Nem hiszi el, milyen egyszerű ez a teszt – 9 évvel előre képes jelezni a Parkinson veszélyét

Tudósok szerint egy alig egyperces mozgásteszt akár kilenc évvel a tünetek megjelenése előtt képes jelezni a Parkinson-kór kockázatát.

A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy egy viszonylag egyszerű mozgásvizsgálat akár kilenc évvel a hivatalos diagnózis előtt is képes lehet előre jelezni a Parkinson-kór kialakulásának valószínűségét.

A Parkinson-kór olyan súlyos, neurodegeneratív betegség, amely során az agy bizonyos területei fokozatosan károsodnak, és amelyek jellemzően már évekkel a tünetek feltűnése előtt megkezdenek kialakulni. A betegeknél gyakran fokozatosan alakul ki remegés, mozgáslelassulás és egyéb motoros nehézségek, amelyek végül akár az önállóság elvesztéséhez is vezethetnek.

Bár a szakemberek régóta hangsúlyozták: kulcsfontosságú lenne a betegség prodromális, azaz tünetek megjelenése előtti szakaszának felismerése, eddig kevés olyan vizsgálat született, amely évekkel a klinikai tünetek előtt használható prediktív eszköz lehet. Most azonban német neurológus kutatók áttörő eredményt közöltek: a járás közbeni fordulás kivitelezése – pontosabban a fordulási sebesség és mintázat – potenciálisan már 8,8 évvel a diagnózis előtt észlelhető eltérést mutathat annak, aki később Parkinson-kórt kap.

Az Annals of Neurology folyóiratban megjelent tanulmány így fogalmazott:

„A fordulás a járás összetett része. Állandó koordinációt és a mozgás közbeni mozgáspálya módosítását igényli.” „A fordulási nehézségek gyakoriak és nagyon fontosak a Parkinson-kórosok mindennapi életében.” „Ezért intuitívnak tűnik, hogy fordulási hiányosságok figyelhetők meg, ami hangsúlyozza a fordulási intézkedések prediktív potenciáljának vizsgálatának szükségességét ebben a fázisban.”

A vizsgálat során 924, 50 év feletti, látás- vagy hallásproblémával nem élő résztvevő mozgásmintáit követték nyomon. A vizsgálatban öt alkalommal mértek egy tízéves időtartam alatt: a résztvevők egy percig sétáltak egy 20 méteres folyosón önként választott tempóban, derékon viselhető nyomkövetővel.

Az eredmények azt jelezték: akik a kiinduló állapotban lassabb fordulást produkáltak, azoknál nagyobb eséllyel alakult ki a Parkinson-kór diagnózisa – ez az eltérés pedig közel kilenc évvel (konkrétan ~8,8 évvel) a diagnózist megelőzően volt kimutatható. A tanulmány során 23 résztvevőnél állapították meg végül a betegséget, átlagosan mintegy öt évvel az első vizsgálatot követően.

Érdekes módon a kutatók gépi tanulásos módszereket is alkalmaztak: figyelembe vették az életkort, a nemet és a legnagyobb fordulási sebességet, s ezzel a modell segítségével sikerült a később Parkinson-kórban diagnosztizált személyek közül mintegy 60 %-ot azonosítani. A tanulmány megállapította továbbá, hogy az életkor előrehaladtával a fordulási sebesség mérséklődött – azon személyeknél, akik később Parkinson-kór diagnózisát kapták, ez a lassulás és „szélesebb ívű” fordulás már jóval a diagnózis előtt megjelent.

A szakemberek szerint ez utalhat arra, hogy a mozgás teljes sebességének, az egyensúlynak és a testtartás stabilitásának romlása – mindkettő jellemzően érintett a Parkinson-kórban – fordulási problémákban is manifesztálódhat.

- A testtartási stabilitás csökkenése tudat alatt arra ösztönözheti a betegeket, hogy lassabban forduljanak, és egy biztonságosabb útvonalat válasszanak, nagyobb ívet használva.

Ez azt jelenti: már a diagnózis előtti fázisban a Parkinson-kórhoz vezető változások arra késztethetik az érintetteket, hogy tudattalanul módosítsák a fordulás módját, hogy stabilabbnak és biztonságosabbnak érzik azt.

Gyakoribb a férfiaknál

A nemek között is találtak eltérést: a férfiaknál jóval nagyobb volt a betegség kialakulásának kockázata, a kor pedig azt mutatta, hogy minden egy évnyi életkor-emelkedés kb. 15 %-kal növelte a Parkinson-kór esélyét. A tanulmány szerint a férfiaknál négyszer nagyobb valószínűséggel fejlődött ki a betegség, mint a nőknél. A szerzők következtetése összefoglalóan így szól:

- Eredményeink arra utalnak, hogy a fordulási mutatók segíthetnek a klinikai Parkinson-kór diagnózisának előrejelzésében, és bővíthetik a diagnózis előtti markerek paneljét a magas kockázatú indikátorok azonosítására...

Fontos azonban hangsúlyozni: ez az első olyan prospektív, hosszú távú vizsgálat, amely a Parkinson-kór esetén a fordulási jellemzőket vizsgálja. A kutatók saját bevallásuk szerint számos korlátot is feltártak – például a hangolási paraméterek viszonylag korlátozottak voltak.

Jelenleg nincs megbízható teszt

Jelenleg nincs olyan végleges, megbízható teszt a Parkinson-kór korai stádiumára, amelyet rutinszerűen alkalmaznak – a diagnózis általában akkor történik meg, amikor már a tipikus tünetek (pl. remegés) jelentkeznek és más lehetséges okokat kiszűrtek. A Parkinson-kórral foglalkozó jótékonysági szervezetek becslése szerint a betegek több mint egy negyedénél téves diagnózis születik, mielőtt végül a helyes állapotot állapítják meg.

A korai jelek közé tartozik többek között a remegés, az ízületi merevség, a mozgás lelassulása, a szaglás károsodása, egyensúly- és koordinációs zavarok, izomgörcsök is gyakoriak. A betegséget az okozza, hogy az agyban a mozgást szabályozó dopamin-képző idegsejtek elpusztulnak – az okokat még nem ismerjük teljesen, de jelenleg a genetikai tényezők és a környezeti hatások kombinációját feltételezik.

A betegség kialakulásának kockázata markánsan növekszik az életkorral, a legtöbb esetben 50 év felett diagnosztizálják.

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok a Parkinson-kórról

• Mi a legelső jel, ami Parkinson-kórra utalhat?
• Sokaknál a kézremegés vagy az ujjak finom mozgásának nehezítettsége az első tünet, de előfordulhat, hogy a szaglás elvesztése, alvászavar vagy hangulati ingadozás az első intő jel.
• Öröklődhet a Parkinson-kór?
• A legtöbb eset nem örökletes, de bizonyos ritka génváltozatok növelhetik a hajlamot. Ha a családban előfordult Parkinson-kór, érdemes neurológussal konzultálni a kockázatokról.
• Gyógyítható a Parkinson-kór?
• Jelenleg nincs végleges gyógymód, de számos kezelés létezik a tünetek enyhítésére, köztük dopaminpótló gyógyszerek, mély agyi stimuláció és fizioterápia.
• Csak időseket érint a Parkinson-kór?
• Nem feltétlenül. Bár leggyakrabban 60 év felett jelentkezik, az úgynevezett korai kezdetű Parkinson-kór akár 40 éves kor alatt is kialakulhat.
• A stressz vagy az életmód befolyásolhatja a betegség lefolyását?
• Igen, a tartós stressz ronthatja a tüneteket, míg a rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott étrend és a minőségi alvás javíthatják az életminőséget.
• Összetéveszthető más betegségekkel a Parkinson-kór?
• Igen, például az esszenciális tremorral, stroke-utáni állapotokkal vagy egyes gyógyszerek mellékhatásaival. Ezért kulcsfontosságú a neurológiai vizsgálat és a differenciáldiagnosztika.
• Milyen vizsgálatokkal állapítják meg a Parkinson-kórt?
• A diagnózis elsősorban a klinikai tünetek alapján történik, de kiegészíthetik mozgásvizsgálatok, MRI, DAT-scan vagy újabban viselhető szenzoros mérések is.
• Befolyásolhatja a Parkinson-kór a gondolkodást vagy a hangulatot?
• Igen, a betegeknél gyakori a depresszió, a szorongás, valamint a kognitív funkciók lassulása. Ezek kezelhetők, ha időben felismerik őket.
• Lehet-e sportolni Parkinson-kórral?
• Kifejezetten ajánlott! A rendszeres mozgás – például séta, tánc, jóga vagy vízi torna – javítja az egyensúlyt, a rugalmasságot és a közérzetet.
• Milyen új kutatások folynak a Parkinson-kór korai felismerésére?
• A mozgásminták elemzése mellett egyre több kutatás foglalkozik biomarkerekkel, például vér- és agy-gerincvelői folyadék vizsgálatokkal, valamint mesterséges intelligencia alapú mozgáselemzésekkel.

Figyelmébe ajánljuk

Parkinson-kór: ezek az első, korai jelek, amikkel orvoshoz kell fordulni

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!