Folyton a Jégvarázs zenéjét hallgatta a fiatal felnőtt nő és meséket akart nézni.
- Egy brit tinédzsernél hirtelen személyiségváltozások és visszatérő gyermekkori viselkedés jelentkezett, majd súlyos neurológiai tünetek alakultak ki.
- A részletes kivizsgálás után anti-NMDA receptor encephalitist diagnosztizáltak, ami egy ritka, autoimmun eredetű agyvelőgyulladás.
- A betegség gyakran pszichiátriai tünetekkel indul és gyorsan súlyosbodik, ezért a gyors felismerés kulcsfontosságú a hatékony kezeléshez.
- Immunterápiával kezdték a kezelést; a felépülés hosszú volt, de Elise újra megtanult beszélni, írni, sőt visszatért a munkába is.
- A cikk üzenete: bármilyen hirtelen viselkedésváltozás vagy szokatlan neurológiai tünet esetén mielőbb orvosi kivizsgálás szükséges, mert a háttérben kezelhető, de súlyos betegség is állhat.
Amikor egy fiatal felnőtt viselkedése egyik napról a másikra gyökeresen megváltozik, a legtöbben először stresszre, kimerültségre vagy lelki problémákra gondolnak. Egy brit tinédzser története azonban arra figyelmeztet, hogy a szokatlan személyiségváltozások mögött ritka, akár életveszélyes neurológiai betegség is állhat.
A 18 éves Elise Seymour életében minden teljesen átlagosan indult. Egy görögországi nyaralás alatt azonban furcsa dolgokat kezdett tapasztalni. Egyre inkább a gyerekmesék kötötték le, újra és újra ugyanazokat a rajzfilmeket nézte, és különös módon a Jégvarázs filmzenéjét hallgatta szinte megszállottan. Később úgy fogalmazott: olyan érzése volt, mintha újra négyéves lenne.
Mintha visszacsöppent volna a gyerekkorába
A fiatal nő szerint kezdetben senki sem gondolta, hogy komoly baj állhat a háttérben. A nyaralás utolsó napjaiban már alig hagyta el a hotelszobát, rendkívül fáradtnak érezte magát, nehezen értette meg, amit a környezetében mondtak neki, és szinte kizárólag gyerekfilmeket akart nézni.
Hazatérése után az állapota tovább romlott. Napokat töltött ágyban fekve, elveszítette érdeklődését a korábbi tevékenységei iránt, és egyre nehezebben tudott koncentrálni.
Hamarosan olyan alapvető dolgok is gondot okoztak számára, mint a tízig számolás vagy az ábécé felmondása. A munkájában korábban rutinszerű feladatokat sem tudta már elvégezni, mert egyszerűen nem emlékezett rájuk.
Később visszaemlékezve azt mondta, valóban úgy érezte, mintha egy kisgyermek gondolkodásmódjába került volna vissza. Egy terapeutája később elmagyarázta neki, hogy az agy súlyos működési zavara esetén előfordulhat, hogy a beteg egy korábbi, biztonságosnak megélt életszakasz viselkedési mintáihoz "nyúl vissza".
A furcsa tüneteket rohamok követték
A zavartság mellett hamarosan újabb figyelmeztető jelek jelentkeztek. Nyaka és háta merevvé vált, majd egy napon zuhanyzás közben görcsrohamot kapott és összeesett.
Mentő szállította kórházba, ahol ugyan megállapították, hogy valóban epilepsziás jellegű rohama volt, de az első vizsgálatok nem mutattak egyértelmű eltérést, ezért néhány órás megfigyelés után hazaengedték.
Az állapota azonban nem javult. A következő hetekben ismétlődő rohamok jelentkeztek, és egy háziorvosi vizsgálat során is rosszul lett. Ekkor ismét kórházba került.
A váróteremben újabb görcsroham lépett fel nála, amelyet erős zavartság és kontrollálhatatlan viselkedés követett. Kezdetben még az is felmerült az egészségügyi személyzetben, hogy pszichiátriai eredetű problémáról lehet szó.
Végül kiderült a valódi ok
A részletes neurológiai kivizsgálás során gerinccsapolást (lumbálpunkciót), MRI-vizsgálatot és speciális laboratóriumi teszteket végeztek.
Ezek alapján megszületett a diagnózis: anti-NMDA receptor encephalitis, vagyis autoimmun eredetű agyvelőgyulladás.
Ebben a ritka betegségben az immunrendszer tévedésből az idegsejtek felszínén található NMDA-receptorok ellen termel ellenanyagokat. Ezek kulcsszerepet játszanak a tanulásban, az emlékezésben és a normális agyi működésben. Amikor az immunrendszer megtámadja őket, súlyos neurológiai és pszichiátriai tünetek alakulhatnak ki.
Az állapot sürgős kezelést igényel, mert életveszélyessé válhat.
Mi az anti-NMDA receptor encephalitis?
Az anti-NMDA receptor encephalitist először 2007-ben írták le, és ma már az egyik legismertebb autoimmun agyvelőgyulladásnak számít.
A betegség gyakran fiatal nőknél fordul elő, de férfiaknál és gyermekeknél is kialakulhat.
Sok esetben petefészek-daganathoz (teratomához) társul, máskor vírusfertőzés – különösen herpes simplex fertőzés – után jelenik meg, de előfordulhat ismert kiváltó ok nélkül is.
A tünetek gyakran félrevezetők
A betegség első jelei sokszor nem neurológiai, hanem pszichiátriai jellegűek.
Megjelenhet:
- hirtelen személyiségváltozás
- indokolatlan szorongás
- zavartság
- memóriazavar
- furcsa vagy gyermekes viselkedés
- hallucináció
- beszédzavar
- aluszékonyság
- görcsroham
- akaratlan mozgások
- súlyosabb esetben tudatzavar vagy kóma
Éppen ezért nem ritka, hogy a betegek először pszichiátriai osztályra kerülnek, mielőtt kiderülne a neurológiai eredet.
Immunterápiával kezdték kezelni
Az orvosok Elise-nél immunglobulin-kezelést és nagy dózisú szteroidterápiát indítottak, amelyek célja az immunrendszer kóros működésének visszaszorítása volt.
Néhány héttel később már hazatérhetett, de hosszú rehabilitáció várt rá.
Újra kellett tanulnia a beszédet, az írást, sőt még a gitározást is. Bár memóriája még mindig nem tökéletes, néhány hónappal később ismét munkába tudott állni.
Miért fontos a gyors felismerés?
Az agyvelőgyulladás ritka betegség, de minél hamarabb kezdődik meg a kezelése, annál nagyobb az esély a teljes vagy közel teljes felépülésre.
Nem minden agyvelőgyulladást okozza fertőzés
Sokan az agyvelőgyulladást kizárólag vírusfertőzésekkel hozzák összefüggésbe, pedig létezik úgynevezett autoimmun encephalitis is. Ilyenkor nem egy kórokozó, hanem a szervezet saját immunrendszere idézi elő a gyulladást. Az immunsejtek tévesen az egészséges idegsejteket támadják meg, ezért a kezelés sem antibiotikummal vagy vírusellenes szerekkel történik, hanem az immunrendszer működésének befolyásolásával.
A teljes felépülés hónapokig vagy akár évekig is eltarthat
Bár sok beteg jól reagál a kezelésre, a gyógyulás rendszerint hosszú folyamat. A memória, a koncentráció, a beszéd és más kognitív funkciók fokozatosan javulnak, ezért gyakran neurológus, rehabilitációs szakember, logopédus és pszichológus együttműködésére is szükség van. A szakirodalom szerint megfelelő kezeléssel a betegek többsége jelentős javulást ér el, de a felépülés üteme egyénenként nagyon eltérő lehet.
Mi különbözteti meg az anti-NMDA encephalitist a pszichiátriai betegségektől?
Az anti-NMDA receptor encephalitis egyik legnagyobb kihívása, hogy kezdetben gyakran pszichiátriai betegségnek tűnik. A betegek viselkedése hirtelen megváltozhat, szorongóvá, zavarttá válhatnak, hallucinációkat élhetnek át, vagy olyan furcsán viselkedhetnek, hogy elsőre akár pszichózisra is gyanakodhatnak az orvosok. A különbséget többnyire az jelenti, hogy az állapot gyorsan romlik, és rövid időn belül neurológiai tünetek – például görcsrohamok, beszédzavar, memóriazavar, akaratlan mozgások vagy tudatzavar – is megjelennek. Mivel a betegség egyszerre érintheti az agy gondolkodásért, emlékezésért és mozgásért felelős területeit, a diagnózis felállításához neurológiai kivizsgálásra is szükség van.
Milyen esély van a teljes felépülésre?
Bár az anti-NMDA receptor encephalitis súlyos, akár életveszélyes állapot, a kilátások megfelelő kezelés mellett sokkal kedvezőbbek, mint azt sokan gondolnák. Az időben megkezdett immunterápia – például szteroidok, immunglobulin vagy más immunrendszert befolyásoló kezelés – jelentősen javítja a gyógyulás esélyét. A felépülés azonban rendszerint nem egyik napról a másikra történik: hónapokig, sőt néha egy-két évig is eltarthat, miközben a memória, a beszéd, a koncentráció és más kognitív képességek fokozatosan javulnak. Sok beteg végül visszatérhet a munkájához vagy a tanulmányaihoz, de a rehabilitáció során gyakran neurológus, logopédus, pszichológus és más szakemberek segítségére is szükség van.
Elise ma már más szemmel tekint a történtekre
A fiatal nő úgy érzi, rendkívül szerencsés, hogy időben megkapta a megfelelő kezelést. Továbbra is vannak emlékezeti nehézségei, de ismét dolgozik, és szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a hirtelen viselkedésváltozásokat nem szabad félvállról venni.
Üzenete egyszerű: ha valakinél szokatlan mentális vagy neurológiai tünetek jelennek meg, különösen akkor, ha ezek gyorsan rosszabbodnak vagy görcsrohammal társulnak, mielőbb orvosi segítséget kell kérni. Ritka esetekben ugyanis valóban egy súlyos, de kezelhető agybetegség állhat a háttérben.
„Láttam a szavakat, de nem jelentettek semmit” – amikor az agyvérzés csendben érkezik
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
