A hallucináció olyan észlelés, amely valójában nem létezik, de a személy számára teljesen valóságosnak tűnik. A tünet mögött súlyos neurológiai vagy pszichiátriai ok is húzódhat.
A hallucináció – hétköznapi szóval élve: képzelődés – egy olyan tapasztalás, amely érzékszervi benyomásként jelenik meg, de nincs mögötte valódi külső inger. A személy tehát olyan dolgokat lát, hall, érez, szagol vagy ízlel, amelyek a valóságban nem léteznek, mégis számára teljesen valódinak tűnnek. Ezek az érzékelési zavarok tehát érinthetik az összes érzékszervet: látást, hallást, ízlelést, szaglást és tapintást. A hallucinációk bármilyen érzékszervi inger nélkül jelentkeznek, vagyis nincs külső stimulus, amely kiváltaná őket.
A jelenség nem csupán a pszichiátriai betegségek része lehet, hanem idegrendszeri zavar, súlyos láz, alvásmegvonás, kábítószerek vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatása is okozhatja. A hallucináció nem téveszme: míg a téveszme egy valótlan, de megingathatatlan hiedelem, a hallucináció valódi érzékelési élménynek tűnik a páciens számára.
A hallucinációk számos különféle betegséggel és állapottal kapcsolatban jelentkezhetnek, beleértve a mentális betegségeket, neurológiai rendellenességeket, fertőzéseket és gyógyszerek mellékhatásait. Az alábbiakban összefoglaljuk a leggyakoribb kiváltó okokat.
A téves érzékelésnek ez a formája olyan meggyőző tud lenni, hogy a betegek nem kételkednek a valódiságukban. Sokan még akkor is ragaszkodnak az észleléseikhez, amikor a környezetben élők egybehangzóan állítják, hogy nem történt meg az, amit láttak vagy hallottak.
Forrás: shuttertock.com
A delírium egy hirtelen kialakuló, súlyos zavartsággal járó állapot, amely gyakran együtt jár hallucinációkkal. A delíriumot fertőzés, mérgezés, súlyos betegség, dehidráció vagy elektrolit-egyensúly zavarok okozhatják. Idősebb embereknél vagy súlyosan beteg személyeknél különösen gyakori.
Súlyos fertőzések, például agyhártyagyulladás vagy agyvelőgyulladás, hallucinációkat okozhatnak, különösen, ha az agyat érintik. A szepszis (vérmérgezés) is előidézhet zavartságot és hallucinációkat, különösen időseknél.
Az alvási apnoé vagy súlyos alvásmegvonás következtében fellépő extrém fáradtság hallucinációkhoz vezethet, különösen ha valaki hosszabb ideig nem aludt megfelelően. Az ilyen hallucinációk gyakran ébredéskor vagy elalvás előtt jelentkeznek.
Hypoglikémia (alacsony vércukorszint), különösen cukorbetegeknél, zavartságot és hallucinációkat okozhat. Emellett a máj- vagy vesebetegségek által kiváltott toxinok felhalmozódása szintén hallucinációkhoz vezethet.
A hallucinációk orvosi kivizsgálást igényelnek, mivel súlyos alapbetegségek jelei lehetnek. Azonnal orvosi segítséget kell kérni, ha:
A hallucinációk különböző érzékszervi észlelések, amelyek valójában nem léteznek, de a beteg számára valóságosnak tűnnek. Ezek a tünetek számos betegséggel kapcsolatosak, beleértve a pszichiátriai rendellenességeket, neurológiai betegségeket, toxikus hatásokat, fertőzéseket és anyagcsere-zavarokat. Mivel a hallucinációk mögött súlyos okok húzódhatnak meg, elengedhetetlen a megfelelő orvosi kivizsgálás és kezelés.
A hallucináció komoly tünet, amely számos különböző betegséggel állhat összefüggésben, beleértve a pszichiátriai és neurológiai rendellenességeket, fertőzéseket, mérgezéseket vagy gyógyszerek mellékhatásait. Az alapbetegség diagnosztizálása és kezelése létfontosságú a hallucinációk kezelésében és a beteg életminőségének javításában. A megfelelő orvosi kivizsgálás és kezelés segíthet a hallucinációk kontrollálásában vagy megszüntetésében. Az alábbiakban a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adunk orvosi válaszokat, hogy segítsük a tünet megértését és a megfelelő kezelési lépések meghatározását.
A hallucináció vagy érzékcsalódás olyan hamis érzékelés, amely azonosítható külső inger nélkül jön létre. Az érzékelés minden fajtáját érintheti: vannak hallási, látási, ízlelési, szaglási és tapintási hallucinációk.
Forrás: shuttertock.com
A hallucinációk olyan érzékszervi észlelések, amelyek valós stimulus hiányában jelentkeznek. Okozhatják különböző pszichiátriai betegségek, például skizofrénia, bipoláris zavar, depresszió vagy poszttraumás stressz zavar. Neurológiai betegségek, mint például az Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór, valamint különböző agysérülések, epilepszia és stroke is kiválthatják. Gyógyszerek mellékhatásai, drogok, alkohol megvonása, és fertőzések szintén gyakori okai lehetnek.
Nem minden hallucináció utal mentális betegségre. Bár a skizofrénia és más pszichiátriai zavarok gyakran járnak hallucinációkkal, ezek neurológiai betegségek, például demencia, agydaganat, epilepszia vagy akár gyógyszerek, drogok és alkohol okozta toxikus hatások következtében is kialakulhatnak. Így fontos a pontos diagnózis felállítása.
A hallucinációknak több típusa létezik, attól függően, hogy melyik érzékszervet érintik:
A hallucinációk különböző helyzetekben jelentkezhetnek, például pszichiátriai betegségek, neurológiai rendellenességek, drog- és alkoholintoxikáció, illetve megvonási tünetek következtében. Ezen kívül alváshiány, láz, vagy súlyos dehidratáció, valamint fertőzések, mint a delírium is kiválthatnak hallucinációkat.
A hallucinációk maguk nem feltétlenül veszélyesek, de súlyos dezorientációt okozhatnak, ami potenciálisan veszélyes helyzetekhez vezethet. Például a beteg nem megfelelően értelmezheti a környezetét, és olyan cselekvéseket hajthat végre, amelyek ártalmasak lehetnek számára vagy másokra. Fontos, hogy ha valaki rendszeresen hallucinációkat tapasztal, orvosi segítséget kérjen.
A hallucinációk diagnosztizálásához orvosi és pszichiátriai vizsgálatokra van szükség. A diagnózis felállításához az orvos részletesen kikérdezi a beteget és a hozzátartozókat a hallucinációk jellegéről, időpontjáról és egyéb kapcsolódó tünetekről. Neurológiai vizsgálatok, képalkotó eljárások (például MRI, CT) és laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek lehetnek a neurológiai vagy metabolikus okok kizárása érdekében.
A hallucinációk kezelése az alapbetegség kezelésére irányul. Ha a hallucinációkat mentális zavar, például skizofrénia okozza, antipszichotikumokat alkalmaznak. Ha neurológiai okok, például epilepszia vagy demencia állnak a háttérben, az alapbetegség kezelése a fő cél. Ha a hallucinációkat gyógyszer mellékhatásai, alkohol vagy drogok okozzák, a kiváltó tényezők megszüntetése az első lépés. A pszichoterápia is hatékony eszköz lehet a hallucinációk kezelésében.
A hallucinációk hossza és súlyossága az alapbetegségtől függ. Akut esetekben, például drog vagy alkohol megvonása során, a hallucinációk átmenetiek lehetnek. Krónikus betegségek, például skizofrénia vagy demencia esetén a hallucinációk tartósan fennmaradhatnak, de a megfelelő kezeléssel a tünetek enyhíthetők vagy megszüntethetők.
A hallucinációk jelentősen befolyásolhatják a beteg mindennapi életét, különösen ha gyakoriak vagy súlyosak. A beteg nehezen különböztetheti meg a valóságot az illúzióktól, ami zavartsághoz, szorongáshoz és stresszhez vezethet. Súlyos esetekben a hallucinációk ronthatják a beteg munkaképességét és szociális kapcsolatait, ezért fontos, hogy a kezelést a lehető legkorábban megkezdjék.
Ha valaki rendszeresen hallucinációkat tapasztal, a legjobb, ha háziorvoshoz vagy pszichiáterhez fordul. Sürgős esetekben, amikor a hallucinációk veszélyt jelentenek a betegre vagy másokra, azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Neurológus bevonása is indokolt lehet, ha az orvos neurológiai eredetű problémára gyanakszik.
Igen, ugyanis a Creutzfeldt–Jakob-kór egy ritka, prionok által okozott, gyorsan progrediáló neurodegeneratív betegség, amely néhány hónap alatt súlyos demenciához és halálhoz vezet. A betegség korai szakaszában gyakran jelentkeznek pszichiátriai tünetek, például szorongás, depresszió, személyiségváltozás és hallucinációk.
Igen, a veszettség okozhat hallucinációkat, különösen a betegség neurológiai szakaszában, amikor a vírus már elérte az agyat. A veszettség a Rabies-vírus okozta központi idegrendszeri fertőzés, amely az agyvelő gyulladását váltja ki. Ennek következtében a betegekben pszichés zavarok, zavartság, téveszmék és hallucinációk jelenhetnek meg. A hallucinációk lehetnek vizuálisak vagy auditívak, és gyakran erős szorongással, agresszivitással vagy pánikkal társulnak.
Felhasznált irodalom:
Nem mindig jelez a feledékenység demenciát vagy Alzheimer-kórt.
Van, hogy a külsőn is nyomot hagy a demencia.
A hallucináció olyan észlelés, amely valójában nem létezik, de a személy számára teljesen valóságosnak tűnik. A tünet mögött súlyos neurológiai vagy pszichiátriai ok is húzódhat.
Hol vannak a természetes emberi határok, meddig bírjuk alvás nélkül? Így reagál a szervezet 24, 36 és 72 órás alvásmegvonásra. A rekordot egy 17éves srác tartja.