Gyászol az első magyar űrhajóslegendánk - feleségével 52 évet élt együtt szeretetteli házasságban.
Mély megrendüléssel értesültünk a hírről, hogy elhunyt Farkas Bertalan felesége, Anikó, akivel az első magyar űrhajós 52 éven át élt példaértékű házasságban. A gyászhírt maga a legendás kutatóűrhajós is megerősítette a Blikk értesüléseire reagálva. A család életében különösen szívbemarkoló, hogy az Amerikai Egyesült Államokban élő két fiuk, Ádám és Berci nem sokkal a tragédia előtt még hazalátogattak a szülői házba, mit sem sejtve a közeli elválásról. Az 1974-ben köttetett házasság egy életen át tartó szövetséget jelentett, amelynek gyökerei még Farkas Bertalan fiatal vadászpilóta éveire és a pápai időszakra nyúltak vissza.
A láthatatlan teher a sikerek mögött
Egy rendkívüli pályafutás mögött szinte mindig jelen van egy stabil, ám a háttérben maradó támasz. Az űrhajósok életét övező reflektorfény ritkán világít rá a házastársakra, pedig a pszichológiai terhelés rájuk nehezedő része hatalmas. A felkészülés évei alatt Anikó nem egy nemzeti hőst, hanem az aggódó férjet és az édesapát látta a feladatra készülő pilótában. Amikor a jelöltek köre fokozatosan szűkült, majd a Csillagvárosban zajló végső felkészülés során már csak Magyari Béla és Farkas Bertalan maradtak versenyben, az aggodalmak természetes módon sokszorozódtak meg.
Kozmikus sugárzás és családalapítás
Az űrrepüléssel kapcsolatos korabeli félelmek között előkelő helyet foglalt el a kozmikus sugárzás hatása. Anikó nemcsak a balesetektől óvta férjét, hanem attól is tartott, hogy a sztratoszférán túli környezet maradandó kárt tesz a családalapítási terveikben.
A modern orvostudomány és az európai űrügynökség kutatásai ma már pontos képet adnak a kozmikus sugárzás biológiai hatásairól. Az űrhajósok a földfelszíni sugárterhelés többszörösének vannak kitéve, amely főként nagy energiájú protonokból és nehézionokból áll. A hímivarsejtek képződését biztosító szövetek valóban érzékenyek az ionizáló sugárzásra, ugyanis a DNS-láncok törése átmeneti vagy tartós ivarsejtkárosodáshoz vezethet. Ugyanakkor a rövid időtartamú – mint amilyen az 1980-as Szojuz–36 küldetés is volt a maga bő nyolcnapos időtartamával – alacsony Föld körüli pályán végzett repülések során kapott dózis messze elmarad a maradandó nemzőképtelenséget okozó szinttől. Ezt igazolja a gyakorlat is, hiszen Farkas Bertalanék életében az első gyermek, Aida után a küldetést követően még két egészséges fiúgyermek látott napvilágot.
A krónikus stressz hatása a hozzátartozókra
A tudományos életrajzok ritkán térnek ki arra, milyen élettani és pszichés árat fizetnek a veszélyes hivatást űzők házastársai. A folyamatos bizonytalanság, a magas kockázatú küldetések és a nyilvánosság figyelme krónikus szimpatikus idegrendszeri aktivációt, úgynevezett distresszt vált ki. A megemelkedett kortizol- és adrenalinszint hosszú távon az immunrendszer és a kardiometabolikus egészség igénybevételével jár.
Anikó óvó gondoskodása a gyermekek nevelésében is megmutatkozott, hiszen még az égboltot is óvó szigorral figyeltette velük, elkerülve, hogy a veszélyes repülős hivatás vonzásába kerüljenek.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
