Végül 103 éves korában, álmában hunyt el.
- William Lawlis Pace 8 éves korában véletlenül fejbe lőtte bátyja, a golyó pedig több mint 94 évig maradt a fejében.
- Az orvosok veszélyesebbnek tartották a lövedék eltávolítását, mint a helyén hagyását, így az a rekordot jelentő ideig bent maradt.
- A baleset súlyos sérüléseket okozott, de Pace normális, aktív életet élt, családot alapított és dolgozott.
- Bár a lövedék végül nem okozott halálos szövődményt, nem minden esetben veszélytelen, akár ólommérgezést vagy fertőzést is okozhat.
- Pace 103 éves korában, álmában hunyt el, története Guinness-rekord lett, példája pedig orvosi különlegességként maradt fenn.
Egy fejet ért lövésről aligha a hosszú élet jut elsőként az ember eszébe. William Lawlis Pace története azonban szinte minden várakozást felülírt: nyolcéves korában egy puskagolyó fúródott a fejébe, amelyet az orvosok nem mertek eltávolítani. A lövedék végül élete hátralévő részében ott maradt – több mint 94 éven keresztül.
A különös esetből később Guinness-világrekord lett. Pace 103 éves koráig élt, családot alapított, dolgozott, utazott, és sérülése ellenére hosszú, aktív életet tudott maga mögött.
Egy gyermekkori baleset, amely egész életében elkísérte
1917 októberében járunk a texasi Wheelerben. William Lawlis Pace mindössze nyolcéves volt, amikor idősebb bátyja, Marvin véletlenül arcon lőtte apjuk .22-es kaliberű puskájával. A testvérek játék közben használták a fegyvert, és egyikük sem tudta, hogy az meg van töltve.
William túlélte a lövést, de súlyos, maradandó következményekkel. Jobb fülére teljesen elvesztette hallását, jobb szemére pedig csaknem megvakult. Az arcát ellátó idegek is károsodtak, ezért a sérülés a megjelenését is megváltoztatta.
A történet legmeglepőbb része azonban csak ezután következett.
A lövedék bent maradt a fejében.
Miért nem vették ki a golyót?
Mai szemmel ösztönösnek tűnhet a gondolat, hogy egy szervezetbe került lövedéket mindenképpen el kell távolítani. Az orvosi gyakorlat azonban ennél jóval összetettebb.
Pace esetében az orvosok úgy ítélték meg, hogy a beavatkozás veszélyesebb lehet, mint a lövedék helyben hagyása. Fia, Theron később arról beszélt, hogy az orvosok attól tartottak: a műtét súlyos agykárosodást okozhat, vagy William nem élné túl.
Ez az alapelv a modern traumatológiától sem idegen. Egy bennmaradt lövedéket nem feltétlenül kell mindenáron „megkeresni” és eltávolítani. A sebésznek azt kell mérlegelnie, hogy a kivételéhez szükséges beavatkozás milyen károsodást okozhat az ép szövetekben, idegekben vagy erekben. Koponyán belüli lövedékek esetében a szakirodalom szerint a hozzáférhetetlen idegen testek rutinszerű eltávolítása nem minden esetben indokolt; a döntés mindig az elhelyezkedéstől és a várható előnyök, illetve kockázatok arányától függ.
Pace esetében a korabeli orvosok döntése utólag egészen rendkívüli eredménnyel járt: a lövedék több mint kilenc évtizeden keresztül a helyén maradt.
Tényleg az agyában volt William Pace golyója?
William Lawlis Pace történetét gyakran úgy emlegetik, mint annak az embernek az esetét, aki csaknem 95 évig „golyóval az agyában” élt. Ez azonban nem egészen pontos megfogalmazás. A Guinness World Records hivatalosan azt rögzíti, hogy a lövedék a fejében maradt, és a rekord megnevezése is „a leghosszabb idő, amelyet valaki golyóval a fejében élt”. Amikor 2006-ban hitelesítették a rekordot, röntgenfelvételek igazolták, hogy a lövedék továbbra is a feje hátsó részében található.
A rendelkezésre álló Guinness-dokumentáció ugyanakkor nem igazolja egyértelműen, hogy a golyó magában az agyszövetben helyezkedett volna el. Éppen ezért orvosi szempontból pontosabb azt mondani, hogy Pace 94 éven át golyóval a fejében élt, nem pedig azt, hogy a lövedék biztosan az agyában volt. Ettől persze a története egyáltalán nem válik kevésbé rendkívülivé.
A sérülés ellenére igyekezett úgy élni, mint mások
A baleset nem múlt el nyomtalanul. William arcán jól látható maradt az idegkárosodás, egyik szemének látása és egyik fülének hallása pedig súlyosan károsodott.
Családja ugyanakkor igyekezett elkerülni, hogy egész gyermekkorát betegként élje le. Sportolt, baseballozott, később pedig felsőfokú tanulmányokba kezdett.
Tanulmányait végül félbehagyta, részben azért, hogy ne terhelje túl megmaradt jó szemét. Ez azonban nem jelentette azt, hogy visszavonult volna az élettől. Gazdálkodott, később pedig temetőgondnokként dolgozott.
Magánélete is teljesen hétköznapi irányt vett. Megházasodott, feleségével két fiuk született, később pedig unokák és dédunokák vették körül.
Hogyan maradhat valakiben évtizedekig egy lövedék?
Egy ilyen történet könnyen azt a benyomást keltheti, hogy a testben maradt golyó alapvetően ártalmatlan. Ez azonban nem lenne helyes következtetés.
A lövedék helyben hagyásáról vagy eltávolításáról egyénileg kell dönteni. Számít többek között az elhelyezkedése, a sérült anatómiai képletek, az esetleges fertőzés, az idegrendszeri tünetek és az, hogy az eltávolításhoz milyen műtéti kockázatot kellene vállalni.
Hosszú távon is kialakulhatnak problémák. A szakirodalomban leírtak például olyan eseteket, amelyekben a koponyán belüli lövedék elmozdult. Emiatt bizonyos betegeknél késői szövődményként fertőzés, tályog vagy az agyvíz keringésének zavara is jelentkezhet.
Ráadásul van egy kevésbé ismert veszély is: az ólommérgezés.
Mérgezést is okozhat a szervezetben maradt lövedék
A lövedék vagy annak darabjai bizonyos körülmények között emelhetik a vér ólomszintjét. Ez ritka, de dokumentált jelenség.
Egy 2022-ben megjelent idegsebészeti esetismertetés például olyan betegről számolt be, akinél a koponyában maradt lövedékdarabokhoz köthetően emelkedett meg jelentősen a vér ólomszintje. A beteg többek között érzészavarokat, hasi görcsöket és pszichiátriai tüneteket tapasztalt. A hozzáférhető darabok eltávolítása után az ólomszint csökkent, a panaszok pedig javultak.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden bennmaradt lövedék ólommérgezést okoz. Éppen Pace rendkívüli története mutatja, hogy egy idegen test akár évtizedeken keresztül is jelen lehet anélkül, hogy az életet közvetlenül veszélyeztető problémát idézne elő.
103 éves korában, álmában halt meg
William Lawlis Pace 2012. április 23-án hunyt el egy kaliforniai, turlocki idősek otthonában. 103 éves volt. Álmában érte a halál. A Guinness adatai alapján ekkor már 94 éve és legalább 175 napja hordozta magában a lövedéket.
Hogyan képes a szervezet „körbezárni” egy golyót?
Ha egy idegen tárgy a szervezetben marad, a test megpróbálja elkülöníteni a környezetétől. A tartósan jelen lévő idegen anyag körül krónikus gyulladásos reakció indulhat, majd kötőszövetes, heges tok alakulhat ki. A lágyrészekben maradt lövedékek körül is létrejöhet ilyen fibrotikus körülhatárolódás, amely bizonyos esetekben csökkenti a környező szövetekkel való közvetlen érintkezést.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden bennmaradt golyó veszélytelenné válik. Nagyon sok múlik azon, hol helyezkedik el. Egy ízületben például nem feltétlenül alakul ki ugyanolyan stabil kötőszövetes elhatárolódás, ráadásul az ízületi folyadék elősegítheti az ólom kioldódását. A lövedék helye tehát legalább olyan fontos, mint az, hogy mennyi ideje van a szervezetben.
Elmozdulhat-e évekkel később egy testben maradt lövedék?
Igen, bár ez ritka szövődmény. A szervezetben maradt lövedék vagy lövedékdarab bizonyos körülmények között elmozdulhat eredeti helyéről, ami súlyos problémákat okozhat. A jelenséget az agyban és a gerinccsatornában maradt lövedékek esetében is dokumentálták.
Koponyán belül a gravitáció, az agyszövet sérülés következtében kialakuló változásai, illetve az agy-gerincvelői folyadék tereivel való kapcsolat is szerepet játszhat a mozgásban. Egy 2022-ben publikált esetsorozatban 190, koponyán belüli lövedékkel vagy repesszel kezelt beteg közül 16-nál figyeltek meg spontán elmozdulást. Ez egyetlen centrum speciális beteganyagából származó adat, ezért nem tekinthető általános kockázati aránynak, de jól mutatja, hogy a jelenség valóban létezik.
Gyakori kérdések a testben maradt lövedékekről
Ki lehet mutatni egy évtizedek óta a testben lévő golyót röntgennel?
Igen. A fémtartalmú lövedékek általában jól láthatók a hagyományos röntgenfelvételeken, míg a CT ennél jóval részletesebben képes megmutatni a pontos helyzetüket és a környező anatómiai képletekhez való viszonyukat. Régi lőtt sérülés esetén ezért a képalkotó vizsgálat akkor is felismerheti a lövedéket vagy annak darabjait, ha azok évtizedek óta a szervezetben vannak.
Lehet MRI-vizsgálatot végezni, ha valakiben golyó vagy repesz van?
Nem lehet általánosan kijelenteni, hogy igen vagy nem. A kockázat függ a lövedék anyagától, helyétől és attól is, milyen közel található sérülékeny képletekhez. Bizonyos lövedékek ferromágneses összetevőket tartalmazhatnak, amelyek a mágneses térben problémát jelenthetnek. Ezért akinek lövedék vagy repesz van a testében, annak MRI előtt feltétlenül jeleznie kell ezt a radiológiai személyzetnek; a vizsgálat biztonságosságát szakembereknek kell megítélniük.
Jelezhet a repülőtéri fémdetektor egy testben maradt golyó miatt?
Elméletileg lehetséges, de nem törvényszerű. A biztonsági berendezések működését számos tényező befolyásolja, többek között a fémdarab mérete, anyaga, elhelyezkedése és az alkalmazott detektor érzékenysége. Emiatt abból, hogy valakinél nem jelez a kapu, nem lehet arra következtetni, hogy nincs fém a szervezetében.
Érezheti valaki a testében maradt lövedéket?
Ez elsősorban az elhelyezkedésétől függ. A felszínhez közel található idegen test esetenként kitapintható lehet, míg egy mélyen fekvő lövedéket az érintett akár egyáltalán nem érzékel. A fájdalom hiánya ugyanakkor önmagában nem bizonyítja, hogy az idegen test nem okozhat problémát.
Évtizedekkel a lövés után is kialakulhatnak új tünetek?
Igen. Bár valaki hosszú ideig teljesen panaszmentes lehet, késői szövődmények is előfordulhatnak. Új fájdalom, duzzanat, gyulladás, neurológiai panaszok vagy az ólomterheléssel összefüggő tünetek megjelenése esetén ezért indokolt orvosi vizsgálat – akkor is, ha maga a sérülés sok évvel korábban történt.
Kell-e ellenőrizni a vér ólomszintjét, ha valakiben régi lövedék van?
Nem minden bennmaradt lövedék esetén szükséges automatikusan ugyanaz a követés. Az amerikai CDC egy korábbi elemzésében ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a bennmaradt lövedékdarabok ritka, de fontos okai lehetnek az emelkedett vérólomszintnek, és az ólomszint akár évekkel a sérülés után is megemelkedhet. Hogy egy adott embernél indokolt-e laboratóriumi ellenőrzés, azt az orvos a lövedék helye, száma, a sérülés jellege és az esetleges tünetek alapján tudja megítélni.
Mit tesz a lövés a testtel és túlélhető-e, ha eltalálnak?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
