Parkinson-kóros lett az a-ha énekese: Morten Harket így közölte a szomorú hírt a rajongóival
„Take on Me” öröksége és az élet, ami utána jön – Morten Harket bejelentése a Parkinson-kórról.
1985-ben egyetlen szintetizátorfutam és egy ikonikus animációs klip elég volt ahhoz, hogy a norvég a-ha világhírűvé váljon. Morten Harket, a zenekar karizmatikus frontembere most, közel négy évtizeddel később újra címlapokra került – de egészen más okból. A 64 éves énekes megható őszinteséggel jelentette be, hogy Parkinson-kórral diagnosztizálták. Az orvosi prognózis szerint lehet, hogy soha többé nem fog énekelni.
Egy popikon vallomása
A bejelentés, amely először a zenész közeli környezetéből került nyilvánosságra, aztán megerősítést nyert a New York Times és a Deadline oldalain is, érthető módon megrázta a rajongókat. Morten Harket azt mondta:
Olyan, mintha a hangom egyre távolabbról szólna hozzám. Tudom, hogy bennem van, de nem mindig érem el.
Ez a mondat különösen szívszorító annak fényében, hogy A-ha-slágereiben – különösen a „Take on Me”-ben – Harket három és fél oktávos hangterjedelme a legemlékezetesebb elemek közé tartozott.
Mi a Parkinson-kór, és hogyan érinti az énekhangot?
A Parkinson-kór egy progresszív idegrendszeri rendellenesség, amely leginkább a mozgás koordinációjára és az izomtónusra van hatással. A tünetek közé tartozik a remegés, az izmok merevsége, a mozgások lelassulása (bradikinézia) és – ami Harket esetében különösen lényeges – a beszédhang és az arcmimika megváltozása is. A hang rekedtté válhat, halkulhat, és a légzésszabályozás nehézségei is felléphetnek, ami megnehezíti az éneklést. Az American Parkinson Disease Association szerint a betegek közel 90%-a tapasztal valamilyen mértékű hangváltozást.
„Take on Me” – egy korszak szimbóluma
A „Take on Me” több volt egy nyári slágernél. A norvég zenekar a popzene egyik legikonikusabb vizuális arculatát teremtette meg az animációs videóval, amely generációk számára lett szimbólum. Most, hogy Harket hangja talán örökre elnémul, ez a dal egy új értelmet nyer: emlékeztet minket arra, milyen múlandó a tehetség, és milyen törékeny a hang, amely egykor kontinenseket kötött össze.
A diagnózis után: hogyan tovább?
A zenész nem zárta ki, hogy valamikor újra énekelni fog, de reálisan tekint a helyzetére. Ahogy a MLive cikke is írja: Harket most a lassulást és a befelé fordulást tanulja. Nem a színpadra való visszatérés, hanem az élet újraformálása a cél. Bár a Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, számos terápiás lehetőség – a gyógyszeres kezelésektől a hangterápiáig – segíthet enyhíteni a tüneteket.
A közönség reakciója: a csend is lehet taps
A rajongók nemcsak nosztalgiával, hanem mély együttérzéssel fogadták a hírt. A közösségi médiában világszerte indultak el a #ThankYouMorten és #TakeOnHope címkével ellátott kampányok, amelyek célja nemcsak a tisztelet kifejezése, hanem a Parkinson-kórral élők támogatása is.
Örökség és jelenlét
Morten Harket története túlmutat egy híres ember egészségügyi válságán. A Parkinson-kór sokakat érint – Magyarországon például több mint 20 ezerre becsülik a betegek számát. Az énekes példája ráirányítja a figyelmet azokra, akik nem kapnak reflektorfényt, de nap mint nap küzdenek ezzel a betegséggel. Harket bejelentése emlékeztet arra, hogy a művészet és az emberi méltóság nem a tökéletes hangban, hanem az őszinteségben és a jelenlétben rejlik.
Parkinson-kór korai jelei: még a kézremegés előtt utalhat rá a kézírása
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
