Coldplay-koncerten csattant a csók: itthon milliós bírság járhatna érte a szakértő szerint

Mibe egyezünk bele, amikor koncertjegyet veszünk? Más a helyzet Amerikában és más Európában.

A Coldplay bostoni koncertjén történt csókkamerás botrány az utóbbi napok egyik legtöbbet emlegetett témája nemcsak a különböző médiafelületeken, hanem az adatvédelmi szakmában is. A videó percek alatt körbejárta a világot, mém lett belőle, az érintett vezérigazgató pedig lemondott.

A történet ugyanakkor nemcsak egy párkapcsolati dráma, hanem éles adatvédelmi kérdés is. Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász elemezte a történteket.

Az Egyesült Államokban az adatvédelmet nem egy egységes, minden államra kiterjedő, alkotmányos alapjogon nyugvó rendszer szabályozza. Szektorális szabályozások, állami törvények, valamint precedensek alkotják a védelmi keretet. Az amerikai jogi gondolkodásban az információhoz való jog, a „right to know” sokszor előtérbe kerül a magánszféra védelmével szemben.

Léteznek nyilvános adatbázisok elítélt bűnözőkről, közszereplők vagy ismert személyek lakóhelyéről, múltjáról is könnyen találhatók információk, sőt az ilyen esetekben a nyilvános szereplés jogi védelme is gyenge. A „kiss cam” pedig az amerikai koncert- és sportkultúra szerves része: a közönség szórakoztatása és a show gyakran elsőbbséget élvez az egyéni jogokkal, így az érintettek adatvédelmével szemben.

És ha mindez nem az USA-ban, hanem Európában történik?

„Európában ezzel szemben teljesen más filozófia érvényesül. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) központi elve a magánélethez való jog védelme és az emberi méltóság elsődlegessége. Minden személyes adat – így a képmás vagy az arckép is – csak szigorú feltételekkel kezelhető” – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője (AML), a SmartFill Legal Kft. képviselője.

Az európai szabályozás alapján egy ilyen felvétel készítése és közzététele jogtalan adatkezelésnek minősülhetett volna, ha nincs előzetes adatkezelési tájékoztatás!

„Az adatkezelőnek – legyen az a rendezvényszervező vagy a fellépő menedzsmentje – bizonyítania kellene, hogy a résztvevőket előzetesen, megfelelően tájékoztatta a felvétel készítéséről és felhasználásáról” – hangsúlyozta a szakértő.

Az adatvédelem és a magánélethez fűződő jog egy nagyon fiatal és alakulóban lévő jogterület, ahol a joggyakorlatot elsősorban bírósági határozatok formálják.

„Az egyének nincsenek tisztában a jogaikkal, fontos lenne az edukáció ezen a területen. Az egyén magánélethez fűződő, alkotmányos alapjoga ütközhet a cégek, a rendezvényszervezők vagy az együttesek jogaival” – emelte ki dr. Tóth Judit Lenke.

Hozzátette, hogy a közösségi média terjedése óta kiélezettebbé váltak ezek a konfliktusok, hiszen míg néhány évtizede egy koncertfelvétel maximum a tévében volt látható, ma a technológiai forradalom miatt más a helyzet. Különbség van a felvételkészítés és annak felhasználása között.

„A koncertjegyeken gyakran találkozhatunk olyan általános mondatokkal, hogy „a jegy megvásárlásával hozzájárulsz, hogy rólad felvétel készüljön”. Ez azonban nem felel meg a GDPR követelményeinek, hiszen hiányoznak belőle az alapvető elemek: nem tartalmazza, ki az adatkezelő, mi a felvétel célja, mennyi ideig őrzik meg az adatokat, van-e lehetőség tiltakozni, hogyan gyakorolhatók az érintetti jogok, továbbá önmagában a hozzájárulás ilyen általános feltételezése jogi értelemben érvénytelen lehet” – sorolta a szakértő.

Dr. Tóth Judit Lenke hozzátette, hogy a hozzájárulásnak mindig önkéntesnek kell lennie. Ráadásul sok esetben az adatkezelő személye is kérdéses, egy televíziós közvetítés vagy streaming szolgáltatás esetén nem egyértelmű, hogy ki számít adatfeldolgozónak, illetve ki minősül közös adatkezelőnek.

Mit tehet a közönség?

Egy koncert alkalmával, egy fesztiválon nem feltételezhető, hogy bárki is kifejezett, önkéntes hozzájárulást adott volna képmása olyan mértékű rögzítéséhez és közzétételéhez, amire egy felbukkanó csókkamera lehetőséget ad.

„A koncertszezon közepén különösen fontos, hogy a fesztiválozók is tudatosak legyenek. Meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy kifejezzük ellenállásunkat a hasonló esetekkel szemben” – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Judit Lenke. „A felvételkészítést megelőzően lehetséges jelezni az ellenállást olyan speciális eszközökkel, mint például "no photo" pólók vagy kitűzők, illetve kijelölt, elszeparált területek létrehozásával rendezvényeken, ahol nem készül felvétel.”

A szakjogász szerint igazán fontos, hogy ha Európában egy ilyen esemény adatkezelője nem felel meg a GDPR szerint, akkor többféle jogkövetkezménnyel is számolhat. A hatóság jogosulatlan adatkezelés miatt akár milliós bírságot is kiszabhat, de polgári per is indulhat személyiségi jogsértés címén, amely során az érintett sérelemdíjra vagy kártérítésre lehet jogosult. Súlyosabb esetben, például érzékeny személyes adatok jogosulatlan kezelése esetén, akár büntetőjogi felelősség is felmerülhet.

A Coldplay-eset tanulsága egyértelmű: ami az Egyesült Államokban szórakoztatásnak és kulturális show-elemnek számít, az Európában adatvédelmi incidens lehet, súlyos jogi következményekkel. A koncertszervezőknek, médiapartnereiknek fel kell ismerniük, hogy az adatkezelésért is teljes körű felelősséggel tartoznak. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében ugyanis a képmás személyes adat, így annak kezelése minden esetben adatvédelmi megfelelést igényel.

Milyen emberi jogokat sért a Coldplay-koncert „csókkamerás” esete – és milyen traumát okozhat egy nyilvános megszégyenítés?

Egy nyári koncert, amelyen a zene mellett a közönség is főszereplővé válik – ám nem úgy, ahogyan azt bárki kívánná. A Coldplay bostoni fellépésén történt csókkamerás incidens nem csupán egy kínos párkapcsolati pillanatként vonult be a közbeszédbe, hanem olyan adatvédelmi és emberi jogi kérdéseket vetett fel, amelyek különösen aktuálisak az európai jogi és kulturális közegben. De vajon milyen konkrét emberi jogokat sért egy ilyen eset? És milyen hosszú távú lelki hatása lehet az érintettekre?

1. A magánélethez való jog megsértése

Az egyik legnyilvánvalóbb sértett jog az emberi méltósághoz és a magánélethez való jog – ez az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkében is szerepel, és szoros kapcsolatban áll az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikkével. Ez a jog kiterjed arra is, hogy egy ember hogyan jelenik meg mások előtt – például milyen képet mutat róla a nyilvánosság, vagy milyen környezetben rögzítik, és teszik közzé a képmását. Egy nyilvános koncerten való részvétel nem jelent automatikus hozzájárulást ahhoz, hogy valaki magánéleti kontextusba helyezve, globális közönség előtt váljon nevetségessé.

2. A személyes adatok védelméhez való jog megsértése

A képmás – legyen az élő közvetítés, fotó vagy videó – személyes adatnak minősül az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében. Ennek kezelése csak jogszerűen, meghatározott céllal és megfelelő tájékoztatás alapján történhet. A jelen esetben:

• nem történt előzetes tájékoztatás a felvétel céljáról és felhasználásáról;
• a szereplő nem adott kifejezett hozzájárulást;
• a felvétel egy érzékeny, magánéleti helyzetet emelt ki és tett közzé;
• a későbbi mémmé válás és a globális terjedés sérti az adat minimalizálás elvét is, amely szerint csak a szükséges adatot lehet kezelni, a legszűkebb körben.

A GDPR 6. cikke szerint minden adatkezelésnek világos jogalapon kell nyugodnia – ilyen jogalap a Coldplay-koncert esetében nem mutatható ki.

3. Emberi méltóság és jó hírnév sérelme

A csókkamera hatásmechanizmusa a meglepetés, a társas nyomás és a publikus érzelmi reakciók kicsikarása. Az adott férfi, aki a párja felé nem hajolt csókra, a világ előtt „hűtlenként” vagy „érzelmileg elérhetetlenként” lett megbélyegezve. A róla készült videó gyors mémesedése – kontextus nélkül – a jó hírnévhez és a személyiség szabad kibontakozásához való jogot is sértheti.

A férfi vezérigazgatói lemondása és az azóta kialakult online támadások azt mutatják: egy ilyen nyilvános esemény messze túlmutat az egyszeri kellemetlenségen. A „digitális lincselés” valós pszichés hatással bírhat.

4. Lelki trauma és pszichoszociális következmények

A pszichológiai irodalom szerint a nyilvános megszégyenítés hosszú távú stresszt, szégyenérzetet, identitásválságot és akár poszttraumás tüneteket is okozhat. Ha valakit tömeg előtt ér megaláztatás, amelyet ráadásul a világ számos pontján újra és újra lejátszanak, az súlyosan befolyásolhatja az illető önértékelését, szociális kapcsolatait és munkahelyi megítélését.

Egy 2021-es tanulmány szerint az ilyen típusú digitális megszégyenítések (online shaming) hatása sokkal mélyebb és tartósabb lehet, mint amit az adott pillanatban az elkövetők sejtenek (Barlett & Kowalski, 2021).

5. A hozzájárulás fogalmának kiüresítése

A koncertjegyen szereplő általános nyilatkozat („hozzájárulok a felvételhez”) nem számít érvényes hozzájárulásnak az európai jog szerint. Az EDPB (Európai Adatvédelmi Testület) 05/2020 számú iránymutatása szerint a hozzájárulás csak akkor érvényes, ha az:

• konkrét,
• tájékozott,
• önkéntes,
• visszavonható.

Egy fesztiválon a jegyvásárlás nem képes biztosítani ezeket a feltételeket, különösen, ha az érintett nem is tud a „csókkamera” létezéséről.

Kapcsolódó cikk

Poszttraumás stressz: ezért alakul ki könnyebben nőknél

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!