Mi az igazi hatodik érzék? A tudomány szerint valóban létezik, ráadásul nem is egy van belőle
Hány rejtett érzékszervünk van valójában? Egy újabb felfedezés meglepő eredményre jutott.
Az emberiség hosszú ideje vonzódik a „hatodik érzék” titokzatos gondolatához. Mintha valami megmagyarázhatatlan belső radar vezetne minket a döntéseinkben, az ösztöneinkben, sőt akár a túlélésünkben is. De miközben az ősi görög bölcsek még öt alapérzékszervet ismertek el – látás, hallás, tapintás, szaglás és ízlelés –, a modern tudomány egyre több új érzékelési módot tár fel. A legfrissebb: egy idegi mechanizmus, amely a bélbaktériumokkal való kommunikációra épül.
A biológiai valóság azonban már rég túllépett az ötféle érzékelésen. Egyre inkább úgy tűnik, hogy nemcsak egy „hatodik érzékről” van szó – hanem egy egész rejtett világ tárul fel bennünk, amely képes érzékelni a mozgást, az egyensúlyt, a belső szervi állapotokat, sőt a bélflóra üzeneteit is.
Miért ragaszkodunk még mindig a „hatodik érzék” mítoszához?
Az úgynevezett hatodik érzék gondolata egyszerre misztikus és izgalmas – nem véletlen, hogy kultikus filmek és ezoterikus tanok is épülnek rá. De miközben a parapszichológia oldaláról sokan a természetfelettit látják benne, a tudomány egészen más pályán halad: az intuitív megérzések például inkább agyunk gyors és tudattalan adatfeldolgozási képességeiből erednek.
- Ez egyfajta automatizált, tanult reakció, ami segít jobb döntéseket hozni a meglévő ismereteink alapján – fogalmazott Joel Pearson idegtudós a The Guardian-nek.
Mozgás, testtudat, belső navigáció
A legtöbbünk észre sem veszi, mennyi „extra” érzékelésre van szükség például ahhoz, hogy csukott szemmel is a fejünkre tegyük a kezünket. Ehhez egyszerre kell tudni, hol helyezkedik el a fej és a kéz a térben (propriocepció), valamint azt is, hogyan kell mozgatni a kart, hogy célba érjen (kinesztézia).
Ez a két belső érzékelési forma olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy gyakran egy kalap alá veszik őket, holott külön idegrendszeri mechanizmusok szabályozzák őket - írja az IFLScience.
Hangokkal érzékelni a világot?
Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy nem csak denevérek vagy delfinek képesek a hangvisszaverődésből tájékozódni. Egy 2024-ben publikált kutatásban vak és látó emberek is megtanulták az echolokációt, és még agyi átrendeződés is történt náluk a gyakorlás hatására: az elsődleges látókéreg és hallókéreg is aktiválódott a visszhangok feldolgozásakor.
Ez arra utal, hogy agyunk rugalmasabban működik, mint korábban hittük – új „érzékszerveket” is képes befogadni és kezelni, ha az érzékelési környezet úgy kívánja.
Tájékozódás mágneses mezők alapján?
Az állatvilágban – például vándormadaraknál – régóta ismert a magnetorecepció jelensége: képesek érzékelni a Föld mágneses mezejét. Embernél azonban ez továbbra is vitatott.
Bár több kutatás is arra utal, hogy agyunk reagálhat bizonyos mágneses ingerekre, az ebből levont következtetéseket óvatosan kell kezelni. Ahogy Thorsten Ritz biofizikus fogalmazott a Science-nek: attól még, hogy az agyhullámaink változnak egy mágneses mező hatására, nem jelenti azt, hogy erre külön érzékszervünk lenne.
A legújabb jelölt: a „neurobiotikus érzék”
A legújabb áttörés talán még az előzőeknél is meglepőbb: kutatók felfedeztek egy olyan idegi érzékelési folyamatot, amely a bél mikrobiális mintázatait érzékeli, és befolyásolja az étkezési viselkedést.
Az új tanulmány, amely a Nature folyóiratban jelent meg, arról számol be, hogy az úgynevezett neuropodák – a bélfalban elhelyezkedő speciális érzékelő sejtek – képesek detektálni a flagellin nevű fehérjét, amely a bélbaktériumok mozgásszervében található. Ez a jelzés az idegrendszeren keresztül eljut az agyhoz, és leállítja az evést. Nem tudatos érzékelésről van szó, mégis azonnali, viselkedést módosító hatással jár.
Dr. Diego Bohórquez, a kutatás vezetője szerint ez a felfedezés új irányokat nyit meg az elhízás és pszichés zavarok megértésében is.
- A következő lépés annak feltárása lesz, hogyan befolyásolja az étrend a mikrobiális összetételt – ez döntő lehet számos betegség hátterének megértésében – nyilatkozta.
Van még értelme „hatodik érzékről” beszélni?
Ha a szó hagyományos értelmében nézzük, akkor nem. Az érzékszerveink száma nem áll meg hatnál – valójában jóval több van belőlük, csak egy részük láthatatlanul, a tudatunk alatt működik. A testünk és az agyunk közötti kommunikációs csatornák új és új érzékelési formákat tárnak fel, amelyek segítségével nemcsak a külvilágot, de a saját belső világunkat is folyamatosan figyeljük.
És ha belegondol, ez talán még izgalmasabb, mint bármilyen természetfeletti hatodik érzék.
Hogyan működik az intuíció? 10 híres ember, aki jól járt, hogy bízott a megérzéseiben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
