Ezeket látta már?

Milyen kísérleteket végzett el pontosan Kapu Tibor az űrben?

Színes

2025. július 17. 16:21

PTA

szerző

Tibor Kapu jelentős tudományos küldetést hajtott végre az ISS-en az Axiom Mission 4 (Ax‑4) során – összefoglaltuk a legfontosabb kísérleteket és eredményeket.

Amikor 2024 végén bejelentették, hogy Magyarország negyvenöt év után ismét űrhajóst küld az űrbe, sokan csak annyit kérdeztek: „És mégis mit fog ott csinálni?” Kapu Tibor válasza – és teljesítménye – messze túlszárnyalta a várakozásokat. Nem csupán feljutott a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hanem valódi tudományos munkát végzett, összesen több mint 25 magyar kutatási projektet valósított meg az ISS fedélzetén, az Axiom Mission 4 (Ax‑4) keretében.

Kapu Tibor missziója nemcsak szimbolikus, hanem tudományos áttörés is volt. Magyarország újra bebizonyította, hogy képes nemzetközi szinten is versenyképes tudományos munkát végezni az űrkutatásban. A 22 nevesített projekt és a több tucat további kísérlet eredményei a következő években hozzájárulhatnak a gyógyszerkutatáshoz, technológiai fejlesztésekhez, űrorvosláshoz és még az éghajlatkutatáshoz is - hangsúlyozta a Hungary Today cikke, szót ejtve Magyarország űrbeli ambícióiról.

Milyen kísérleteket végzett el Kapu Tibor az űrben, milyen tudományterületeken dolgozott, és miért különösen fontos mindez nemcsak a tudomány, hanem mindannyiunk jövője szempontjából is?

A küldetés tudományos háttere: nem turista volt

Kapu Tibor nem űrturistaként, hanem kutatóűrhajósként vett részt az Axiom Space által szervezett Ax‑4 misszióban. A Nemzetközi Űrállomáson 18 napot töltött, és ez idő alatt nemcsak az emberi test viselkedését vizsgálta súlytalanságban, hanem mikrobiológiai, orvosi, fizikai, anyagtudományi és űrtechnológiai kísérleteket is végzett. A HUNOR (Hungarian to Orbit) program keretében előkészített mintegy 60 kísérletből 25–30 Kapu nevéhez fűződik – mindezt szigorú nemzetközi és hazai tudományos kontroll mellett.

A kísérletek tudományterületek szerint csoportosítva

1. Élettani és orvosi kutatások

Az űrutazás nemcsak technikai kihívás, hanem orvosbiológiai kockázat is. Kapu Tibor fontos kutatásokat végzett az emberi szervezet mikrogravitációra adott válaszairól. Többek közt vizsgálta:

a szív- és érrendszeri alkalmazkodást,
a vestibuláris (egyensúlyérzékelő) rendszer működését,
valamint a vérnyomás- és pulzusszabályozást különböző terhelések alatt.

Emellett END‑SANS néven szemészeti kísérlet is zajlott, amely az űrben gyakori látásromlás hátterét vizsgálta egy magyar fejlesztésű, nanoemulziós gyógyszer segítségével.

2. DNS-javítás és mikrobiom-vizsgálat

Az űrbeli sugárzás sejtszinten is hat: roncsolja a DNS-t. A DNA‑REPAIR projekt során Kapu Tibor muslicákon (Drosophila melanogaster) figyelte meg, hogyan képes a szervezet kijavítani a DNS-károsodásokat mikrogravitációban. A MAGOR nevű kísérlet pedig az űrutazás hatását vizsgálta a bélflórára, vagyis az emberi mikrobiomra – hiszen a bélrendszerünk egészsége összefügg az immunrendszer, az anyagcsere és még a mentális állapotunk működésével is.

3. Agy, hang és mozgás: neurokognitív vizsgálatok

A NeuroMotion VR és ENPERCHAR programok célja az volt, hogy megfigyeljék, hogyan változik a mozgáskoordináció és a hanghasználat az űrben. A kognitív terhelésekre adott válaszok – például döntéshozatali képességek, reakcióidők – is vizsgálat alá estek. Mindez azért is fontos, mert a jövőben hosszabb űrutazások során a mentális és kognitív teljesítmény kulcsszerepet játszik.

Mikrofluidika, vízcseppek és gyógyszerek

Az M4D és DIRoS‑B nevű kísérletek során Kapu az űrben lebegő folyadékok viselkedését vizsgálta. Ezek a kísérletek olyan alapkutatások, amelyek segítenek megérteni:

hogyan lehet gyógyszereket célzottan adagolni mikrogravitációs környezetben,
hogyan viselkedik a víz, olaj vagy más folyadék, ha nincs „fent” és „lent”,
illetve hogyan lehet ezeket a tulajdonságokat új űreszközök fejlesztésére fordítani.

A súlytalanságban lebegő vízcseppekről készült felvételek nemcsak lenyűgözőek, hanem tudományos jelentőségűek is.

Anyagtudomány és 3D nyomtatás

Kapu Tibor ESEL3D néven végzett kísérletet a 3D nyomtatás űrbeli alkalmazhatóságáról. Emellett KRIJAP projekt keretében kristálynövesztést is folytatott, valamint fémolvadékokat – köztük indiumot – vizsgált mikrogravitációs körülmények között. Ezek az eredmények hozzájárulhatnak például új szenzorok, chipek és egyéb technológiai eszközök gyártásához.

Villámok a sztratoszférából – Földmegfigyelés

A UHU nevű magyar projekt keretében Kapu Tibor különleges fényjelenségeket – úgynevezett felsőlégköri villámokat, sprite-okat és elvétve blue jeteket – figyelt meg az űrből. Ezek a jelenségek a zivatarfelhők fölött jelennek meg, és szabad szemmel is érzékelhetők az űrből, megfelelő fényviszonyok mellett.

Kapu felvételei olyan ritka adatokat szolgáltatnak, amelyek segíthetnek az éghajlati és időjárási modellek pontosításában.

Növények és sejtkultúrák – az élet alapjai az űrben

Több magyar kutatás célja annak vizsgálata volt, hogyan viselkednek élő sejtek, növények és szövetkultúrák mikrogravitációban. A cél: megérteni, hogyan lehet hosszabb távon életet fenntartani az űrben – például egy Mars-misszió során –, illetve hogyan reagálnak ezek az élő rendszerek a megváltozott fizikai viszonyokra.

Oktatási és közösségi kapcsolatok: a jövő űrhajósai

Kapu Tibor nem csak a laboratóriumban volt aktív: számos magyar iskolával épített élő kapcsolatot az UNIverZOOM projekt részeként. Diákok élőben követhették nyomon kísérleteit, és egyeseket maguk is elvégezhettek a földi laborjaikban. A tudománykommunikáció és oktatás terén végzett munkája példaértékű – talán épp egy mai középiskolás lesz a következő magyar kutatóűrhajós.

Mi történik most? A minták visszaérkeztek, indul az utómunka

A kapott eredmények elemzése még csak most kezdődött el. A visszahozott DNS-, mikrobiom- és anyagtani mintákat a következő hónapokban fogják laboratóriumokban elemezni. Kapu Tibor munkáját a tartalék űrhajós, Cserényi Gyula segíti itthonról, aki maga is részt vett a HUNOR program teljes képzési szakaszában.