Milliós kártérítést ítéltek meg a családnak.
- Egy olasz bíróság több mint 1,3 millió euró kártérítést ítélt meg egy nő családjának, akit éveken át tévesen kemoterápiával kezeltek.
- A beteg olyan daganat miatt kapott kezelést, amely valójában nem létezett, a terápiák miatt viszont súlyos, halálos vérképzőszervi betegség alakult ki nála.
- A helytelen diagnózist végül egy másik intézmény ismerte fel, addigra a beteg állapota visszafordíthatatlanná vált és elhunyt.
- A bíróság szerint a tévedés jelentős fizikai és lelki szenvedést okozott; az érintett orvost büntetőeljárásban is elítélték.
- A cikk hangsúlyozza, hogy bár a hibás diagnózis ritka, súlyos következményei lehetnek, ezért komolyabb esetekben ajánlott második szakorvosi véleményt kérni.
Egy olasz bíróság több mint 1,3 millió euró kártérítést ítélt meg egy 59 éves nő hozzátartozóinak, miután kiderült: éveken át olyan daganat miatt kezelték kemoterápiával, amely valójában nem is létezett. A tragikus orvosi tévedés végül egy másik, súlyos vérképzőszervi betegség kialakulásához vezetett, amelybe a nő belehalt.
Évekig kezelték egy nem létező daganat miatt
Az ügy Olaszországban, Lecce városában történt, és hosszú jogi eljárás után zárult le. A bíróság megállapította, hogy a nő éveken keresztül olyan kezelést kapott, amelyre nem lett volna szüksége.
A beteg 2004 és 2007 között rendszeresen kemoterápiában részesült, mert orvosai úgy vélték, rosszindulatú daganatos betegsége van. A kezelések során összesen több tucat alkalommal kapott daganatellenes gyógyszereket, miközben később bebizonyosodott: a feltételezett rák valójában nem állt fenn.
A kemoterápia súlyos szövődményt okozott
A bírósági eljárás során kirendelt igazságügyi szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az indokolatlan kemoterápia következtében a nőnél akut mieloid leukémia (AML) alakult ki. Ez a gyors lefolyású vérképzőszervi daganat a csontvelőt érinti, és az egyik legsúlyosabb leukémiatípusnak számít.
Az AML diagnózisát követően már egészen más kezelésre lett volna szükség. A szakemberek csontvelő-átültetést is felajánlottak számára, állapota azonban addigra annyira súlyossá vált, hogy néhány hónappal később, 2009 februárjában életét vesztette.
Későn derült ki a diagnózis tévedése
A perben ismertetett szakértői vélemények szerint a helyes diagnózist végül egy másik egészségügyi intézmény, a paviai San Matteo Klinika állította fel.
A bírák ítéletükben kiemelték, hogy a nő élete utolsó heteiben már tisztában volt azzal: éveken át olyan kezelést kapott, amelyre nem lett volna szüksége, és amely végül halálos betegség kialakulásához vezetett. A bíróság szerint ez az időszak jelentős fizikai fájdalommal és komoly lelki megterheléssel járt.
Több mint 1,3 millió eurós kártérítést kap a család
A leccei elsőfokú polgári bíróság úgy döntött, hogy a helyi egészségügyi szolgálatnak, valamint a kezelést végző kórházi orvosnak együttesen több mint 1,3 millió euró kártérítést kell fizetnie az elhunyt nő férjének, három gyermekének és unokáinak.
Az olasz sajtó szerint az összegből levonják azt a kártérítést, amelyet a biztosító a per során már korábban kifizetett.
Büntetőeljárásban is elítélték az orvost
Az ügy nemcsak polgári, hanem büntetőeljárásban is folytatódott. A kezelőorvost korábban jogerősen bűnösnek mondták ki gondatlanságból elkövetett emberölés miatt.
A mostani polgári ítélet már elsősorban a családot ért veszteség és az elszenvedett károk anyagi jóvátételéről szólt.
Előfordulhatnak téves diagnózisok, de ezek ritkák
Bár az orvostudomány rendkívül fejlett diagnosztikai eszközökkel dolgozik, teljes bizonyosság minden esetben nem érhető el. A téves diagnózisok viszonylag ritkák, ugyanakkor súlyos következményekkel járhatnak, különösen akkor, ha nagy kockázatú kezelések – például kemoterápia – megkezdéséről van szó.
Éppen ezért a daganatos betegségek diagnózisának felállításakor általában több vizsgálat – képalkotó eljárások, laboreredmények és szövettani mintavétel – együttes értékelése alapján születik meg a végleges döntés. Bizonytalan vagy ritka esetekben gyakran második szakvélemény vagy úgynevezett multidiszciplináris onkoteam megbeszélés is segíti a helyes diagnózis felállítását.
Mikor érdemes második orvosi véleményt kérni?
Súlyos betegségek, különösen daganatos diagnózis esetén teljesen elfogadott és sokszor kifejezetten ajánlott második orvosi véleményt kérni. Ez különösen akkor lehet indokolt, ha ritka daganattípusról van szó, a javasolt kezelés jelentős kockázattal jár – például kemoterápia, sugárkezelés vagy nagy műtét –, illetve ha a vizsgálati eredmények nem egyértelműek vagy egymásnak ellentmondanak. A második szakvélemény célja nem az első orvos megkérdőjelezése, hanem annak megerősítése, hogy a diagnózis és a kezelési terv valóban a lehető legmegfelelőbb.
A második vélemény gyakran megerősíti az első diagnózist
Sokan attól tartanak, hogy a második szakvélemény sértő lehet a kezelőorvos számára, valójában azonban ez a modern orvoslásban bevett gyakorlat. A legtöbb esetben a második szakorvos ugyanarra a következtetésre jut, ami megnyugvást jelenthet a betegnek és hozzátartozóinak. Előfordul azonban, hogy további vizsgálatokat javasol, pontosítja a daganat típusát vagy stádiumát, esetleg más kezelési lehetőséget ajánl. Éppen ezért a második vélemény bizonyos esetekben jelentősen befolyásolhatja a gyógyulás esélyeit és az életminőséget.
Az orvos a lép helyett a máját vette ki a betegnek - a műtőasztalon hunyt el a páciens
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
