Az ADHD-ról általában a figyelemzavar, az impulzivitás és a nyugtalanság jut eszünkbe, nem pedig a székrekedés vagy a hasmenés. Egy új kutatás azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az ADHD-val élőknél az emésztőrendszeri panaszoknak is több figyelmet kellene kapniuk.
- Egy új kutatás szerint az ADHD-val élőknél gyakrabban fordulnak elő emésztőrendszeri panaszok, mint a kontrollcsoportokban.
- A 23 vizsgálatból és közel kétmillió ember adataiból készült elemzés rámutatott, hogy az ADHD és emésztési problémák közötti kapcsolat összetett, ok-okozati összefüggés nem bizonyított.
- A tünetek közé tartozik a rendszeres hasfájás, székrekedés és hasmenés, amelyek jelentősen ronthatják az érintettek életminőségét.
- A lehetséges magyarázatok között szerepelnek az étkezési szokások, az alvási nehézségek, a stressz, a gyógyszermellékhatások és a bél–agy tengely.
- A kutatás fontos üzenete, hogy az ADHD-val élők emésztési panaszait sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért orvosi konzultáció javasolt, ha ilyen tünetek jelentkeznek.
A vizsgálat többféle panasz esetében is összefüggést talált, de egy fontos kérdést egyelőre nyitva hagyott: mi magyarázza ezt a kapcsolatot? A kutatók szerint az étkezési szokások, az alvás, a gyógyszerek és a bél–agy kapcsolat egyaránt szerepet játszhatnak. Az eredmények ugyanakkor nem bizonyítják, hogy az ADHD önmagában emésztési problémákat okozna.
Milyen kapcsolat van az ADHD és az emésztési panaszok között?
Az ADHD-val diagnosztizált embereknél többféle emésztőrendszeri panasz nagyobb esélyét találták, mint az összehasonlító csoportokban. Ez együttjárást jelent: a kétféle probléma gyakrabban fordult elő ugyanazoknál az embereknél, de ebből még nem állapítható meg, hogy egyik okozza-e a másikat.
A Warwick Egyetem kutatói, Sarah Blake, Hugo Cannon és Saran Shantikumar 23 korábbi vizsgálatot tekintettek át. Ezek összesen több mint 1,9 millió résztvevő adatait tartalmazták, gyermekeket és felnőtteket egyaránt. A kutatás a Journal of Attention Disorders című szakfolyóiratban jelent meg 2026 szeptemberében.
Az áttekintés jelentőségét az adja, hogy kifejezetten az emésztőrendszeri tünetekre összpontosított. A hasfájás vagy a székelési nehézség ugyanis akkor is megterhelő lehet, ha az érintettnél nem állapítottak meg külön szervi bélbetegséget. A panaszok gyakorisága, tartóssága és mindennapi következményei önmagukban is figyelmet érdemelnek.
Érdemes azonban különválasztani az ADHD jellegzetes tüneteit és a vele együtt előforduló problémákat. Az ADHD idegrendszeri fejlődési zavar, amely tartós figyelmi nehézségekkel, hiperaktivitással és impulzivitással járhat. A hasfájás nem diagnosztikai tünete, és a visszatérő emésztési panaszokból sem lehet ADHD-ra következtetni. A kutatás inkább arra figyelmeztet, hogy egy már ismert ADHD mellett a testi tüneteket se hagyjuk figyelmen kívül.
Mit jelent a 48 százalékos eltérés, és mely tünetek voltak gyakoribbak?
Az összesített emésztőrendszeri tünetek elemzésénél a kutatók 48 százalékkal magasabb statisztikai esélyt találtak az ADHD-val élő csoportban. Ez az eredmény hat összevonható vizsgálat adataiból származott; az áttekintés többi kutatása más tünetekhez vagy elemzésekhez szolgáltatott információt.
A szám könnyen félreérthető. Nem azt jelenti, hogy az ADHD-val élők 48 százaléka emésztési problémával küzd, és azt sem, hogy minden érintett személyes kockázata pontosan ennyivel magasabb. A kutatók esélyhányadost számoltak, amely a két csoport közötti eltérést jellemzi. Ahhoz, hogy ebből az érintettek tényleges arányára következtessünk, a panaszok kiindulási gyakoriságát is ismernünk kellene.
Az egyes tüneteknél különböző mértékű összefüggések mutatkoztak. Az ADHD mellett:
- az irritábilis bél szindróma, vagyis az IBS esélye 58 százalékkal volt magasabb;
- a hasi fájdalom esélyénél 88 százalékos eltérést találtak;
- a székrekedés esélye csaknem kétszeresnek bizonyult;
- a hasmenés esélye több mint kétszeres volt;
- az encopresis, vagyis a székletszennyezéssel járó ürítési zavar esélye több mint négyszeresnek mutatkozott.
Az emésztési diszkomforttal járó diszpepszia esetében szintén magasabb esélyt mértek. Ezek az eredmények azonban nem adhatók össze, és nem mindegyik ugyanolyan nagyságú vagy összetételű mintán alapul. Egy ember többféle panaszt is tapasztalhat, másnak pedig ADHD mellett sincs semmilyen emésztőrendszeri problémája.
Az IBS példája jól érzékelteti, miért számítanak ezek a tünetek. A visszatérő hasi fájdalomhoz hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása társulhat, ami megnehezítheti a munkát, az iskolába járást és a programok tervezését. A funkcionális bélpanaszok attól még valósak, hogy hátterükben nem feltétlenül látható a bélfalat károsító elváltozás.
Miért járhat együtt az ADHD és a hasfájás?
A kapcsolatnak valószínűleg több összetevője lehet. A kutatók lehetséges magyarázatokat vetettek fel, amelyek között hétköznapi szokások és összetett biológiai folyamatok is szerepelnek. Ezek egyelőre nem tekinthetők az elemzéssel bizonyított okoknak.
Az egyik lehetséges tényező az étkezés rendszertelensége. Egyes ADHD-val élő embereknél nehézséget jelenthet a kiszámítható étkezési ritmus fenntartása: kimaradhat egy étkezés, majd később nagyobb mennyiségű ételt fogyaszthatnak. Az ilyen szokások az ADHD-tól függetlenül is összefügghetnek emésztési kellemetlenségekkel.
Másoknál az ételek állaga, illata vagy íze iránti érzékenység szűkítheti az elfogadott fogások körét. Ha emiatt kevésbé változatos, rostban szegényebb étrend alakul ki, az a székletürítést is befolyásolhatja. Ez azonban nem minden ADHD-val élő emberre jellemző, és nem indok arra, hogy az érintettet hibáztassák a panaszaiért.
A stresszre adott válasz és az alvási nehézségek szintén szerepet kaphatnak. Az emésztőrendszer működése kapcsolatban áll az idegrendszerrel: a bélmozgások szabályozása és a belső szervekből érkező ingerek érzékelése egyaránt befolyásolhatja, milyen panaszokat tapasztalunk.
Ezt a kölcsönös kapcsolatot nevezzük bél–agy tengelynek. A kommunikációban idegi, hormonális és immunológiai folyamatok vesznek részt, a kutatások pedig a bélben élő mikroorganizmusok szerepét is vizsgálják. Felmerült, hogy az ADHD mellett megfigyelt mikrobiom-eltérések hozzájárulhatnak az emésztési tünetekhez, de az összefüggések iránya és pontos jelentősége még nem tisztázott.
Végül a gyógyszerek hatását is figyelembe kell venni. Az ADHD kezelésére alkalmazott egyes készítmények befolyásolhatják az étvágyat, illetve hasi panaszokat okozhatnak. A jelenlegi eredményekből nem derül ki pontosan, mekkora rész magyarázható gyógyszermellékhatással, és mekkora rész kapcsolódhat más tényezőkhöz.
Dontos kiemelni, hogy a vizsgálat nem igazolja, hogy az ADHD okozza a bélpanaszokat, vagy hogy a bélrendszer kezelése megszünteti az ADHD-t. A kettő közötti kapcsolat felismerése fontos eredmény, de nem azonos a kiváltó ok megtalálásával.
A feldolgozott tanulmányok jelentős része egy adott időpont állapotát vizsgálta, vagy korábbi egészségügyi adatokból dolgozott. Ilyen módszerekkel nehéz biztosan megmondani, mi előzte meg a másikat. Az ADHD diagnózisának időpontja például nem feltétlenül esik egybe azzal, amikor az állapot tünetei először megjelentek.
A kutatások abban is különböztek, hogyan rögzítették az emésztési problémákat. Egyes esetekben egészségügyi dokumentációra, máskor a résztvevők vagy a szülők beszámolóira támaszkodtak. Az étrend, a gyógyszerszedés és más lehetséges befolyásoló tényezők hatását sem minden vizsgálatban tudták megfelelően elkülöníteni.
A közel kétmilliós résztvevőszám tehát jelentős, de nem tünteti el ezeket a korlátokat. Nem lenne helyes az eredményeket úgy értelmezni, hogy minden ADHD-val élő embernek speciális diétára, probiotikumra vagy mikrobiomvizsgálatra van szüksége. A kutatás ezek hatásosságát nem tesztelte, így ilyen kezelési javaslatot sem alapoz meg.
Ugyancsak fontos, hogy az elemzés nem általában minden szervi bélbetegség kockázatát mérte fel. A közölt számokból nem lehet például a Crohn-betegség vagy más gyulladásos bélbetegség személyes valószínűségére következtetni.
Mit tegyen, ha ADHD mellett visszatérő emésztési panaszai vannak?
Ha a hasfájás, a székrekedés vagy a hasmenés rendszeresen visszatér, érdemes ezt külön jeleznie az orvosának. A meglévő ADHD-diagnózis nem teszi feleslegessé az emésztőrendszeri kivizsgálást, és nem magyaráz meg automatikusan minden új tünetet.
A konzultáción hasznos lehet elmondani, mikor kezdődtek a panaszok, milyen gyakran jelentkeznek, és kapcsolódnak-e étkezéshez vagy székeléshez. A gyógyszerek nevét, szedésük kezdetét és az esetleges adagmódosításokat szintén érdemes átbeszélni. Ha a tünetek egy új készítmény bevezetése után jelentek meg, ez fontos támpont, de önmagában még nem bizonyítja a mellékhatást.
A kezelést ne változtassa meg önállóan. A cél az, hogy az ADHD tünetei és az emésztési panaszok egyaránt megfelelő ellátást kapjanak. Előfordulhat, hogy ehhez a kezelőorvos mellett gasztroenterológus vagy dietetikus segítségére is szükség van.
Véres vagy fekete széklet, nem szándékos fogyás, illetve vérszegénység esetén különösen fontos az orvosi vizsgálat. Ezeket nem szabad egyszerűen az ADHD-val együtt járó kellemetlenségként kezelni.
Gyermekeknél ugyanez a figyelem indokolt. A visszatérő hasfájást vagy a székletszennyezést ne tekintsük pusztán viselkedési problémának. A panaszok megbeszéléséhez olyan légkörre van szükség, amelyben a gyermeknek nem kell szégyellnie, ami vele történik.
A mostani eredmények elsősorban szemléletváltást sürgetnek: az ADHD-val élő ember ellátásában legyen helye annak a kérdésnek is, hogyan működik az emésztése. A figyelmi nehézségek kezelése mellett a hasi tünetek enyhítése is sokat számíthat abban, mennyire érzi jól magát a mindennapokban.
Megváltozott a széklete, pedig ugyanúgy étkezik? Ezt nem érdemes hetekig figyelmen kívül hagyni
- Megváltozott a széklete, pedig ugyanúgy étkezik? Ezt nem érdemes hetekig figyelmen kívül hagyni
- Véres hasmenése volt a gyerekemnek - mitől lehet ez? Az orvos válaszol
- A mentősök azt hitték, csak kiszáradt – 2 nappal később súlyos betegséget diagnosztizáltak nála
- Okozhat az antibiotikum kúra vért a székletben? Az orvos válaszol
- 9 év kóma után meghalt egy kisfiú, aki nyerstejből készült sajt miatt fertőződött meg
- Tünetek, amelyek már vastagbélrák előtti állapotra utalhatnak
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
