Egy hétköznapi konyhai eszköz, amelyet gondolkodás nélkül használunk, majd elmosás után visszateszünk a helyére. A kutatók szerint azonban érdemes közelebbről is szemügyre venni a műanyag vágódeszkát: a rendszeres aprításnak olyan következménye is lehet, amely szabad szemmel alig észrevehető.
- A kutatások szerint a műanyag vágódeszkák használata során mikroműanyag-részecskék válhatnak le, amelyek az ételbe kerülhetnek.
- A kibocsátott mikroműanyag mennyisége függ a deszka anyagától, a vágás módjától, és a feldolgozott élelmiszertől.
- A szabad szemmel alig észrevehető részecskék egészségügyi hatásai még nem teljesen tisztázottak, de gyulladást és sejtkárosodást okozhatnak.
- A kopások fertőzésveszélyt is jelenthetnek, mert megnehezítik a megfelelő tisztítást és baktériumok maradhatnak a mélyedésekben.
- Nem szükséges minden műanyag vágódeszkát kidobni, de ajánlott a sérült, nehezen tisztítható darabokat lecserélni, illetve a fa deszka jó alternatíva lehet, ha megfelelően tisztítható.
Könnyű, megfizethető, és szinte minden konyhai feladathoz elővehető: a műanyag vágódeszka népszerűségén nincs mit csodálkozni. Zöldséget szeletelünk, húst darabolunk, szendvicset készítünk rajta, miközben többnyire csak arra figyelünk, hogy használat után tisztán kerüljön vissza a szekrénybe.
A kés azonban az élelmiszer mellett a deszka felületét is igénybe veszi. Az egymást keresztező vágásnyomok arról árulkodnak, hogy az anyag folyamatosan kopik. A kutatókat éppen az kezdte foglalkoztatni, mi válik le ilyenkor a felszínéről, és hová kerülnek ezek a részecskék.
Nem csak a hozzávalókat aprítja a kés
Az Environmental Science & Technology folyóiratban megjelent vizsgálatban műanyag vágódeszkák részecskekibocsátását tanulmányozták. A kísérletek során azt tapasztalták, hogy aprítás közben mikroműanyagok szabadulhatnak fel a felületről, és az élelmiszerhez keveredhetnek.
A leváló mennyiség több körülménytől függött. Számított a deszka alapanyaga, a vágás módja és a feldolgozott élelmiszer is. A vizsgált polipropilén deszkák nagyobb mikroműanyag-kibocsátást mutattak, mint a polietilénből készültek. A bemutatott kísérleti helyzetekben a zöldségek aprítása szintén fokozta a részecskék leválását.
A probléma tehát nem egyszerűen az, hogy egy eszköz műanyagból készült. Az is lényeges, milyen mechanikai terhelés éri használat közben. A vágódeszka ebből a szempontból különösen igénybe vett felület: a kés éle újra és újra közvetlenül érintkezik vele.
Évente több tíz gramm? Így érdemes értelmezni a számokat
A kutatók az eredmények alapján éves mikroműanyag-kitettséget is becsültek. Polietilén deszkáknál személyenként 7,4–50,7 grammos tartományt, polipropilén esetében pedig 49,5 grammos értéket adtak meg.
Ezek jelentősnek tűnő mennyiségek, de az értelmezésükhöz hozzátartozik, hogy kísérleti adatokból számított becslésekről van szó, nem az emberek szervezetében megmért műanyagtartalomról. Nem jelentik azt, hogy minden háztartásban pontosan ekkora mennyiség kerül az ételekbe, és azt sem, hogy az egész mennyiség felhalmozódik a testben.
Az Ön konyhájára ezért nem lehet közvetlenül rávetíteni ezeket az értékeket. A vizsgálat arra világít rá, hogy az ételkészítéshez használt eszközök is hozzájárulhatnak a mikroműanyagokkal való találkozáshoz; az egyéni kitettség pontos meghatározásához ennél több információ szükséges.
Mit tudunk az egészségügyi következményekről?
Mikroműanyagokat már emberi vérben, anyatejben és különböző szövetekben is kimutattak. A kutatások ezért egyre inkább arra keresik a választ, milyen hatást gyakorolhatnak a szervezet működésére.
A vizsgált lehetséges következmények között szerepelnek a gyulladásos folyamatok, a sejtkárosodás és a hormonrendszer zavarai. Felmerült a szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint a férfi termékenység változásaival való összefüggés is. A hosszú távú emberi egészséghatások azonban még nem teljesen tisztázottak.
A részecskék kimutatása önmagában nem bizonyítja, hogy betegséget okoztak, ahogyan a származási helyüket sem azonosítja. A deszkák kopását vizsgáló kísérletekből ezért nem lehet arra következtetni, hogy a műanyag vágódeszka használata bizonyítottan daganatos betegséghez, szívinfarktushoz vagy meddőséghez vezet.
A sérült felület tisztítása is nehezebb lehet
A kopásnak higiéniai jelentősége is van. A bevágásokban ételmaradék és nedvesség maradhat vissza, a nehezen hozzáférhető mélyedésekben pedig baktériumok maradhatnak fenn.
Emiatt a deszka tisztaságát nem elegendő az alapján megítélni, hogy látható-e rajta folt. Egy sűrűn összekarcolt felületről nehezebb lehet eltávolítani a szennyeződéseket, mint egy ép, sima felszínről. A használhatóság szempontjából ezért a bevágások mélysége és tisztíthatósága is fontos.
Az erősen elhasználódott, nehezen tisztítható barázdákkal teli deszkát érdemes lecserélni!
Nyers hús és saláta: ezért jobb a külön deszka
A kórokozók egyik élelmiszerről a másikra is átkerülhetnek az előkészítés során. Gondoljon arra a hétköznapi helyzetre, amikor csirkemellet darabol, majd ugyanazon a felületen vágja össze a vacsorához szánt salátát. Megfelelő köztes tisztítás nélkül a nyers húsról származó szennyeződés a zöldségekre juthat.
Ezt nevezik keresztszennyeződésnek. Különösen akkor jelent problémát, ha a másodikként előkészített ételt már nem éri hőkezelés: a salátát, a kenyeret vagy a kész szendvics hozzávalóit közvetlenül elfogyasztjuk.
Érdemes külön deszkát fenntartania a nyers húsokhoz, és másikat a közvetlenül fogyasztható élelmiszerekhez. Az eltérő színű vagy jól megkülönböztethető eszközök segíthetnek abban, hogy főzés közben se keveredjenek össze. A nyers és a fogyasztásra kész ételek elkülönítésének jelentőségét az USDA élelmiszer-biztonsági tájékoztatója is hangsúlyozza.
A fa vágódeszka sem tisztítja meg önmagát
A műanyag helyett sokan választanak fát, ám ennek megítélésénél is fontosak a részletek. Egy, a kiinduló beszámolóban ismertetett vizsgálatban juharfából készült deszkán figyelték meg az E. coli baktériumok viselkedését. A leírás szerint a nedvességet felvevő farostok közé került baktériumok néhány órán belül elpusztultak, míg a vizsgált műanyag felületen hosszabb ideig fennmaradtak.
Ezt azonban nem lehet minden fafajtára és minden konyhai helyzetre általánosítani. A vizsgálati eredmény különösen nem jelenti azt, hogy a fa deszkát mosogatás nélkül is biztonságosan használhatja.
A természetes alapanyag tehát önmagában nem garancia a megfelelő higiéniára. A választásnál az eszköz kialakítása, állapota és kezelési előírásai is számítanak.
Az elmosás után még nincs vége a teendőknek
Használat után a deszkát alaposan mossa el mosogatószeres, meleg vízzel, majd öblítse le. Ezután következik a gyakran elhanyagolt lépés: a szárítás. Az USDA útmutatója levegőn történő szárítást vagy tiszta papírtörlő használatát javasolja.
A mosogatógép kérdésében a gyártó előírása legyen az irányadó. Nem minden deszka viseli egyformán a gépi tisztítást; a ragasztott fa például megrepedhet vagy szétválhat. Vásárláskor ezért azt is érdemes megnéznie, hogyan illeszthető az adott eszköz tisztítása a mindennapi konyhai rutinjába.
Valóban minden műanyag deszkát ki kell dobni?
A bemutatott kutatások indokolttá teszik a műanyag vágódeszkák használatának átgondolását, de nem támasztják alá azt az általános felszólítást, hogy minden darabot azonnal ki kell dobni.
Az FDA élelmiszerekkel érintkező anyagokra vonatkozó értékelési elve szerint vizsgálni kell az élelmiszerbe jutó anyagokat és a rendeltetésszerű használat biztonságosságát. Ez azonban önmagában nem a műanyag vágódeszkák betiltását jelenti.
Ha a mikroműanyagoknak ezt a lehetséges forrását szeretné elkerülni, a fa deszka megfontolható alternatíva. A döntésnél ugyanakkor olyan eszközt válasszon, amelyet a mindennapokban megfelelően tud tisztítani és karbantartani.
Három alattomos veszélyforrás a konyhában – a Harvard orvosa szerint súlyos károkat okozhatnak
- Ezt a konyhai eszközt naponta használjuk, pedig rengeteg műanyagrészecskéket juttathat a vízbe
- A konyha egyik legnépszerűbb eszköze milliárdnyi mikroműanyagot juttathat a teájába
- Így tisztítsa megfelelően a fa konyhai eszközeit
- 6 mindennapi konyhai eszköz, melyről nem is gondolná, hogy káros lehet az egészségére
- Fakanalak a konyhában - vajon mennyire biztonságos a használatuk?
- Vajon mikor érdemes lecserélni a régi, műanyag tárolóedényeket? A szakértők elárulják
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
