Megszédül, amikor feláll a székből? A vérnyomása is okozhatja

Biztosan sokan tapasztalták már, hogy túl gyorsan pattantak fel az ágyból vagy a kanapéról, és néhány másodpercig megszédültek. Egy-egy ilyen alkalom önmagában nem feltétlenül jelez betegséget: enyhe folyadékhiány, túlmelegedés vagy akár a hosszabb ideig tartó ülés után történő hirtelen felállás is kiválthatja. Ha azonban a probléma rendszeresen visszatér, esetleg gyengeség, látászavar vagy ájulás is társul hozzá, érdemes kivizsgáltatni.

Az ortosztatikus – más néven poszturális – hipotónia a vérnyomás olyan esése, amely ülő vagy fekvő helyzetből történő felálláskor következik be. A jelenségnek egyszerű, átmeneti kiváltó oka is lehet, de tartós fennállása mögött gyógyszerek, szív- és érrendszeri problémák, hormonális eltérések, cukorbetegség vagy az idegrendszert érintő betegségek is meghúzódhatnak.

Mi történik a szervezetben, amikor feláll?

Amikor fekvő vagy ülő helyzetből feláll, a gravitáció hatására átmenetileg több vér gyűlik össze a lábakban és a has területén. Emiatt kevesebb vér jut vissza a szívhez, így a vérnyomás is csökkenhet. Az egészséges szervezet ezt gyorsan korrigálja: a szív és a nyaki verőerek közelében található nyomásérzékelő receptorok észlelik a változást, majd olyan folyamatokat indítanak el, amelyek gyorsítják a szívverést és szűkítik az ereket. Ennek köszönhetően a vérnyomás rendeződik, és az agy vérellátása megfelelő marad.

Ortosztatikus hipotónia esetén ez az alkalmazkodási folyamat valamilyen okból nem működik megfelelően. Felálláskor a vérnyomás a kelleténél nagyobb mértékben csökkenhet, így átmenetileg kevesebb vér jut az agyhoz. Ennek egyik legjellemzőbb következménye a szédülés vagy az ájulásközeli érzés.

Nem csak szédülést okozhat

A leggyakoribb panasz valóban a felálláskor jelentkező szédülés vagy bizonytalanságérzés, de más tünetek is előfordulhatnak. Elhomályosulhat vagy elsötétülhet a látás, gyengeség, fáradtság vagy zavartság jelentkezhet, súlyosabb esetben pedig az érintett el is ájulhat. A tünetek jellemzően rövid ideig, gyakran néhány percnél rövidebb ideig tartanak.

Fontos megfigyelni, pontosan mikor jelentkezik a szédülés. Ha következetesen akkor kezdődik, amikor feláll az ágyból, felkel egy székből vagy hosszabb fekvés után talpra áll, majd ülve vagy fekve gyorsan enyhül, az fontos információ lehet a kivizsgálás során.

A szédülés ugyanakkor rendkívül általános tünet. Belsőfül-betegségek, vérszegénység, alacsony vércukorszint, szívritmuszavarok, egyes gyógyszerek és más állapotok is okozhatják, ezért pusztán abból, hogy valaki megszédül, még nem lehet ortosztatikus hipotóniára következtetni.

A folyadékhiány az egyik egyszerű magyarázat lehet

Ha a szervezet túl sok folyadékot veszít, csökkenhet a keringő vér mennyisége, ami megkönnyítheti a vérnyomás esését felálláskor. Folyadékhiányt okozhat például a láz, a hányás, a súlyos hasmenés, az elégtelen folyadékbevitel vagy az intenzív izzadással járó fizikai aktivitás. Már enyhébb kiszáradás mellett is jelentkezhet gyengeség, fáradtság és felálláskor szédülés.

Ez különösen nyáron lehet fontos. A nagy meleg fokozza az izzadást, és a hőség önmagában is hozzájárulhat a vérnyomás csökkenéséhez. Ha valaki egy forró napon keveset ivott, majd hosszabb ülés után hirtelen feláll, könnyebben tapasztalhat átmeneti szédülést.

Ha azonban a panasz megfelelő folyadékbevitel mellett is rendszeresen visszatér, nem érdemes automatikusan kiszáradásra fogni.

Gyógyszerek is okozhatják a vérnyomás esését

Bizonyos gyógyszerek növelhetik az ortosztatikus hipotónia kockázatát. Ide tartoznak többek között egyes vérnyomáscsökkentők és szívbetegségek kezelésére használt készítmények, például bizonyos vízhajtók, alfa- és béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, ACE-gátlók és nitrátok.

Emellett egyes Parkinson-kór kezelésére szolgáló gyógyszerek, antidepresszánsok, antipszichotikumok, izomlazítók, merevedési zavar kezelésére alkalmazott készítmények és bizonyos erős fájdalomcsillapítók mellett is nagyobb lehet a kockázat.

Ha a felálláskor jelentkező szédülés egy új gyógyszer elkezdése vagy az adag megváltoztatása után jelentkezett, ezt érdemes elmondani az orvosnak. A gyógyszert azonban nem szabad önállóan elhagyni vagy az adagját megváltoztatni.

Szívprobléma is állhat a háttérben

A vérnyomás megfelelő fenntartásához a szívnek felálláskor gyorsan alkalmazkodnia kell a megváltozott keringési helyzethez. Bizonyos szívbetegségek ezt megnehezíthetik. Nagyon alacsony pulzus, szívbillentyű-problémák, szívelégtelenség vagy korábbi szívinfarktus is hozzájárulhat ahhoz, hogy a szervezet ne tudja elég gyorsan kompenzálni a vérnyomásesést.

Ezért különösen fontos a kivizsgálás, ha a szédüléshez mellkasi fájdalom, nehézlégzés, szokatlan szívdobogásérzés vagy ájulás társul. A visszatérő ájulást nem érdemes egyszerűen „alacsony vérnyomásnak” tekinteni anélkül, hogy tisztáznák az okát.

Cukorbetegség mellett is kialakulhat

A vérnyomás szabályozásában az autonóm idegrendszernek fontos szerepe van. Ez az idegrendszer irányít számos olyan testi folyamatot, amelyet nem tudatosan szabályozunk, így többek között a vérnyomás alkalmazkodását is. A cukorbetegség idővel károsíthatja azokat az idegeket, amelyek részt vesznek ebben a szabályozásban, így ortosztatikus hipotónia is kialakulhat.

Más idegrendszeri betegségek szintén megzavarhatják ezt a mechanizmust. Ilyen lehet például a Parkinson-kór, a Lewy-testes demencia, a multiplex rendszeratrophia, az autonóm idegrendszer egyes működési zavarai vagy az amyloidosis.

Ez nem jelenti azt, hogy a felálláskor jelentkező szédülés mögött általában súlyos neurológiai betegség áll. Ezek csupán a lehetséges okok közé tartoznak, és főként tartós, visszatérő ortosztatikus hipotónia esetén lehet szükség részletesebb kivizsgálásra.

Hormonális eltérés is okozhatja

A hormonrendszer bizonyos betegségei szintén befolyásolhatják a vérnyomást. Pajzsmirigyproblémák, mellékvese-elégtelenség, vagyis Addison-kór, valamint az alacsony vércukorszint is összefügghet ortosztatikus hipotóniával.

Éppen ezért a kivizsgálás során nemcsak magát a vérnyomásértéket érdemes nézni. A kísérő tünetek és az esetleges alapbetegségek sokat segíthetnek annak meghatározásában, miért nem alkalmazkodik megfelelően a keringés a testhelyzet megváltozásához.

Idősebb korban gyakoribb

Az ortosztatikus hipotónia 65 éves kor felett gyakoribb. Az életkor előrehaladtával a vérnyomás szabályozásában részt vevő receptorok működése lassulhat, és a szívnek is nehezebb lehet gyorsan fokoznia a teljesítményét, amikor felálláskor csökken a vérnyomás.

Idősebb korban a következmények is veszélyesebbek lehetnek. Ha valaki megszédül vagy elájul, könnyen eleshet, az esés pedig töréshez vagy más sérüléshez vezethet. A tartós ortosztatikus hipotónia ezért nem pusztán kellemetlen panasz, hanem az elesések kockázatát is növelheti.

A hosszabb ideig tartó ágynyugalom szintén növelheti a probléma esélyét. Egy betegség vagy sérülés miatt hetekig keveset mozgó embernél felkeléskor könnyebben jelentkezhet gyengeség és vérnyomásesés.

Étkezés után is leeshet a vérnyomás

Van, akinél nem elsősorban felkelés után, hanem étkezést követően jelentkezik a szédülés és gyengeség. Az úgynevezett posztprandiális hipotónia során az étkezés után, jellemzően egy-két órán belül csökken a vérnyomás. Ez elsősorban idősebb felnőtteknél fordul elő gyakrabban.

A két jelenség nem teljesen ugyanaz, de ugyanannál az embernél mindkettő előfordulhat. Ha valaki azt tapasztalja, hogy főként nagyobb étkezések után válik gyengévé vagy szédül meg felálláskor, ezt is érdemes megemlíteni az orvosnak.

Így derülhet ki, hogy valóban a vérnyomása esik-e le

A kivizsgálás egyik alapvető része a vérnyomás különböző testhelyzetekben történő mérése. A vérnyomást fekvő vagy ülő helyzetben, majd felállás után is megmérhetik, így láthatóvá válik, hogyan reagál a keringés a testhelyzet megváltozására.

A diagnosztikában általában jelentősnek tekinthető, ha a szisztolés, vagyis felső vérnyomásérték legalább 20 Hgmm-rel, vagy a diasztolés, vagyis alsó érték legalább 10 Hgmm-rel csökken a felállást követő percekben.

A vizsgálat azonban nem ér véget azzal, hogy kiderül a vérnyomásesés. Az okot is meg kell keresni. Ennek részeként áttekinthetik a szedett gyógyszereket, vérvizsgálat készülhet például vérszegénység vagy alacsony vércukorszint felismerésére, és szükség esetén további szív- vagy idegrendszeri vizsgálatok is szóba jöhetnek.

Ne pattanjon fel rögtön az ágyból

Enyhébb panaszok esetén már az is sokat számíthat, ha lassabban változtat testhelyzetet. Reggel nem érdemes fekvő helyzetből egyetlen mozdulattal talpra állni. Először üljön fel, maradjon rövid ideig az ágy szélén, és csak ezután álljon fel.

Ha felállás után megszédül, ne próbáljon mindenáron továbbmenni. Üljön vagy feküdjön vissza, amíg a panasz elmúlik. Ez különösen fontos olyan helyzetekben, ahol az egyensúlyvesztés komoly sérülést okozhat.

A megfelelő folyadékbevitel szintén segíthet, különösen akkor, ha a tüneteket kiszáradás fokozza. Az alkoholt érdemes kerülni vagy mérsékelni, mert ronthatja az ortosztatikus hipotóniát.

A több só nem mindenkinek jó megoldás

Alacsony vérnyomás esetén gyakran felmerül a sóbevitel növelése, ezt azonban nem érdemes saját döntés alapján elkezdeni. Bizonyos esetekben valóban javasolhatják a több só fogyasztását, ám a túlzott sóbevitel más egészségügyi problémákat okozhat, illetve egyes szív- és érrendszeri betegségek mellett kifejezetten kedvezőtlen lehet.

Ezért a sóbevitel módosítását orvossal kell egyeztetni. Ugyanez igaz a gyógyszeres kezelésre is: ha egy készítmény okozza a vérnyomásesést, az orvos módosíthatja az adagot vagy más gyógyszert választhat, de ezt nem szabad önállóan megtenni.

Tartós ortosztatikus hipotónia esetén kompressziós harisnya, rendszeres testmozgás, bizonyos fizikai manőverek, illetve egyes esetekben gyógyszeres kezelés is szóba jöhet. A megfelelő megoldás attól függ, mi okozza a vérnyomásesést.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha csak ritkán szédül meg felálláskor, és egyértelműen olyan körülmény előzte meg, mint a nagy meleg, a kevés folyadék vagy a hosszú ideig tartó ülés, nem feltétlenül áll betegség a háttérben. Ha azonban a panasz gyakran visszatér, érdemes kivizsgáltatni, különösen akkor, ha a szédülés már a mindennapi tevékenységeit is zavarja.

Az ájulást komolyabban kell venni. Már egy rövid eszméletvesztés után is indokolt lehet orvosi vizsgálat, különösen akkor, ha korábban még nem fordult elő.

Sürgős ellátás szükséges, ha az újonnan jelentkező, erős szédüléshez mellkasi fájdalom, nehézlégzés, gyors vagy szabálytalan szívverés, féloldali gyengeség vagy érzéskiesés, beszédzavar, zavartság, ájulás, görcsroham, hirtelen hallásváltozás vagy nagyon erős fejfájás társul. Ezekben az esetekben nem szabad abból kiindulni, hogy egyszerű vérnyomásesésről van szó.

Ha viszont a szédülés jellegzetesen akkor kezdődik, amikor felkel az ágyból vagy feláll a székből, majd ülve vagy fekve rövid időn belül enyhül, az ortosztatikus hipotónia is lehetséges magyarázat. A visszatérő panaszt azért érdemes kivizsgáltatni, mert az egyszerű folyadékhiánytól egy gyógyszer mellékhatásán át többféle betegségig számos oka lehet – a megfelelő kezelés pedig attól függ, mi váltja ki a vérnyomásesést.

Ez is érdekelheti

Szédülök - mikor kell neurológushoz fordulni?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!