A bőrszárazság egy gyakori bőrprobléma, amelyet a bőr felszíni vízhiánya okoz. A száraz bőr érdes tapintású, fakó lehet, és gyakran hámlással, viszketéssel vagy irritációval jár. Az állapot bármely életkorban előfordulhat, de különösen jellemző az idősebbekre, mivel a bőr természetes hidratáltsága az életkor előrehaladtával csökken. A bőrszárazság lehet enyhe, de súlyosabb esetekben ekcémává vagy más bőrbetegséggé alakulhat. Hideg téli hónapokban intenzívebb a probléma, de egész évben fennállhat.
A bőr nedvességtartalmának csökkenését több tényező is kiválthatja:
Ha a bőrszárazság tartósan fennáll, viszketés, gyulladás vagy repedezett bőrfelület alakul ki, esetleg egyéb betegségek gyanúja merül fel (pl. ekcéma, psoriasis, pajzsmirigy-probléma), érdemes bőrgyógyászhoz fordulni.
A bőrszárazság egy gyakori, de kezelhető állapot. Megfelelő hidratálással, kíméletes bőrápolással és egészséges életmóddal jelentősen javítható a bőr állapota, és megelőzhetők a kellemetlen tünetek.
A bőrszárazság (xerosis cutis) egy gyakori állapot, amely során a bőr nedvességtartalma csökken, ami viszketést, hámlást és kellemetlen feszülő érzést okozhat. Ha a bőrszárazság súlyossá válik, és az alábbi tünetek jelentkeznek, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni:
Télen a hideg, szeles időjárás és a fűtött beltéri levegő csökkenti a bőr nedvességtartalmát. A hideg levegő kevésbé képes párát megkötni, míg a fűtött szoba száraz levegője tovább fokozza a bőr kiszáradását. Ezért érdemes párásítót használni és zsírosabb hidratálókat alkalmazni.
Igen, különösen, ha szappanos vagy alkoholos kézfertőtlenítőket használ. Ezek eltávolítják a bőr természetes olajait, ami kiszáradáshoz vezethet. Használjon gyengéd, hidratáló kézmosókat, és minden mosás után kenje be kezét kézkrémmel.
Számos természetes olaj segíthet, például a kókuszolaj, jojobaolaj, argánolaj vagy mandulaolaj. Ezek védőréteget képeznek a bőr felszínén, megakadályozva a nedvességvesztést.
Igen, bizonyos vitaminok hiánya hozzájárulhat a száraz bőrhöz. Az A-, C-, D- és E-vitamin, valamint az omega-3 zsírsavak fontosak a bőr egészségéhez. Ha tartós bőrszárazságot tapasztal, érdemes átgondolni az étrendjét, vagy konzultálni egy szakemberrel.
Igen, a tartósan száraz bőr növeli az ekcéma kialakulásának esélyét. Az ekcéma egy krónikus bőrbetegség, amelyet gyulladás, viszketés és hámlás jellemez. A megfelelő hidratálás és az irritáló anyagok kerülése segíthet megelőzni az ekcémás fellángolásokat.
Igen, a felfekvés (decubitus) járhat bőrszárazsággal. A tartós nyomás alatt lévő bőrterületeken romlik a vérellátás, ami csökkenti a bőr természetes védekezőképességét és hidratáltságát, így a bőr kiszáradhat és sérülékenyebbé válik. A bőrszárazság fokozza a felfekvés kialakulásának kockázatát is, mivel a száraz bőr könnyebben berepedezik, és nehezebben regenerálódik. Ezért megelőzésként fontos a bőr rendszeres hidratálása, mozgatás, nyomáscsökkentés és higiénia fenntartása, különösen fekvő betegek esetében.
Igen, a farkasvakság (azaz a gyenge látás sötétben vagy alkonyatkor) járhat együtt bőrszárazsággal, mivel mindkét tünet A-vitamin hiány következménye lehet.
Igen, a cisztás fibrózis járhat bőrszárazsággal, bár ez nem a betegség legjellemzőbb tünete, de több közvetett ok is hozzájárulhat hozzá. A cisztás fibrózisban a nyálkahártyák és váladékok sűrűbbé válnak, ami a bőr mirigyeinek működését is befolyásolhatja, így a bőr kevesebb nedvességet és olajat tart vissza. A betegség miatt gyakori zsír- és zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódási zavara, ami A- és E-vitamin-hiányhoz vezethet, ezek hiánya pedig kiszáradt, hámló bőrt okozhat.
Felhasznált források:
Az utóbbi években világszerte nő a pajzsmirigy-betegségek száma, és Magyarországon is egyre több ember küzd a hormonháztartás zavaraival.
Ön szerint hányszor kellene ekkor zuhanyozni vagy fürödni?
A jód nélkülözhetetlen a pajzsmirigy megfelelő működéséhez, de honnan tudhatjuk, hogy jódhiányunk van, milyen tünetek utalnak rá?
A pikkelysömör nem fertőző, viszont öröklődhet: a genetikai hajlam és bizonyos környezeti tényezők együttesen váltják ki. Leggyakrabban fiatal felnőtteknél vagy középkorúaknál jelenik meg, de bármely életkorban kialakulhat.