Felfekvés

Felfekvések csak olyan ágyhozkötött embereknél fordulnak elő, akik önállóan, maguktól nem képesek mozogni és megfordulni.

A tartósan mozdulatlan testhelyzet nyomást gyakorol a bőrre és az alatta fekvő szövetekre, leggyakrabban azokon a pontokon, ahol a test csontjai közel helyezkednek el a bőrfelszínhez. A probléma azonban nem csupán időseket érint: intenzív osztályokon, balesetet szenvedett vagy neurológiai betegeknél is előfordulhat. A legfrissebb adatok szerint a kórházi betegek akár 20%-ánál is kialakulhat felfekvés, ha nem történik megfelelő megelőzés.

A felfekvés (decubitus) tünetei

A felfekvések a bőrön a test nyomásnak kitett helyein keletkeznek, így a háton, az ágyéktájon, a sarkakon, a könyökökön és a csontkiemelkedéseken. A felfekvéseknek gyakran rossz szaguk van.

A decubitus stádiumok szerint osztályozható:

• I. stádium: a bőr kipirosodik, de nem sérül meg, nyomásra nem fehéredik el.
• II. stádium: felületes seb, amely érintheti a bőr külső rétegét vagy a bőr alatti kötőszövetet.
• III. stádium: mélyebb seb, amely a bőr alatti zsír- és izomszövetig terjed.
• IV. stádium: súlyos károsodás, amely akár csontig, ízületig is elérhet.

A tünetek között lehet duzzanat, elszíneződés, váladékozás, fájdalom vagy érzéketlenség is. A bőr környezete gyakran elvékonyodik, kiszárad, megrepedezik.

A felfekvés (decubitus) esetleges komplikációi

Gangréna (a szövetek elhalása), különösen cukorbetegeknél.

További szövődmények lehetnek:

• Fertőzés: a sebek gyakran fertőződnek, ami cellulitishez, csontvelőgyulladáshoz (osteomyelitis) vagy akár szepszishez is vezethet.
• Lázas állapot, elesettség: különösen időseknél és immunhiányos betegeknél.
• Sebgyógyulási zavarok: alultápláltság, cukorbetegség, vérszegénység vagy immunszuppresszív kezelés miatt lassul a regeneráció.

A felfekvés (decubitus) kiváltó okai

A folytonos nyomás eredménye a bőr rossz vérellátása és szétesése, valamint a bőr alatti mélyebb rétegek károsodása.

A leggyakoribb rizikófaktorok közé tartoznak:

• immobilitás, ágyhoz kötöttség
• vizelet- vagy székletinkontinencia
• alultápláltság és kiszáradás
• érzékelési zavarok (pl. neuropátia)
• keringési elégtelenség
• súlyos krónikus betegségek (pl. Parkinson-kór, diabetes)

Friss kutatások szerint a mikromozgások hiánya (pl. apró helyzetváltoztatások alvás közben) legalább annyira káros, mint a teljes mozdulatlanság.

Mit tehet Ön felfekvés (decubitus) esetén

Hívjon orvost a diagnózis megerősítésére. Kérje szakember segítségét, aki megtanítja Önt arra, hogyan kell tisztítani a felfekvést és naponta szakszerű sebészi kötést alkalmazni.

További tanácsok:

• Ne próbálja házilag nyomkodni, kapargatni a sebet!
• Használjon nyomáscsökkentő matracot vagy párnát, ezek segítenek eloszlatni a nyomást.
• Figyelje a seb környezetét: bármilyen bőrpír, melegedés vagy váladékozás rosszabbodás jele lehet.
• Táplálkozzon fehérjedúsan, mert a sebgyógyuláshoz az immunrendszernek szüksége van építőanyagokra.
• Fogyasszon elég folyadékot: a kiszáradás rontja a bőr rugalmasságát és ellenálló képességét.

Mit tehet az orvos felfekvés (decubitus) esetén

Eltávolítja az elhalt szöveteket.

Emellett az orvos:

• antibiotikumos kezelést írhat elő fertőzés esetén
• sebészeti beavatkozást javasolhat súlyos esetben
• modern sebkezelő kötszereket alkalmazhat (hidrogél, hab, ezüstionos kötszer)
• nyomásmentesítő eszközöket írhat fel (pl. antidecubitus matrac)
• dietetikust, gyógytornászt vagy bőrgyógyászt is bevonhat a kezelésbe

Egyes súlyos esetekben sebplasztikai műtétre is sor kerülhet, ha a szövetek kiterjedten károsodtak.

A felfekvés (decubitus) megelőzése

• Úgy helyezzük el az ágylepedőt, hogy az ne legyen ráncos!
• Fordítsuk meg a beteget minden 2 órában!
• Használjunk levegővel vagy vízzel töltött párnát a csontkiemelkedések megtámasztására.
• Tartsuk a bőrt tisztán és szárazon!
• A nyomásnak kitett helyeket masszírozzuk meg egyszer vagy kétszer naponta lanolinnal, hogy a bőr vérkeringését javítsuk!

További megelőző lépések:

• alkalmazzunk fordítólapot a könnyebb helyzetváltoztatáshoz
• használjunk nedvességelvezető, légáteresztő pelenkát
• a beteg folyadékbevitelét naponta ellenőrizzük
• figyeljünk a napi energia- és fehérjebevitelre (pl. dietetikussal egyeztetve)
• oktassuk a gondozókat a korai jelek felismerésére
• használjunk digitális nyomásérzékelő rendszereket (pl. okospárnák, érzékelők), amelyek jelezhetik a túl hosszú ideig fennálló nyomást

A megelőzés kulcsa a gondos, tudatos ápolás, a korai felismerés és a célzott beavatkozás.

Gyakori kérdések a felfekvéssel kapcsolatban

Mennyi idő alatt alakulhat ki felfekvés?

Súlyosan mozgásképtelen betegeknél akár 2-3 óra folyamatos nyomás is elég lehet az első stádium kialakulásához. A folyamat gyorsabb lehet, ha a bőr nedves, sérült vagy rossz az általános egészségi állapot.

Otthon is kezelhető a felfekvés?

Enyhébb (I–II. stádiumú) felfekvés esetén igen, de mindig orvosi felügyelettel, szakszerű sebellátással. Súlyosabb esetekben kórházi kezelésre vagy sebész bevonására lehet szükség.

Léteznek-e új kezelési módszerek?

Igen, például növekedési faktorokat tartalmazó kötszerek, negatív nyomású sebkezelés (VAC-terápia), valamint bioaktív anyagokkal (ezüst, méz, alginát) impregnált kötszerek is elérhetők. Ezek segítik a gyorsabb sebgyógyulást és csökkentik a fertőzés esélyét.

Van-e összefüggés a táplálkozás és a felfekvés között?

Igen. Az alultáplált vagy fehérjehiányos betegek bőre és immunrendszere gyengébb, így a sebek lassabban gyógyulnak, és a fertőzés kockázata is nagyobb. A C-vitamin, cink és fehérje pótlása kiemelten fontos.

A fájdalom mindig együtt jár a felfekvéssel?

Nem feltétlenül. Különösen neuropátiás betegek (pl. cukorbetegek) esetén a fájdalom elmaradhat, ezért nagyon fontos a bőr rendszeres vizsgálata, még akkor is, ha a beteg nem panaszkodik fájdalomra.

Van-e összefüggés az inkontinencia és a felfekvés között?

Igen, van összefüggés az inkontinencia és a felfekvés (decubitus) kialakulása között. A gyakori vizelet- vagy székletvesztés a bőr tartós nedvesedéséhez vezet, ami gyengíti a bőr barrier-funkcióját, növeli a bőrfertőzések és az irritáció kockázatát. A nedves, irritált bőr sokkal érzékenyebb a nyomásra, így a fekvőbeteg vagy mozgáskorlátozott személyeknél gyorsabban alakulhat ki felfekvés. Emellett az inkontinencia miatt gyakrabban kell a beteget pozicionálni és a bőrt ápolni, hogy csökkentsük a nyomáspontokon fellépő károsodás kockázatát.

A perifériás neuropátiával társulhat felfekvés?

Igen, a perifériás neuropátiával társulhat felfekvés, különösen súlyos vagy hosszan fennálló esetekben. Az idegkárosodás miatt az érintett területeken csökken az érzékelés, így a beteg nem érzi a nyomást vagy fájdalmat, ami fekvőhelyzetben hosszabb ideig tartó nyomáshoz vezethet. Ez megnöveli a bőrsérülés és a felfekvés kialakulásának kockázatát, főként a sarok, a keresztcsont és a könyök környékén. A megelőzésben fontos a rendszeres testhelyzet-váltás, a nyomáscsökkentő párnák és a bőr állapotának folyamatos ellenőrzése.