Ezért érzi úgy, hogy egyik héten még hegyet mászna, máskor meg ki sem kelne az ágyból
Előfordulhat, hogy a hangulata nem véletlenül hullámzik: lehet, hogy bipoláris zavarral él – csak még nem tud róla.
Vannak napok, amikor az ember úgy érzi, bármire képes. És vannak mások, amikor reggel felkelni is küzdelem. A hangulataink természetes ingadozása az élet része – de mi történik akkor, amikor ezek az érzelmi váltások szélsőségessé, tartóssá és kiszámíthatatlanná válnak? A bipoláris zavart – korábbi nevén mániás depressziót – ma már sokkal árnyaltabban látjuk, mint évekkel ezelőtt. A tudomány egyre többet tud róla, mi pedig megpróbáljuk közérthetően elmagyarázni Önnek, hol tart most a kutatás, és hogyan lehet együtt élni ezzel a különleges pszichiátriai állapottal.
Mi is az a bipoláris zavar?
A bipoláris zavar egy súlyos hangulati rendellenesség, amelyet szélsőséges érzelmi kilengések jellemeznek: mániás (felfokozott, túlzottan energikus) és depressziós (lehangolt, motiválatlan) epizódok váltják egymást. A betegségnek több típusa is ismert:
- I-es típus: legalább egy teljes értékű mániás epizód, gyakran pszichotikus tünetekkel.
- II-es típus: hypománia (enyhébb mánia) és súlyos depresszió váltakozása.
- Cyclothymia: a hangulati ingadozások enyhébb, de krónikus formája.
Az érintettek gyakran tapasztalják, hogy a környezetük félreérti őket. A mániás szakaszban hiperaktívnak, sőt, csodabogárnak tűnhetnek, míg a depresszív fázisban „lustának” vagy „érzéketlennek” bélyegzik őket – holott mindez a betegség természetes része. Fontos tehát, hogy a bipoláris zavar nem személyiségjegy, hanem orvosi állapot.
Mi okozza?
A válasz nem egyszerű – több tényező együttese áll a háttérben.
1. Genetika és öröklődés
A legfrissebb nemzetközi genetikai tanulmány 298 rizikóval összefüggő génterületet azonosított több mint 150 000 résztvevő bevonásával. Ez négyszerese annak, amit korábban ismertünk. A genetikai háttér tehát kétségtelenül jelentős – ha egy szülő érintett, az utódnál is nagyobb a kockázat.
2. Epigenetikai és környezeti hatások
A kutatások szerint a BDNF gén hipermetilációja (egy olyan idegi növekedési faktor génje) is szerepet játszhat. Ez az epigenetikai módosulás stressz, trauma vagy gyermekkori bántalmazás hatására alakulhat ki.
3. Immunrendszer és gyulladás
Egy új tanulmány szerint a krónikus autoimmun betegségekben szenvedők körében kétszer gyakoribbak a hangulatzavarok, így a bipoláris zavar is. A gyulladásos citokinek szerepe tehát egyre fontosabb a pszichiátriai kutatásokban is.
4. Bélflóra és mikrobiom
Egy különös ausztrál esettanulmányban egy nő saját maga végzett széklettranszplantációt, és teljes remissziót ért el bipoláris zavarban – azóta elindultak a kontrollált klinikai kutatások is e téren.
Milyen tünetekre figyeljen?
A bipoláris zavar nem mindig könnyen felismerhető. A mániás epizód során jellemző lehet:
- fokozott önbizalom, grandiozitás
- csökkent alvásigény
- túlbeszélés, gondolatrohanás
- meggondolatlan költekezés vagy szexuális viselkedés
A depressziós epizód tünetei ezzel szemben:
- mély szomorúság, reménytelenség
- érdeklődés elvesztése
- fáradtság, alvászavar
- öngyilkos gondolatok
Különösen nehéz, hogy a hypomániás fázis – enyhébb, euforikus szakasz – gyakran pozitív élményként jelentkezik, így a betegek nem érzik, hogy problémájuk lenne. Ezért a diagnózis sokszor évekig késik.
A bipoláris zavaroknak és a kapcsolódó zavaroknak több típusa létezik:
- Bipoláris I-es zavar. Volt már legalább egy mániás epizódja, amely hipomániás vagy súlyos depressziós epizódok előtt vagy után jelentkezhet. Bizonyos esetekben a mánia a valóságtól való elszakadást okozhat. Ezt pszichózisnak nevezik.
- Bipoláris II-es zavar. Volt már legalább egy súlyos depressziós epizódja és legalább egy hipomániás epizódja. De soha nem volt mániás epizódja.
- Ciklotímia. Legalább két évig – gyermekeknél és serdülőknél egy évig – számos hipomániás és depressziós tünetegyüttes időszakon átívelő időszakon ment keresztül. Ezek a tünetek enyhébbek, mint a súlyos depresszió.
- Egyéb típusok. Ezek a típusok közé tartoznak a bipoláris és kapcsolódó zavarok, amelyeket bizonyos gyógyszerek vagy alkohol okoznak, vagy valamilyen egészségügyi állapot, például Cushing-kór, szklerózis multiplex vagy stroke miatt.
Ezek a típusok lehetnek a mánia, vagy a hipománia, amely kevésbé súlyos, mint a mánia, és a depresszió. A tünetek olyan hangulati és viselkedési változásokat okozhatnak, amelyek nem jelezhetők előre.
Diagnózis – ma már gyorsabban?
A diagnosztikai eszközök egyre fejlődnek. A Pécsi Tudományegyetem kutatói egy magyar nyelvű mentalizációs tesztet fejlesztettek ki, ami már enyhébb eseteknél is segítheti a felismerést.
Emellett egy új kombinált módszer – vérből mutatott biomarker és digitális kérdőív – akár 30%-os pontossággal is különbséget tud tenni a bipoláris zavar és a súlyos depresszió között - írt róla az OTSZ.
Hogyan kezelhető?
A bipoláris zavar nem gyógyítható, de jól kezelhető állapot. A cél az epizódok számának és súlyosságának csökkentése, az életminőség javítása.
Gyógyszeres kezelés
- Lítium: az arany standard, különösen hatékony a relapszus és az öngyilkosság megelőzésében. Mellékhatásai miatt rendszeres vérvizsgálat szükséges.
- Másodgenerációs antipszichotikumok (pl. olanzapin, quetiapin): a mániás és depressziós szakaszok egyensúlyozására szolgálnak.
- Cariprazine: újabb hatóanyag, amely mind a mániás, mind a depressziós epizódokra hatékony – EU‑ban és az USA‑ban is engedélyezett.
Nem gyógyszeres terápiák
- IPSRT – Interpersonális és szociális ritmusterápia: az alvás, evés és társas interakciók napi ritmusának stabilizálására fókuszál. Hatékony a visszaesések megelőzésében.
- Elektroceutikák: mint a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS), vagus ideg stimuláció (VNS), fókuszált ultrahang – ezeket főként gyógyszerrezisztens esetekben alkalmazzák.
Alternatív és új megközelítések
- Ketogén étrend: skót kutatók szerint az anyagcsere szabályozása pozitív hatással lehet a bipoláris depresszióra.
- Digitális biomarkerek: mobiltelefonos aktivitás, alvásmonitorozás, hangulatkövető applikációk segíthetnek a korai fellángolások azonosításában.
Hogy lehet együtt élni vele?
A bipoláris zavarral való együttélés kulcsa a tudatosság, a rendszeres pszichiátriai kontroll, valamint a környezet empátiája. Egy megfelelően beállított terápia mellett a betegek dolgozhatnak, kapcsolatokat ápolhatnak, és teljes életet élhetnek.
Bipoláris zavar: ezek a figyelmeztető jelek utalhatnak rá
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!