Ilyen érzés a vesekövesség – de vajon minden esetben elviselhetetlen fájdalommal jár?

Vannak, akik egyenesen a szülési fájdalmakhoz hasonlítják.

Hirtelen jön, letaglóz, és gyakran még a legerősebb embereket is térdre kényszeríti. A vesekő okozta fájdalmat sokan életük legintenzívebb testi élményeként írják le. De mitől ilyen erős, hogyan jelentkezik, és miből lehet felismerni, hogy valóban erről van szó?

Nem egyszerű derékfájás

A vesekő okozta fájdalom egészen más jellegű, mint egy meghúzódás vagy izomeredetű derékpanasz. Többnyire hirtelen kezdődik, minden előjel nélkül, és rendszerint a hát alsó részén, az egyik oldalon jelentkezik. Ez a fájdalom nem marad egy helyben: gyakran vándorol, ahogy a kő elindul a veséből a húgyvezeték irányába.

Sokan úgy írják le, mintha valami belülről feszítené, szorítaná a testet, miközben a fájdalom hullámokban erősödik fel. Van, hogy pár percre enyhül, majd újra teljes erővel visszatér, ami különösen kimerítővé teszi az élményt.

A fájdalom, amely nem enged nyugodni

A veseköves roham egyik legjellemzőbb sajátossága, hogy a beteg képtelen kényelmes testhelyzetet találni. Míg más fájdalmaknál az ember ösztönösen lefekszik vagy mozdulatlan marad, vesekő esetén ez szinte lehetetlen. Az érintett fel-alá járkál, forgolódik, próbálja "kijárni” magából a fájdalmat, de semmi sem hoz valódi megkönnyebbülést.

Ez a nyugtalanság nem pszichés eredetű: a húgyvezeték görcsös összehúzódásai okozzák, amelyekkel a szervezet megpróbálja továbbítani a követ. Ezek az izomgörcsök rendkívül intenzív fájdalomérzettel járnak.

Kisugárzó fájdalom, megtévesztő tünetek

Ahogy a kő halad lefelé, a fájdalom iránya is változhat. Gyakran kisugárzik az alhasba, az ágyékba, férfiaknál a herékbe, nőknél a szeméremtájék felé. Emiatt előfordul, hogy a beteg eleinte nőgyógyászati, urológiai vagy akár vakbélproblémára gyanakszik.

A fájdalomhoz gyakran társul hányinger, hányás, hideg verejtékezés. Nem ritka a véres vizelet sem, amely sokakat megijeszt, holott a kő által felsértett nyálkahártya következménye. Égő, csípő vizelési inger is jelentkezhet, főként akkor, amikor a kő már közelebb kerül a hólyaghoz.

Mennyire erős lehet a vesekő fájdalma?

Sokan – nem túlzásként – a szülési fájdalomhoz hasonlítják a veseköves rohamot. Orvosi szempontból is az egyik legerősebb akut fájdalomnak számít, amely miatt az érintettek gyakran sürgősségi ellátásra szorulnak. A fájdalom intenzitása nem feltétlenül arányos a kő méretével: egy apró, de rossz helyen elakadt kő sokkal nagyobb kínokat okozhat, mint egy nagyobb, amely nyugodtan pihen a vesében.

Bár a vesekövet sokan a kínzó, elviselhetetlen fájdalommal azonosítják, előfordul, hogy a tünetek jóval enyhébbek. Ha a kő nem okoz jelentős elakadást, csupán tompa derékfájás, alhasi diszkomfort vagy visszatérő vizelési inger hívhatja fel rá a figyelmet. Ilyenkor könnyű összetéveszteni izomeredetű fájdalommal, nőgyógyászati panaszokkal vagy akár húgyúti fertőzéssel. Az is megtévesztő lehet, hogy a fájdalom időszakosan jelentkezik, majd teljesen megszűnik, mintha a probléma magától megoldódott volna. Ezekben az esetekben különösen fontos a kivizsgálás, mert a „csendes” vesekő hosszabb távon is okozhat szövődményeket, még akkor is, ha nem jár drámai fájdalommal. A vizelet elfolyásának tartós akadályozása vesemedence-tágulathoz és a vese működésének romlásához vezethet, szélsőséges esetben akár maradandó vesekárosodást is okozva. Ha a pangó vizeletben ugyanis fertőzés alakulhat ki, és az gyorsan súlyossá válhat, lázzal, hidegrázással járó vesemedence-gyulladást, ritkán akár életveszélyes véráramfertőzést is kiválthat. A visszatérő kövek emellett hajlamosíthatnak újabb kőképződésre és krónikus húgyúti problémák kialakulására is.

Hogyan diagnosztizálják?

A vesekő felismerése többnyire a jellegzetes tünetek és az orvosi vizsgálatok kombinációján alapul. Az orvos már a fájdalom leírásából és annak kisugárzásából gyanakodhat vesekőre, de a biztos diagnózishoz képalkotó vizsgálatokra van szükség. A leggyakrabban alkalmazott módszer az ultrahang, amely gyors, sugárterheléssel nem jár, és sok esetben már önmagában is kimutatja a követ vagy a vizeletelvezetés akadályát. Pontosabb képet adhat a CT-vizsgálat, amely még az apró köveket is megbízhatóan felismeri, ezért sürgősségi helyzetekben gyakran ezt választják. A vizeletvizsgálat szintén fontos része a kivizsgálásnak, hiszen a vér jelenléte vagy a fertőzés jelei további támpontot adhatnak.

Hogyan kezelik a vesekövet?

A kezelés mindig attól függ, mekkora a kő, hol helyezkedik el, és milyen panaszokat okoz. Kisebb kövek esetén gyakran elegendő a fájdalomcsillapítás és a bőséges folyadékfogyasztás, mert ezek a kövek sokszor maguktól is kiürülnek. Ilyenkor az orvos görcsoldókat és erősebb fájdalomcsillapítókat is javasolhat, hogy átvészelhetőbb legyen a roham. Ha a kő nagyobb, elakad, vagy tartós panaszokat okoz, szükség lehet beavatkozásra. Ennek egyik formája a testen kívüli lökéshullám-kezelés, amely apró darabokra zúzza a követ, más esetekben pedig endoszkópos, műszeres eltávolítás jöhet szóba. A cél minden esetben az, hogy a vizelet útja felszabaduljon, és a fájdalom megszűnjön.

Figyelmébe ajánljuk

Ezeket az ételeket fogyassza, ha hajlamos a vesekőre

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!