Ez a furcsa fejfájás elleni trükk tarol a neten – az orvosok szerint ezért működhet

Első pillantásra különös internetes praktikának tűnhet, hogy fejfájás esetén egy karmos hajcsipeszt kell a szemöldökre helyezni. A módszer mögött azonban lehet élettani magyarázat – ettől még sem a migrén gyógymódjának, sem a bevált kezelések helyettesítőjének nem tekinthető.

A közösségi médiában időről időre felbukkannak olyan egészségügyi praktikák, amelyek néhány nap alatt hatalmas népszerűségre tesznek szert. A legújabb fejfájás elleni módszerhez még különleges eszköz sem kell: elég hozzá egy karmos hajcsipesz.

A trükk lényege, hogy a csipeszt a szemöldök területére helyezik, és az ott kifejtett nyomástól várják a fejfájás csökkenését. Egyes internetes beszámolók egészen odáig mennek, hogy a módszer szerintük még bizonyos gyógyszereknél is hatásosabb.

Az orvosok ennél jóval óvatosabban fogalmaznak. Bár elképzelhető, hogy a nyomás valóban átmenetileg módosítja a fájdalomérzetet, magát a hajcsipeszes módszert nem vizsgálták megfelelő klinikai kutatásokban. Vagyis külön kell választani egymástól azt, hogy egy jelenségnek lehet élettani magyarázata, és azt, hogy bizonyított kezelésről beszélhetünk-e.

Mi történhet, amikor a csipesz a szemöldökre kerül?

A módszer bizonyos szempontból az akupresszúrához hasonlítható. Ennek lényege, hogy meghatározott testtájakra nyomást gyakorolnak. A szemöldök környéke azért különösen érdekes, mert itt a háromosztatú ideg, vagyis a trigeminus egyes ágai is érintettek.

Ennek az idegnek fontos szerepe van a migrénes fájdalom kialakulásában és továbbításában.

Dr. Fawad Mian neurológus magyarázata szerint a csipesz által létrehozott nyomás új ingert ad az idegrendszernek. Az agynak így a fejfájás mellett egy másik érzékszervi jelzést is fel kell dolgoznia.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a csipesz megszünteti a migrént kiváltó folyamatot. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy rövid időre megváltozik, mennyire erősen érzékeli az ember a fájdalmat.

Az idegrendszer „figyelméért” versenghetnek az ingerek

Dr. Jon Stewart Hao Dy neurológus egy másik lehetséges magyarázatot is felvetett. A bőrre gyakorolt nyomás olyan érzékszervi jelzéseket aktiválhat, amelyek versenybe kerülhetnek a fájdalomjelzésekkel.

A jelenség kapcsolatba hozható a fájdalom úgynevezett kapukontroll-elméletével. Ennek leegyszerűsített lényege, hogy az érintésből, nyomásból vagy rezgésből származó idegi információ befolyásolhatja a fájdalom érzékelését.

Hasonló hétköznapi jelenséget tapasztalhat akkor is, amikor ösztönösen megdörzsöli azt a testrészét, amelyet beütött. Maga a sérülés ettől természetesen nem tűnik el, az új érzékszervi inger azonban módosíthatja a fájdalom megélését.

A szemöldökre tett csipesznél is valami ehhez hasonló történhet: az agy számára a határozott nyomás új ingerforrást jelent.

Ettől még nem válik bizonyított fejfájás-kezeléssé

Itt van a közösségi médiás állítás legfontosabb korlátja. Attól, hogy egy módszer mögé felállítható egy élettanilag elképzelhető mechanizmus, még nem tudjuk, valóban hatékony-e.

Dr. Lynette Gogol neurológus szerint klinikai vizsgálatokban már tanulmányozták a háromosztatú ideg szabályozott elektromos stimulációját, és az ilyen neuromodulációs eljárások képesek lehetnek a fájdalom csökkentésére. Egy hajcsipesz azonban nem orvosi neuromodulációs készülék.

A kettőt ezért nem szabad összemosni.

A hajcsipeszes praktikáról nem állnak rendelkezésre olyan vizsgálatok, amelyekből meg lehetne mondani, az emberek mekkora részénél használ, mennyi idő alatt fejti ki feltételezett hatását, vagy meddig tarthat az esetleges enyhülés.

Az internetes beszámolók tehát elsősorban személyes tapasztalatok.

Miért múlhat el a hatás, amint leveszi a csipeszt?

Ha valakinél működik a módszer, az orvosok szerint az enyhülés valószínűleg átmeneti.

Ennek oka éppen a feltételezett működési mechanizmusban keresendő. A csipesz külső érzékszervi ingert hoz létre, de ettől még nem szűnik meg az a folyamat, amely a fejfájást vagy a migrénes rohamot fenntartja.

Ez magyarázhatja azt is, hogy a fájdalom a csipesz eltávolítása után ismét felerősödhet.

Dr. Mian szerint a módszer inkább feszültség típusú fejfájásnál, illetve a migrén korai szakaszában hozhat némi enyhülést. Súlyos migrénes roham esetén viszont jóval kisebb az esélye annak, hogy egy ilyen egyszerű inger számottevő segítséget nyújtson.

A hajcsipesz tehát legfeljebb kiegészítő praktika lehet, nem pedig a fejfájás okát kezelő terápia.

A migrén piercing mögött is hasonló elképzelés áll

A trend nem teljesen egyedülálló. A daith piercinggel (migrén piercing) kapcsolatban is régóta terjed az az elképzelés, hogy a fül legbelső porcának folyamatos ingerlése csökkentheti a migrént.

Az alapgondolat itt is hasonló: egy meghatározott terület stimulációjától várják a fájdalom enyhülését.

A probléma azonban ugyanaz. A beszámolók nagyrészt anekdotikusak, megfelelő kutatási bizonyíték nélkül pedig nem lehet kijelenteni, hogy az eljárás valóban hatásos migrén ellen.

Van, akinél éppen rosszabb lehet tőle a fejfájás

A szemöldökre tett csipesz ártalmatlan ötletnek tűnhet, de migrén esetén van egy fontos körülmény, amely miatt kellemetlenné válhat.

Egyes migréneseknél a roham alatt ún. allodínia alakul ki. Ilyenkor olyan enyhe érintések vagy nyomások is fájdalmassá válhatnak, amelyek normális körülmények között egyáltalán nem okoznának panaszt.

Ebben az állapotban a szemöldökre helyezett hajcsipesz nemhogy enyhülést nem hoz, hanem tovább fokozhatja a kellemetlenséget. Az érzékeny bőr szintén rosszul reagálhat az erős nyomásra.

Éppen ezért nincs értelme abban bízni, hogy minél erősebben szorít a csipesz, annál hatásosabb lesz. A cél legfeljebb határozott, de nem fájdalmas nyomás lehet.

Mennyi ideig maradhat fenn a csipesz?

Dr. Dy szerint az ilyen használat általában alacsony kockázatúnak tekinthető, feltéve, hogy a csipesz nem szorít túl erősen. A szakember azt javasolta, hogy legfeljebb körülbelül 30 percig maradjon fenn.

A túl nagy vagy hosszú ideig fennálló nyomás irritálhatja a felszínes idegeket, helyi fájdalmat okozhat, sőt paradox módon akár feszültség típusú fejfájást is előidézhet.

Ha tehát a nyomás kellemetlenné vagy fájdalmassá válik, esetleg fokozza a fejfájást, a csipeszt érdemes azonnal eltávolítani.

A szakértők véleménye egyébként magáról a praktikáról sem teljesen azonos. Gogol nem ajánlaná, míg Dy szerint ha valakinél enyhe, rövid ideig tartó javulást hoz, és nem okoz problémát, nem feltétlenül szükséges lebeszélni róla. Abban azonban egyetértenek, hogy nem szabad bizonyított kezelés helyett alkalmazni.

Mi segíthet még fejfájás vagy migrén esetén?

Az egyszerű módszerek között vannak kevésbé látványosak is, amelyek egyes embereknél szintén enyhülést hozhatnak.

Dr. Mian szerint ilyen lehet például a koffein vagy a jégakku használata, míg másoknak az válik be, ha egy sötét, nyugodt szobában lefekszenek.

Migrénes rohamnál a fény és a zaj csökkentése, illetve a fejre vagy a nyakra helyezett hideg borogatás is segíthet. Dy szerint érdemes figyelni azokra az ételekre és italokra is, amelyek az adott embernél összefügghetnek a rohamokkal. Ilyen lehet például a csokoládé, a sajt, az alkohol, egyeseknél pedig a kávé.

Ha valakinek gyógyszert írtak fel a migrén kezelésére, az internetes praktikák miatt természetesen nem érdemes elhagynia azt.

Migrénnél a megelőzés legalább olyan fontos lehet, mint a gyors praktikák

A közösségi médiában elsősorban azok a módszerek válnak népszerűvé, amelyek néhány másodperc alatt kipróbálhatók. A migrén kezelésében azonban a kevésbé látványos, következetesen betartott szokásoknak is fontos szerepük lehet.

Gogol szerint ilyen a rendszeres alvási ritmus, a megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres étkezés és a stressz kezelése.

Mindez azért lényeges, mert a migrén nem egyszerűen egy erős fejfájás, amelyre feltétlenül létezik egyetlen gyors megoldás. A különböző embereknél eltérő tényezők válthatják ki vagy súlyosbíthatják a rohamokat, és az is különbözhet, hogy kinek milyen módszer hoz enyhülést.

A közösségi médiás trükköknek lehet hasznuk – de van egy veszélyük

Az ilyen praktikák egyik pozitívuma Dy szerint az lehet, hogy felhívják a figyelmet a fejfájás és a migrén nem gyógyszeres enyhítési lehetőségeire. Probléma akkor keletkezik, amikor egy egyszerű módszert bizonyított terápiaként vagy a gyógyszereknél hatásosabb megoldásként kezdenek bemutatni.

A hajcsipeszes módszerről jelenleg ezt nem lehet kijelenteni.

Ha valakinek néhány percre enyhíti a panaszát, és nem okoz fájdalmat vagy bőrirritációt, kiegészítő praktikaként használhatja. Más a helyzet akkor, ha a fejfájás rendszeresen visszatér, egyre súlyosabbá válik, megváltozik a korábbi jellegéhez képest, vagy jelentősen akadályozza a mindennapi életet.

Különösen fontos a megfelelő orvosi kivizsgálás azoknál, akik nagyon gyakori fejfájással vagy súlyosan megterhelő migrénes rohamokkal küzdenek. A közösségi médiából származó ötletek ugyanis legfeljebb kiegészíthetik a megfelelő kezelést – annak helyét nem vehetik át.

Figyelmébe ajánljuk

8 gyógyszer nélküli tipp fejfájás ellen

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!