7 tünet, ami alacsony pulzusra utalhat – ezeknél már érdemes megmérni

Az alacsony pulzus önmagában nem feltétlenül betegség, bizonyos tünetekkel együtt azonban már arra utalhat, hogy a szervek nem jutnak elegendő oxigéndús vérhez.

Egy felnőtt nyugalmi pulzusa általában percenként 60 és 100 között van. Ha a szív nyugalomban percenként 60-nál kevesebbszer húzódik össze, bradycardiáról, vagyis lassú szívverésről beszélünk. Ez azonban még önmagában nem jelenti azt, hogy valami baj van.

Egészséges, edzett embereknél – különösen sportolóknál – teljesen természetes lehet a 60 alatti nyugalmi pulzus. Alvás közben ugyancsak lelassul a szívverés, és bizonyos gyógyszerek hatására is alacsonyabbá válhat. Egyes egészséges fiatal felnőtteknél akár a percenkénti 40–60 közötti nyugalmi pulzus is előfordulhat anélkül, hogy panaszt okozna.

A probléma akkor kezdődhet, amikor a szív már annyira lassan ver, hogy nem képes elegendő oxigéndús vért továbbítani az agyhoz és más szervekhez. Ilyenkor különböző tünetek jelenhetnek meg.

1. Szédülés, bizonytalanságérzés jelentkezhet

Az egyik tipikus panasz a szédülés vagy kábultságérzés.

Ha a lassú szívverés miatt csökken az agy vérellátása, az érintett úgy érezheti, mintha megszédülne, bizonytalanná válna, esetleg „könnyű lenne a feje”.

A szédülés természetesen rendkívül általános tünet. Okozhatja például folyadékhiány, vérnyomásesés, vérszegénység, belsőfül-probléma, gyógyszer vagy számos más állapot is. Önmagában tehát nem bizonyítja, hogy alacsony a pulzus.

Ha azonban a szédülés visszatérően jelentkezik, és közben feltűnően lassú pulzust mér, érdemes orvossal megbeszélni.

Különösen fontos a kivizsgálás, ha a panasz fizikai terheléskor jelentkezik vagy ájulásközeli érzés társul hozzá.

2. Szokatlan fáradtság lehet az egyik első jel

A lassú pulzus nem feltétlenül látványos rosszulléttel jelentkezik. Az egyik tünet egyszerűen az lehet, hogy az ember a megszokottnál sokkal fáradtabbnak érzi magát.

Ez különösen fizikai aktivitás közben válhat feltűnővé.

Korábban gond nélkül felsétált két emeletet, most azonban már az első után elfogy az ereje. A megszokott séta nehezebbé válik, hamarabb kell megállnia, vagy egyszerűen azt érzi, hogy nincs annyi energiája, mint korábban.

Ennek hátterében az állhat, hogy a szív nem tudja kellő mértékben növelni a szervezethez jutó vér mennyiségét.

A fáradtságnak ugyanakkor rengeteg más oka lehet a kevés alvástól a vérszegénységen és pajzsmirigybetegségen át különféle fertőzésekig. Ezért itt is a tartós változás és az egyéb tünetek együttese a fontos.

3. Terhelésre feltűnően hamar kifulladhat

Az alacsony pulzus légszomjjal is járhat.

Ha a szív túl lassan dolgozik ahhoz, hogy a szervezet igényeinek megfelelő vérkeringést biztosítson, fizikai aktivitás közben hamarabb jelentkezhet kifulladás.

Ez azért lehet különösen árulkodó, mert nyugalomban az érintett akár teljesen jól érezheti magát.

A probléma akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a szervezetnek több oxigénre lenne szüksége. Lépcsőzés, tempós séta, bevásárlás vagy sport közben a szívnek gyorsabban kellene vernie. Ha a pulzus nem emelkedik megfelelően, csökkenhet a terhelhetőség.

Létezik olyan állapot is, amelyben a pulzus nyugalomban még elfogadható tartományban lehet, terhelésre azonban nem emelkedik annyira, amennyire szükséges lenne. Ezt kronotróp inkompetenciának nevezik.

A korábban megszokott fizikai aktivitás során újonnan jelentkező légszomjat ezért nem érdemes pusztán a kondíció romlásának betudni.

4. Ájulás vagy ájulásközeli érzés is előfordulhat

Az egyik komolyabb figyelmeztető jel az ájulás.

Ha a szívverés túlságosan lelassul, átmenetileg annyira csökkenhet az agy vérellátása, hogy az érintett elveszíti az eszméletét. Az is előfordulhat, hogy nem ájul el teljesen, de úgy érzi, néhány másodpercen belül meg fog történni.

Az ismétlődő ájulást vagy ájulásközeli állapotot mindig ki kell vizsgálni. Bradycardia mellett többek között szívritmuszavar, vérnyomásprobléma és számos más állapot is okozhatja.

Ha valaki lassú pulzus mellett elájul, azt különösen fontos komolyan venni.

5. Mellkasi fájdalom is társulhat hozzá

A mellkasi fájdalom nemcsak szívinfarktus esetén jelentkezhet. Bizonyos szívritmuszavarok, köztük a tüneteket okozó lassú szívverés mellett is előfordulhat mellkasi fájdalom vagy kellemetlen mellkasi érzés.

Ezt a tünetet azonban nem érdemes otthon megpróbálni megfejteni.

Ha a mellkasi fájdalom újonnan jelentkezik, erős, több percig tart, vagy légszomjjal, ájulással, rosszulléttel társul, sürgős orvosi ellátásra lehet szükség.

Ilyenkor nem az a legfontosabb kérdés, hogy éppen mennyi a pulzus, hanem az, hogy a mellkasi panasz hátterében álló potenciálisan súlyos okot mielőbb kizárják.

6. Zavartság és memóriazavar is jelentkezhet

Kevésbé ismert tünet, hogy a túl lassú szívverés bizonyos esetekben a gondolkodást is befolyásolhatja.

Zavartság vagy memóriazavar jelentkezhet, ha a bradycardia miatt az agy nem jut megfelelő mennyiségű oxigéndús vérhez.

Különösen idősebb embernél könnyű lehet egy ilyen változást egyszerűen az életkornak tulajdonítani. Az újonnan kialakuló zavartság azonban nem tekinthető az öregedés természetes részének, és számos sürgős állapot jele lehet.

Ha valaki hirtelen zavarttá válik, különösen más tünetekkel együtt, orvosi vizsgálatra van szükség.

7. A megszokottnál jóval gyengébbnek érezheti magát

A feltűnő gyengeség szintén összefügghet a túl lassú szívveréssel.

Nem feltétlenül arról van szó, hogy valaki álmos vagy egyszerűen fáradt. Inkább azt érezheti, hogy a hétköznapi tevékenységekhez sincs meg a korábbi ereje, terheléskor pedig a panasz még feltűnőbbé válhat.

A gyengeség, szédülés és légszomj együtt már különösen indokolhatja a pulzus és a vérnyomás ellenőrzését, illetve a kivizsgálást.

Mikor számít valóban alacsonynak a pulzus?

Felnőtteknél a percenként 60 alatti nyugalmi szívfrekvenciát általában bradycardiának nevezik. A számot azonban mindig az adott emberrel és a körülményekkel együtt kell értékelni.

Egy rendszeresen sportoló, panaszmentes ember 50-es nyugalmi pulzusa egészen mást jelenthet, mint egy korábban 75-ös pulzusú idősebb embernél újonnan kialakuló 45-ös pulzus, amelyhez szédülés és gyengeség társul.

Alvás közben ugyancsak normális lehet a pulzus jelentős lassulása.

Vagyis nem létezik olyan egyetlen pulzusszám, amely minden embernél automatikusan veszélyt jelent. A tünetek, az életkor, az edzettség, az alapbetegségek, a gyógyszerek és az is számít, hogy a pulzus mennyire tér el az illető megszokott értékétől.

Miért válhat túl lassúvá a szívverés?

A bradycardiának számos oka lehet.

A szív saját elektromos rendszerének problémái például lassíthatják a szívverést. A szinuszcsomó a szív természetes ritmusszabályozója: innen indulnak azok az elektromos impulzusok, amelyek normális esetben meghatározzák a szívverés ütemét.

Ha ez a rendszer nem működik megfelelően, túl lassú szívritmus alakulhat ki.

A szív elektromos jeleinek továbbítása is zavart szenvedhet. Az úgynevezett AV-blokk esetén a pitvarok és a kamrák közötti elektromos jelvezetés lassulhat vagy megszakadhat.

Az életkorral összefüggő szívszöveti változások, korábbi szívinfarktus vagy más szívbetegség szintén állhat a háttérben.

A pajzsmirigy is lelassíthatja a pulzust

Nem minden bradycardia ered közvetlenül a szívből.

A pajzsmirigy alulműködése például lassú szívverést is okozhat. Ilyenkor más tünetek – például fáradékonyság, fázékonyság, testsúlynövekedés vagy száraz bőr – is jelentkezhetnek.

Az elektrolitok, például a kálium vagy a kalcium szintjének eltérései ugyancsak befolyásolhatják a szív elektromos működését.

Az obstruktív alvási apnoe szintén összefügghet lassú szívveréssel és különböző ritmuszavarokkal.

Ezért a kivizsgálás nem feltétlenül ér véget azzal, hogy megállapítják: alacsony a pulzus. Az okot is meg kell keresni.

A gyógyszerei is állhatnak a háttérben

Többféle gyógyszer képes csökkenteni a szívfrekvenciát.

Bizonyos szív- és vérnyomásgyógyszerek, köztük a béta-blokkolók és egyes kalciumcsatorna-blokkolók lassíthatják a pulzust. Egyes ritmuszavar kezelésére használt gyógyszerek, a digoxin, valamint más készítmények szintén hatással lehetnek a szívritmusra.

Ha egy gyógyszer mellett alacsony pulzust mér és panaszai is vannak, ne hagyja abba önkényesen a kezelést. Az adag módosításáról vagy más készítményre történő átállásról orvos dönthet.

A kivizsgáláskor ezért fontos elmondani az összes rendszeresen vagy alkalomszerűen szedett gyógyszert, beleértve a vény nélkül kapható készítményeket és étrend-kiegészítőket is.

Egyetlen pulzusmérés még nem ad diagnózist

Ha az okosóra vagy vérnyomásmérő egyszer 55-ös pulzust mutat, abból önmagában még nem következik, hogy szívbetegsége van.

A pulzus természetesen változik a nap folyamán. Befolyásolja többek között az alvás, a fizikai aktivitás, a stressz, a testhelyzet, az edzettség és bizonyos gyógyszerek.

A tartósan vagy visszatérően alacsony pulzus azonban – különösen tünetek esetén – kivizsgálást igényelhet.

A bradycardia diagnosztikájának egyik legfontosabb vizsgálata az EKG, amely a szív elektromos aktivitását rögzíti. Ha a probléma csak időnként jelentkezik, egy rövid EKG éppen normális eredményt mutathat, ezért hosszabb ideig viselt Holter-monitorra is szükség lehet. Vérvizsgálattal többek között a pajzsmirigy működését és bizonyos elektroliteltéréseket is ellenőrizhetnek.

Mikor kell azonnal segítséget kérni?

A lassú pulzus önmagában nem feltétlenül sürgősségi állapot. Egy panaszmentes, sportos ember 50 körüli nyugalmi pulzusa például lehet teljesen élettani.

Egészen más a helyzet, ha a lassú szívverés súlyos tünetekkel társul.

Ájulás, nehézlégzés vagy több percig tartó mellkasi fájdalom esetén sürgős orvosi segítség szükséges.

A visszatérő szédülést, ájulásközeli állapotot, szokatlan fáradtságot vagy terhelésre jelentkező légszomjat pedig akkor is érdemes kivizsgáltatni, ha a panasz később magától elmúlik.

Az alacsony pulzusnál tehát nem kizárólag a szám számít. Az a fontos, hogy a lassú szívverés mellett képes-e a szív elegendő vért pumpálni a szervezet számára. Ha nem, annak első jele éppen a szédülés, a szokatlan fáradtság, a gyengeség vagy a romló terhelhetőség lehet.

Ez is érdekelheti

Megszédül, amikor feláll? Ez állhat a néhány másodperces rosszullét mögött

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!