Évente ezer magyar veszíti el a látását – 10-ből 9 esetben megelőzhető lenne

2026. július 03. 16:34

Évente közel ezer ember veszti el látását cukorbetegség szövődményei miatt.

Magyarországon 1,4 millió cukorbeteg él, akik közül sokan soha nem jártak szemészeti vizsgálaton, bár a vakság 90%-a megelőzhető lenne időben végzett szűréssel.
Évente közel ezer ember veszti el látását cukorbetegség szövődményei miatt, különösen veszélyeztetettek a munkaképes korú felnőttek.
A korai felismerést nehezíti, hogy sok cukorbeteg nem jelentkezik panasszal, a betegség tünetmentesen fejlődhet, mire azonban észlelhetővé válik, a károsodás visszafordíthatatlan.
A Semmelweis Egyetemen tesztelt pilotprojekt szerint a mesterséges intelligencia alapú szemfenékszűrés orvos nélkül is hatékonyan segítheti a korai diagnózist.
A szakértők országos szűrőhálózat, korszerű kezelések finanszírozása, lakossági edukáció és az egészségügyi rendszeren belüli jobb együttműködés bevezetését sürgetik.

Magyarországon 1,4 millió cukorbeteg él, akiknek közel egyharmada soha nem járt szemészeti ellenőrzésen. Pedig a diabétesz és szövődményei által okozott vakság 90 százalékban megelőzhető, mégis a finanszírozás és a szűrőhálózat hiánya miatt évente ezrek látása romlik visszafordíthatatlanul – hívták fel a figyelmet szemészek, diabetológusok és háziorvosok az „Összefogás a látás megőrzéséért” című kelet-közép-európai országokra fókuszáló fehér könyv bemutatókonferenciáján.

Ma világszerte 589 millió felnőtt él cukorbetegséggel, a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) legfrissebb becslései szerint ez a szám 2050-re 853 millióra emelkedhet. A diabéteszes retinopátiával – vagyis a cukorbetegség okozta szemkárosodással, látásvesztéssel – már most 146 millióan élnek globálisan, és ahogy a cukorbetegek száma növekszik, a látásvesztéssel járó esetek száma is arányosan emelkedik.

A cukorbetegség mellett hazánkban is egyre több embert érint két, a retinát károsító betegség: a diabéteszes retinopátia és az időskori makuladegeneráció. Mindkettő megfelelő szűréssel időben felismerhető, és eredményesen kezelhető lenne. Mégis évente közel ezer ember veszíti el a látását cukorbetegség miatt, és jelenleg 20–30 ezer beteg küzd diabéteszes makulaödémával, a retinopátia egyik legsúlyosabb szövődményével. Ez főként a 20–65 éves, munkaképes korú felnőtteket érinti. A látásvesztés következményei messze túlmutatnak az egészségügyön: a munkaképesség átlagosan harmadával csökken az érintetteknél, a beteg gondozóra szorul, és az alapbetegség kezeléséhez elengedhetetlen testmozgás is nehezebbé válik.

Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója szerint a gazdasági kár messze meghaladja az egészségügyi kiadásokat: a látásromlás miatti termelékenységcsökkenés értéke az egészségügyi ráfordítások több mint ötszöröse. „Ha egyszer megfelelő szűrőhálózatba fektetünk, a befektetés tízszeres megtérülést hozhat a megelőzött vakság révén” – fogalmazott.

A diabéteszes retinopátia okozta látásvesztés 90 százalékban megelőzhető lenne korai szűréssel és időben megkezdett kezeléssel. Ennek ellenére a cukorbetegek 27 százaléka soha nem volt szemészeti ellenőrzésen, további 27 százalék pedig egy évnél régebben járt utoljára, holott az ajánlás évi minimum egy vizsgálat. A betegek válasza szinte mindig ugyanaz: nincs panaszuk. A szakemberek szerint ez különösen veszélyes, mert a betegség sokáig tünetmentesen fejlődik, de mire a látásromlás érzékelhetővé válik, a károsodás már visszafordíthatatlan.

- A kettes típusú cukorbetegség felfedezése a betegség kialakulásától számított átlagosan öt év múlva történik meg. Öt évig valaki cukorbeteg, magas a cukra, a magas cukor kifejti romboló hatását – és amikor odaér, hogy diagnosztizálják, már szövődményei vannak – fogalmazott az alapvető diagnosztikai problémákról Lengyel Csaba diabetológus szakorvos, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.

Egy pilotprojekt, ahol már a mesterséges intelligencia (AI) segít a szemésznek

A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája egy pilotprojektben már tesztelte, hogyan végezhető el a szűrés az alapellátásban, szemorvos nélkül. A két kisvárosi háziorvosi praxisban, 85 cukorbeteg bevonásával zajló programban egy speciális, szemfenéki felvételeket készítő kamerával – amelynek kezelése gyorsan megtanulható, és betegenként tíz percet vesz igénybe – megvizsgálták a retinát. A felvételeket mesterséges intelligencia értékelte ki, és csak a gyanús eseteket irányította szemészhez. A rendszer 90 százalék feletti pontossággal jelezte a bajt. A módszer alapvetően tehermentesíthetné a túlterhelt szemészeti rendelőket, ahol egyes retinaambulanciákon naponta 90–100 beteget látnak el.

Négy változás, ami megfordíthatja a trendet

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete és 12 közép-kelet-európai betegszervezet által készített „Összefogás a látás megőrzéséért” című fehér könyv konkrét javaslatokat is tartalmaz, amelyek szerint a változáshoz egyszerre kellene előrelépni a finanszírozásban és a szűrésben. Az egyik legégetőbb hiány Magyarországon az, hogy a diabéteszes makulaödéma kezelésére szolgáló modern terápiák – amelyek a környező országokban már közfinanszírozottak – itthon nem érhetők el társadalombiztosítási támogatással. Ez azt jelenti, hogy a betegek vagy fizetnek, vagy régebbi, kevésbé hatékony kezelést kapnak. Emellett sürgősen ki kellene építeni egy országos, egységes retinaszűrő-hálózatot is. Két európai példa már sikerrel bizonyította, hogy megéri a befektetés: Izlandon szervezett szűrőprogrammal a cukorbetegség okozta látásvesztés ötödére szorítható vissza, Angliában pedig évente kétmillió beteget szűrnek rendszeresen.

- A diabétesz esetében azt tapasztaljuk, hogy nagyon-nagyon nehéz a betegeket rávenni arra, hogy szűrővizsgálatra menjenek. Azt gondolják az emberek, hogy ami mással megtörténik, az velük nem fog. Mi, háziorvosok látjuk a teljes populációt – minden cukorbeteget, még mielőtt bármilyen szövődmény megjelenne. Ha a szűrés nálunk történne, sokkal több beteget érhetnénk el időben, mint a jelenlegi rendszerben – emelte ki Hasitz Ágnes háziorvos, diabetológus és hematológus szakorvos.

A másik két terület az edukáció és a rendszerszintű koordináció. A cukorbetegek jelentős része ma sem tudja, hogy tünetmentes állapotban is szemészhez kellene mennie évente, és sokszor a háziorvos sem irányítja oda őket. A szakemberek szerint a betegek és az egészségügyi szakemberek tudatosságának növelése önmagában is számottevő javulást hozhat a korai diagnózisok arányában. Emellett az alapellátás, a diabetológia és a szemészet közötti együttműködés is sokat javíthatna a helyzeten: ha a szűrést nem a már túlterhelt szemészeti rendelőkre hagynák, hanem közös protokollok és praxisközösségi szűrőnapok keretében a háziorvosnál vagy diabetológusnál végeznék – egy szemfenékkamerával és mesterséges intelligenciával támogatott rendszer segítségével.

- Civil szervezetként nagyon sok információt tudunk eljuttatni a betegekhez, de gyakran tapasztaljuk, hogy a diagnózis után nem jutnak már tovább hozzánk – és nagyon sok információtól, közösségtől, lehetőségtől esnek el – mondta Bukta Bence, a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének elnöke. Az egyesület 12 közép-kelet-európai betegszervezettel együttműködve adta ki az „Összefogás a látás megőrzéséért” című átfogó helyzetelemzést és javaslatcsomagot.