Ezért figyeljünk a pulzusszámunkra - betegségek korai jelzője is lehet

A pulzusszám nemcsak azt mutatja meg, mennyi vért pumpál a szívünk percenként, hanem sokat elárul az általános egészségi állapotunkról.

A jelentősen magasabb vagy tartósan emelkedett pulzus komoly kardiológiai problémákra utalhat, ezért fontos megérteni az értékeket, és szükség esetén időben orvoshoz fordulni.

Hogyan mérjük meg helyesen otthon?

A nyugalmi pulzust a legpontosabban nyugalmi állapotban, ébredés után mérhetjük meg, még az ágyból felkelés előtt. A csukló belső oldalán vagy a nyakunkon található pulzusponton tapintva 15 másodpercig számoljuk a szívveréseket, majd szorozzuk meg 4-gyel – így kapjuk meg az egy perc alatti pulzust. A mérés előtti 10 perces pihenés, koffein- és stresszmentes környezet segít elkerülni a torzításokat.

Milyen pulzusszám számít normálisnak?

Az egészséges, felnőtt nyugalmi pulzusa jellemzően 60–100 ütés/perc között mozog – azonban az egészséges tartomány inkább 55–85 bpm, míg brit szakmai ajánlások 60–100 bpm-et jelölnek ideálisnak. Kiemelendő, hogy már 80 bpm felett is fokozódik a kockázat: minden plusz 10 ütés/perc 11%-kal emelheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Mikor beszélünk szapora pulzusról?

Ha a nyugalmi pulzus tartósan meghaladja a 100 bpm-et, az tachycardiának számít. Ez a szív túlterheltségét jelzi: ilyenkor a hatékony pumpálás csökken, és akár súlyos állapotok – például szívelégtelenség – alakulhatnak ki.

Milyen okok okozhatnak hirtelen pulzuskiugrást?

A hirtelen megemelkedett pulzus gyakran ártalmatlan: lehet a fizikai igénybevétel, stressz, hőmérsékleti változás vagy koffein következménye. Ugyanakkor figyelmeztető lehet, ha magas pulzussal mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés vagy kábultság társul. Ilyen esetben nem szabad halogatni a kivizsgálást.

Milyen okok vezethetnek lassú, tartós pulzusemelkedéshez?

Az enyhén, de folyamatosan emelkedő pulzusszám hátterében gyakran krónikus életmódbeli tényezők állnak:

• mozgásszegény életmód
• túlsúly
• rendszeres dohányzás
• túlzott alkoholfogyasztás
• tartós stressz

További lehetséges okok még: vérszegénység, pajzsmirigy-túlműködés, hormonális változások vagy vérnyomásproblémák.

Mikor szükséges kardiológiai kivizsgálás?

Érdemes orvoshoz fordulni, ha a pulzus rendszeresen 90–100 bpm felett marad, különösen panaszokkal együtt. A részletes kivizsgálás tartalmazhat EKG-t, vérvételt, szívultrahangot vagy 24 órás Holter-monitorozást – ezek segítenek feltárni az okokat és meghatározni az optimális kezelést.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

• Életmódváltás – rendszeres testmozgás, dohányzás és túlzott koffein vagy alkohol mellőzése, stresszkezelés
• Gyógyszeres kezelés – béta-blokkolók segíthetik a pulzus csökkentését, de nem mindenki számára alkalmasak (pl. asztmásoknál ellenjavalltak)
• Speciális beavatkozások – aritmia esetén indokolt lehet katéteres abláció, ritmusszabályzó beültetése vagy ritmuszavarok célzott kezelése

Összefoglalva

• A pulzusszám pontos képet ad az általános egészségi állapotról.
• Legpontosabban nyugalmi állapotban, ébredés után mérhető.
• Az egészséges nyugalmi pulzus 55–85 bpm, de 80 bpm felett fokozódik a kockázat.
• A tartósan magas pulzus komoly kardiológiai problémákra utalhat.
• A kivizsgálások során különböző diagnosztikai módszerek segítenek az okok feltárásában.

Kapcsolódó cikk

Gyakran ugrik az egekbe a pulzusa? Nemcsak szívbetegség lehet az oka

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!