A téma nem könnyű, mégis beszélni kell róla. Az orvos célja az otthoni tehetetlenség-érzés eloszlatása volt, amikor tollat ragadott.
Nemrég érkezett hozzánk egy kérdés azzal kapcsolatban, hogy mit lehet még tenni egy végstádiumú daganatos családtag utolsó napjaiban. A számos reakció alapján úgy döntöttünk, hogy a téma megér egy rövid tájékoztatót - írta meg Dr. Czett András háziorvos a Vakcinainfó az orvos válaszol csoportban.
Tekintettel arra, hogy évek óta Ausztriában dolgozom és a palliatív orvosi képzésemet is itt végeztem, a magyar hospice-rendszer és palliatív ellátás intézményeiről nem tudok tájékoztatást adni, a cél sokkal inkább az otthoni tehetetlenség-érzés eloszlatása, a tabuk és előítéletek megtörése lenne, hogy az életvégi döntések a család terheit csökkentsék és megkönnyítsék a gyászt.
1. Hol szeretnénk meghalni?
A fejlett országokban számos kutatást végeztek egyértelmű eredménnyel, az emberek túlnyomó többsége otthon szeretne meghalni, mégis kórházban hal meg. Ennek számos oka van, amit több könyvnyi hosszúságban lehet taglalni, ennek a rövid írásnak ez nem célja.
A kórház ijesztő, szorongást okoz, főleg, ha annak disszonáns hangzavara a csipogó gépekkel, állandóan csörgő telefonokkal, mindig siető személyzettel, kiabáló takarítókkal, ordító, hörgő zavart betegtársakkal nem az ismert, megszokott környezet, hanem valami új. Ebben a környezetben senki sem szeretne meghalni. Akkor mégis mikor, miért jobb választás?
Mindig mérlegelni kell (lehetőleg a háziorvos segítségével), hogy az adott tünet otthoni körülmények között ellátható-e. A fájdalom jellemzően (kivételes esetektől eltekintve) otthon csillapítható, a hányinger, hányás, a légszomj csillapítható, a székrekedés javítható. Amennyiben az otthon elérhető kezelések nem elegendőek, akkor viszont szóba jöhet átmeneti kórházi kezelés (például csillapíthatatlan légszomj esetén). Ha a család kimerült az ápolásban, szükség van pár nap regenerációra, szintén szóba jön átmeneti kórházi elhelyezés.
2. Ki hozza a döntéseket?
Kiderül az egész családot lesújtó diagnózis. Az Édesanya, aki eddig mindig helytállt, mindig ott volt, ha szükség volt rá, makacs módon nem fogadott el senkitől segítséget, hónapról hónapra rosszabbul lett, míg végül bekerült a kórházba, ahonnan már fekvőbetegként érkezett haza. Áttétes tüdőrákjára nem létezik kuratív (gyógyító) kezelés, amit jelen állapotában túlélne. Elhaló hangon néha még ki tudja fejezni kívánságait, de az idő jelentős részében békésen alszik, vagy zavartan kiabál. Mielőtt a kórházba került, jelezte, hogy mindenképpen elutasítja a kemoterápiát, a sugárkezelést és a lélegeztetést. A kórházból saját kívánságára engedték haza.
Külföldön élő kisebbik lánya folyamatosan hívogatja a közelben élő testvéreit, hogy azonnal vitessék az édesanyját a kórházba, felhívja a háziorvost, hogy azonnal hívjon neki mentőt, hiszen ilyen állapotban nem lehet otthon, az Édesapa nem bír vele.
- -A háziorvos természetesen teljesítheti a kívánságot, ha a mentő beviszi az Édesanyát a kórházba, a szükséges várakozás után a Sürgősségi Betegellátó Osztályról valószínűleg fel is veszik a Belgyógyászatra, vagy a Tüdőgyógyászatra, ahol néhány nap múlva az éjszaka közepén, egyedül az ijesztő környezetben, félelmek között hal meg, azt sem értve, hogy hogy került oda és mi történt vele. (Sarkítás, persze, de talán érzékelteti a problémát.)
- -A család összeülhet és bevonhatja a háziorvost, vagy a háziorvos összehívhatja a családot, hogy közösen hozzanak döntést a következő időszakról. Felajánlja támogatását, segít a megfelelő fájdalomcsillapító modalitások beállításában, fellángoló fájdalom esetére ad plusz gyógyszerre receptet a családnak, gyógyszeresen segít a légszomj elnyomásában, a zavartság csökkentésében, a fájdalomcsillapító által okozott szorulás és hányinger csillapításában. A családtagok felváltva beosztják, hogy munkaidő után ki támogatja Édesapát az ápolásban, megbeszélik, hogy ki lesz melyik nap, melyik napszakban elérhető, ha valami történik, ki dönt, ha változtatni kell a kezelésen. Édesanya minden nap hallja gyermekei, unokái hangját, érzi az érintésüket, még ha nem is mindig tud rá reagálni, békében, elégedetten hal meg családja körében.
Az életvégi döntéseket érdemes mindig közösen meghozni, de kijelölni, hogy mikor ki lesz döntési helyzetben (ideális esetben maga a haldokló természetesen), érdemes előre összeülni a családnak, megbeszélni és megvitatni a felmerülő kérdéseket, családon belül rendezni az ellentéteket. Mire cselekvésre kerül a sor, fontos, hogy a család egységes álláspontot alakítson ki. Ez mindenki számára megnyugtató.
3. „Hát de doktor úr, a papa nem eszik semmit, éhen fog halni, adjon már neki valami étvágygerjesztőt!”
„Jaj, jöjjön gyorsan, kössön be a mamának egy infúziót, napok óta alig iszik!” „Adjanak neki vérátömlesztést, attól ismét erőre kap!” „De hát influenzás, adjon neki antibiotikumot!” „Ne kínozzák már a tornával, elég baja van neki!”
Szinte nincs olyan haldokló, akinek a családtagjaitól a fenti mondatokat ne hallanánk. (Az emberek mindenhol egyformák, ez Ausztriában sincs másképp, csak más nyelven.)
A palliatív orvoslásnak nem minden területén lehet klinikai vizsgálatokat végezni, hiszen ha valakinek a tüneteit enyhíthetjük, nem tehető olyan kontrollcsoportba, ahol ez nem történik meg, de a táplálás-folyadékbevitel-vérátömlesztések-antibiotikumok-gyógytorna/mozgás terén jelentős tapasztalatra tehettünk szert főleg az ilyen kívánságok miatt, komoly evidencia áll amögött, hogy mit érdemes tenni és mit nem.
Amennyiben a haldokló éhes, természetesen fontos, hogy enni kapjon, de ha nem, akkor az életminőségét jelentősen ronthatjuk az akarata ellenére történő táplálással, vagy ha gyógyszeresen „étvágyat csináltunk neki”. Ugyanezek a kérések jó szándékból erednek, de szenvedést okozhatnak. Természetesen van, amikor tápszerre, akár szondatáplálásra van szükség (pl. nyelési képtelenséget okozó fej-nyaki tumor esetén), ilyenkor ha kétség támad, hogy az adott szondatápszer elegendő-e, érdemes mindig a gondozó személyzettel megbeszélni.
A szomjúság szintén csillapítandó, de erre a szájon át történő folyadékfogyasztás (akár csak a nyelv, szájüreg megnedvesítése) alkalmas, az infúzió, kifejezetten szenvedést okoz, kezdve a tűszúrás által a bőr integritásának megsértésével, a fájdalommal, az infúzióból áradó kellemetlen hideggel, addig, hogy ez képes fulladást okozni. A vérátömlesztésnek speciális indikációi vannak, otthon nem elvégezhető, veszélyes beavatkozás, aminek számos mellékhatása, szövödménye lehet, ezt a kórházban a kezelőorvos pontosan tudja, hogy mikor szükséges. A felesleges antibiotikum adás számos panaszt (pl. hasmenés, hasi fájdalmak) idézhet elő, miközben haszna nincs, a fájdalomcsillapító gyógyszerek hatását is csökkentheti, csak igen kivételes esetekben javasolt.
A gyógytorna. Ez egy igen érdekes pont, ami a palliatív képzésem alatt számomra is meglepő volt. A mozgás, vagy akár passzív mozgatás kontaktust alakít ki, segít a fájdalom csillapításában, csökkenti az emésztési panaszokat. Amennyiben képzett szakember segít, hogy milyen gyakorlatokat érdemes végezni, sokat javíthat a haldokló közérzetén.
4. Apró praktikák
Az érintés, simogatás, meleg, puha tárgy általában jótékony, fájdalomcsillapító hatású. A légszomj az arcot érő hűvös levegővel jellemzően csökkenthető, javítható. A puffadással, szorulással összefüggő hasi fájdalmak jellemzően a has finom masszírozásával, helyi meleggel javíthatóak. Lágy, halk zene javíthat a fájdalom megélésén. A fogmosás, szájhigiéné visszaadja a méltóságot, enyhíthet a szájüregi fekélyek, afták okozta fájdalmakon. Ha a haldokló körül mindenki suttog, ünnepélyes, ront a fájdalom megélésén. A kisgyermekek nevetése, sikongatása, a viccelődés sokat segíthet.
Reméljük, hogy rövid összefoglalónk sokaknak fog segíteni a sokszor nehéz életvégi döntések meghozatalában, segít, hogy szép időszakká válhasson, az egész családnak közös sikerélmény lehessen. Orvosként, háziorvosként igazán felemelő tud lenni végigkísérni egy -egy ilyen történetet.
Édesapámat hazaküldték a kórházból, végstádiumban van - tudunk-e még bármit segíteni az állapotán? Az orvos válaszol
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
