Ezeket látta már?

Valóban el lehet kapni a rühöt a kutyáktól, vagy ez csak városi legenda?

Betegségek

2025. július 07. 16:54

PTA

szerző

Rühesség kutyától: tényleg elkaphatja a gazdi a kedvencétől?

Vakarózó kutya, nyugtalan alvás, furcsa pöttyök a karján. Ha mindez egyszerre jelenik meg az otthonában, és négylábú kedvence már a kanapé állandó lakója, könnyű a következtetés: vajon nem rühös lett-e a kutya, és nem fertőzött-e meg engem is?

A tévhitek és a valóság néha összekuszálódik a gazdikban, nézzük, mit mond a tudomány, mit kell tudni a kutyáról átterjedő rühességről, és mikor kell valóban lépni?

Mi is pontosan a rühesség?

A rühesség egy rendkívül kellemetlen, viszkető bőrbetegség, amit egy mikroszkopikus, ízeltlábú élősködő, a Sarcoptes scabiei nevű rühatka okoz. Ez az atka a bőr legfelső rétegébe fúrja be magát, ott járatokat ás, és petéket rak. Az immunrendszer ezt gyulladásos reakcióval, viszketéssel, kipirosodással viszonozza.

Fontos tudni: az atkáknak külön fajspecifikus változatai vannak. Az emberi rühességet a Sarcoptes scabiei var. hominis okozza, míg a kutyák esetében a var. canis. Ugyan rokonaik, de nem egyformák – és ez döntő különbség, amikor a fertőzés lehetőségéről beszélünk.

Átterjedhet a rühesség kutyáról emberre?

Igen, de a kép árnyaltabb, mint elsőre gondolná. A kutyáról származó Sarcoptes scabiei var. canis valóban képes átmenetileg megtelepedni az ember bőrén, különösen akkor, ha közeli, gyakori a kontaktus (pl. együtt alszanak vagy az állat rendszeresen az ölben pihen). Az emberi bőr azonban nem természetes élőhelye ezeknek az atkáknek: itt nem képesek szaporodni, és csak néhány napig maradnak életben.

Ami azonban ijesztő lehet, hogy még ez a rövid vendégeskedés is elegendő a bőr immunválaszának aktiválásához, ami viszketést, vörös foltokat, csalánkiütésszerű elváltozásokat okozhat. Ezért az ember „érzékenysége” sokszor nagyobb, mint maga a fertőzőképesség.

A kutyáról emberre terjedő rühesség tehát nem tartós, nem fertőző más emberekre nézve, és általában magától is elmúlik – feltéve, hogy a kutyát időben kezelik.

Hogyan ismerhető fel a rühesség kutyán?

A rühösség jelei a kutyáknál meglehetősen látványosak, ha tudja, mire figyeljen. A leggyakoribb tünetek:

intenzív vakarózás, főként a fülkagylók, könyökök, szemek környékén,
szőrhiányos, korpás, hámló bőrfelületek,
vörös, irritált, fekélyes foltok a bőrön,
nyugtalanság, alvászavar.

Ezek a jelek különösen akkor árulkodóak, ha az állat korábban nyugodt és tünetmentes volt. Mivel a rühesség más bőrproblémákhoz is hasonlíthat (pl. allergiás dermatitisz, gombás fertőzés), a biztos diagnózis mikroszkópos vizsgálatot igényel. Ehhez bőrkaparékot vesznek az állatorvosok, és abban keresik az atkát.

Fontos tudni: az atka nem mindig mutatható ki, mert mélyen rejtőzhet. Ha a klinikai tünetek nagyon jellemzőek, az állatorvos empirikus kezelést is elkezdhet, még akkor is, ha a mintavétel negatív.

Milyen tüneteket okozhat az embernél?

Ha a kutyától rühatka kerül át az emberre, általában az alábbiakat tapasztalja:

vörös, viszkető foltok, apró kiütések,
hólyagok vagy karcolásnyomok a bőrön,
a tünetek elsősorban ott jelentkeznek, ahol a bőr kontaktusba került az állattal (alkar, comb, mellkas, has).

Egyes esetekben a viszketés éjszaka erősödhet, amit az immunválasz késleltetett jellege magyaráz. Ugyanakkor fontos: a kutyától „kölcsönzött” atkákkal Ön nem fertőz tovább más embereket – ez nem az a típusú rühesség.

Hogyan lehet biztosan megszabadulni tőle?

1. Állatorvosi kezelés

A legfontosabb: kedvencét mielőbb vigye állatorvoshoz. A kezelés általában spot-on készítményekkel, ivermektin vagy selamektin hatóanyagú szerekkel történik. Ha másodlagos bakteriális fertőzés is kialakult, antibiotikumra is szükség lehet.

2. Emberi kezelés – ha szükséges

Mivel a kutyáról származó rühfertőzés átmeneti, sokszor nincs szükség külön emberi kezelésre. Ha viszont az elváltozások nagyon kellemetlenek, vagy hosszabban fennállnak, bőrgyógyász javasolhat antihisztamint, kortikoszteroid krémet, ritkán pedig rövid idejű atkaellenes kezelést (pl. permetrines kenőcs).

3. Környezeti higiénia

A reinfekció megelőzésére fontos a környezet fertőtlenítése:

az állat fekhelyét, pokrócait legalább 60 °C-on mossa ki,
a kárpitokat, szőnyegeket alaposan porszívózza fel,
ha lehet, az állatot különítse el gyógyulásáig.

A CDC irányelvei szerint a környezeti takarítás ugyan nem mindig szükséges humán rühesség esetén, de állati eredetű eseteknél érdemes óvatosnak lenni.

Léteznek természetes megoldások?

Igen, de kizárólag kiegészítő jelleggel. Egyes fitoterápiás készítmények – például a teafaolaj, neemolaj, levendula- vagy kakukkfűolaj – enyhíthetik a viszketést, gyulladást, de nem képesek elpusztítani az atkát. Ráadásul a kutyáknál bizonyos illóolajok mérgezőek lehetnek, ezért mindig konzultáljon állatorvossal, mielőtt alkalmazná őket.

Hogyan előzhető meg a rühesség?

Ne engedje, hogy a kutya együtt aludjon Önnel – különösen, ha korábban is volt bőrproblémája.
Figyelje kedvence bőrének, szőrének állapotát – ha vakarózik, korpásodik, ne várjon.
Rendszeresen tisztítsa az állat fekhelyét, játékait.
Ha kutyája sok más állattal érintkezik (pl. menhely, kutyaiskola), időnként kérjen állatorvosi szűrést.

Összefoglalva

A rühesség kutyától emberre való terjedése nem legenda – de nem is pánikkeltő járványveszély. A kutyáról származó rühatkák csak átmeneti kellemetlenséget okoznak az emberi bőrön, és ritkán igényelnek komolyabb beavatkozást, ha az állatot időben kezelik.

Ugyanakkor a kellemetlen viszketés, a félreértett tünetek és az újrafertőzés lehetősége miatt fontos a tudatosság. Ha gyanús tüneteket észlel – akár a kutyán, akár saját magán – ne halogassa a kivizsgálást. Egy jól megválasztott kezelés gyorsan visszahozhatja a nyugodt éjszakákat – és a karmolásmentes reggeleket.