Kiderült, mi váltja ki valójában a gluténérzékenységet – nem az, amire eddig gondoltunk
Eddig nem tudták pontosan, hol és hogyan indul el a bonyolult immunfolyamat, de most a kutatók végre azonosították, hol kezdődnek a gluténreakciók.
Világszerte minden századik embert érint a gluténérzékenység, más néven cöliákia – egy autoimmun betegség, amelyben már egészen kis mennyiségű glutén fogyasztása is komoly tüneteket okoz. Bár a genetikai hajlamot régóta ismerjük, a kutatók eddig nem tudták pontosan, hol és hogyan indul el az a bonyolult immunfolyamat, amely a szervezet saját sejtjei ellen fordítja a védekezőrendszert. Most azonban a McMaster Egyetem kutatóinak köszönhetően új fejezet nyílt a betegség megértésében – írja a Science Alert.
A cöliákia nem csupán „ételérzékenység”
A cöliákia krónikus autoimmun betegség, amelyet a búzában, árpában és rozsban található glutén nevű fehérje vált ki. Az érintettek szervezete tévesen idegenként ismeri fel a glutént, és immunreakciót indít ellene. Ennek következménye, hogy a vékonybél nyálkahártyáján található apró bolyhok – amelyek a tápanyagok felszívódásáért felelősek – sérülnek és elsorvadnak. Ez vezethet puffadáshoz, hasmenéshez, székrekedéshez, refluxhoz, tartós fáradtsághoz és tápanyaghiányhoz.
A hosszú távú gluténfogyasztás kezelés nélkül nemcsak a bélrendszert károsítja, hanem fokozza a vastagbélrák, a csontritkulás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is. Ezért is kulcsfontosságú a korai felismerés – és a pontos diagnózis.
A genetikai háttér: a hibás immunjelzők
A kutatások szerint a cöliákiások mintegy 90 százaléka hordozza a HLA-DQ2.5 nevű gént, míg a többieknél a HLA-DQ8 változat fordul elő. Ezek a gének olyan fehérjéket kódolnak, amelyek az immunrendszer „zászlóvivőiként” működnek: megmutatják a glutén lebontott darabkáit az immunsejteknek. Csakhogy ezek a sejtek tévesen veszélyként azonosítják a glutént, és támadásba lendülnek – ezzel beindítva az autoimmun folyamatot.
Eddig úgy gondoltuk, hogy a genetikai hajlam a fő tényező, de a McMaster Egyetem kutatóinak eredményei szerint a bélfal sejtjei is aktívan részt vesznek a betegség kialakulásában.
Új felismerés: a bélfal a kulcsszereplő
A kanadai kutatók genetikailag módosított egereken vizsgálták a glutén hatását, és azt találták, hogy a bélhámsejtek által kibocsátott egyik enzim kulcsfontosságú a kóros immunválasz beindításában. Ez az enzim átalakítja a glutén egyik összetevőjét, a glutaminpeptidet, majd segíti annak áthaladását a bélfalon.
Ha a szervezet nem tudja megfelelően szabályozni ennek az enzimnek a működését, a módosított peptidek „átcsúsznak” a bélfalon, és aktiválják az immunrendszert. Ez a folyamat tehát nem a vérben vagy az immunsejtekben kezdődik, hanem a bélfal legelső rétegében, ahol a test először találkozik az étellel.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ez az áttörés azért jelentős, mert eddig a kezelés kizárólag a szigorú gluténmentes diétán alapult. A glutént teljesen el kell kerülni, hiszen még a nyomokban jelen lévő mennyiség is gyulladást okozhat. Ez azonban rendkívül nehezen tartható életmód: a glutén sok élelmiszerben rejtetten is megtalálható, például szószokban, levesporokban vagy gyógyszerek segédanyagaiban.
A McMaster Egyetem gasztroenterológusa, dr. Elena Verdú szerint az új felfedezés lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben ne csak a tüneteket kezeljük diétával, hanem magát a kóros immunreakciót is megelőzzük. A cél az, hogy a bélfalban zajló folyamatokat célzottan befolyásoló gyógyszerek vagy enzimgátlók segítségével megszakítható legyen az autoimmun láncreakció.
A bélflóra szerepe is kulcsfontosságú
Egyre több kutatás igazolja, hogy a bélmikrobiom – vagyis a bélben élő baktériumok közössége – szintén fontos szerepet játszik a cöliákia kialakulásában. A káros baktériumok túlsúlya fokozhatja a gyulladást, míg a jótékony törzsek, például a Lactobacillus és Bifidobacterium fajok védelmet nyújthatnak a bélhám károsodása ellen.
Ezért a gluténmentes étrend mellett sok beteg profitálhat probiotikumok alkalmazásából, valamint olyan ételek fogyasztásából, amelyek támogatják a bélflóra egyensúlyát – ilyen például a natúr joghurt, a savanyú káposzta vagy a kimchi.
Túl a diétán: a remény új formája
Bár a gluténmentes étrend továbbra is a kezelés alappillére, a tudomány most először kínál reális esélyt arra, hogy biológiai úton is beavatkozzunk a betegség folyamatába. Ez hosszú távon nemcsak kényelmesebbé, hanem biztonságosabbá is teheti az érintettek életét.
A kutatók szerint, ha sikerül pontosan feltérképezni a bélfalban zajló molekuláris eseményeket, akár olyan gyógyszer is kifejleszthető, amely „blokkolja” az enzim kóros aktivitását – így a beteg anélkül élhetne teljes életet, hogy minden falat miatt aggódnia kellene.
Dr. Verdú szavaival élve: „A cöliákia nem csupán az ételről szól, hanem a test és az immunrendszer közötti bonyolult párbeszédről. Ha ezt a párbeszédet megtanuljuk irányítani, a jövőben akár meg is előzhetjük a betegség kialakulását.”
Mi a különbség a gluténérzékenység és a lisztérzékenység közt? Ezeket keverik össze a legtöbben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
