Sárgaság

A sárgaság, orvosi nevén icterus, egy olyan állapot, amelyben a bőr, a szemfehérje és a nyálkahártyák sárgás elszíneződést mutatnak.

A sárgaság során a bőr, a szemfehérje és néha a nyálkahártyák is sárgás elszíneződést mutatnak. Ennek oka a vérben keringő bilirubin nevű sárga pigment felszaporodása, amely a vörösvértestek lebomlásának mellékterméke. Fontos kiemelni: a sárgaság nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely különféle kórképek hátterében jelentkezhet.

Ez a tünet tehát általában a vérben felhalmozódott bilirubin nevű anyag miatt jelentkezik, amely a vörösvértestek lebomlásakor keletkezik. Normális esetben a máj eltávolítja a bilirubint a vérből, és az epével együtt kiválasztja a szervezetből. Ha azonban a bilirubin felhalmozódik, mert a máj nem tudja megfelelően feldolgozni vagy eltávolítani, sárgaság alakul ki.

Hogyan alakul ki a sárgaság?

A sárgaság a bilirubin anyagcseréjének zavarai miatt alakul ki, és három fő okból jöhet létre:

1. 1 Prehepatikus sárgaság (máj előtti): a vörösvértestek fokozott lebomlása (hemolízis) túlzott mennyiségű bilirubint termel, amit a máj nem tud elég gyorsan feldolgozni.
2. 2 Hepatikus sárgaság (máj eredetű): a májbetegségek, például hepatitisz (A,B,C típus), cirrózis vagy májkárosodás következtében a máj nem képes megfelelően feldolgozni a bilirubint.
3. 3 Posthepatikus sárgaság (máj utáni): epeút-elzáródás miatt az epében található bilirubin nem tud megfelelően kiválasztódni, és visszaáramlik a vérbe.

A sárgaság társtünetei

A sárgaság legjellegzetesebb tünetei a következők:

• Sárgás bőrszín és sárgás szemfehérje (sclera).
• Sötét vizelet: a bilirubin felhalmozódása miatt a vizelet sötétebbé válhat.
• Világos széklet: a bilirubin csökkent ürülése az epeút elzáródásakor világos székletet eredményezhet.
• Fáradtság, étvágytalanság, hányinger, émelygés vagy hányás, amelyek a sárgaságot okozó betegség függvényében jelentkezhetnek.

Milyen betegségekre utalhat a sárgaság?

A sárgaság számos betegség tünete lehet, amelyek a májat, az epét vagy a vörösvértesteket érintik. Az alábbiakban bemutatok néhány gyakori betegséget, amelyek sárgasághoz vezethetnek.

Hepatitisz (májgyulladás)

A hepatitisz egy vírusos eredetű májgyulladás, amely károsítja a májat, és rontja annak képességét a bilirubin lebontására. A betegség lehet vírusos eredetű (A, B, C, D, E típus), de kialakulhat toxikus hatásra is – például túlzott alkoholfogyasztás vagy bizonyos gyógyszerek következtében. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a kimerültség, a hasi fájdalom, a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése, valamint a sötét színű vizelet.

Májcirrózis

A májcirrózis a máj tartós, krónikus károsodásának következménye, amelyet leggyakrabban túlzott alkoholfogyasztás vagy vírusos hepatitisz vált ki. A károsodott, hegesedett májszövet akadályozza a máj normál működését – többek között a bilirubin kiválasztását is. A betegségre utaló tünetek közé tartozik a sárgaság, a hasűri folyadékgyülem (ascites) és a véralvadási zavarok.

Hemolitikus anémia

Hemolitikus anémia esetén a vörösvértestek lebomlása gyorsabb, mint ahogy a szervezet újakat képes termelni. Ez a fokozott lebomlás a bilirubinszint emelkedéséhez vezethet, amely sárgaság formájában is megjelenhet. A betegség jellemző tünetei közé tartozik a fáradtság, a sápadtság, a sárgás bőrszín és a szapora szívverés.

Epekövek

Az epekövek elzárhatják az epevezetéket, ezáltal megakadályozzák, hogy az epe és a bilirubin a bélrendszerbe jusson. Ez az állapot úgynevezett posthepatikus sárgaságot idézhet elő. A jellemző tünetek közé tartozik a jobb bordaív alatti fájdalom (epegörcs), a sárgaság, a sötét színű vizelet és a világos széklet.

Rákos megbetegedések

A hasnyálmirigy- vagy epehólyagrák következtében kialakuló daganatok elzárhatják az epeutakat, ami sárgaságot idézhet elő. Emellett a májban megjelenő áttétek is akadályozhatják a bilirubin megfelelő feldolgozását. A figyelmeztető tünetek közé tartozik a fájdalom, a fogyás, a sárgaság, a sötét színű vizelet és a világos széklet.

Újszülöttkori sárgaság

Újszülötteknél a máj működése még nem teljesen érett, ezért átmenetileg nem képes hatékonyan eltávolítani a bilirubint a szervezetből. Ez az úgynevezett újszülöttkori sárgaság többnyire ártalmatlan, és néhány napon belül magától elmúlik. Súlyosabb esetekben azonban orvosi kezelést igényelhet. A tünetek közé tartozik a sárgás elszíneződés a bőrön és a szemfehérjén, az étvágytalanság és a levertség.

Gilbert-szindróma

A Gilbert-szindróma egy ártalmatlan, örökletes állapot, amelyben a máj időnként nem képes megfelelően lebontani a bilirubint. Ez időszakosan enyhe sárgaságot idézhet elő, különösen stressz, fertőzés vagy kimerültség idején. A Gilbert-szindróma általában nem jár hosszú távú egészségügyi következményekkel, és kezelésre ritkán van szükség.

Sárgaság diagnózisa

Az orvos számos vizsgálatot végezhet a sárgaság okának felderítésére, beleértve:

• Vérvizsgálatok: a bilirubin szintjének mérése a vérben, májenzimek vizsgálata (pl. ALT, AST), valamint hemoglobin és hematokrit szintjének ellenőrzése.
• Képalkotó vizsgálatok: hasi ultrahang, CT vagy MRI az epeutak elzáródásának, májbetegségek vagy daganatok kimutatására.
• Májbioszpia: a májszövet vizsgálata segíthet pontosan diagnosztizálni a májbetegségeket, például a cirrózist vagy a hepatitiszt.

Mit lehet tenni a sárgaság ellen?

A sárgaság kezelése az alapbetegség kezelésétől függ, amely a bilirubin felhalmozódását okozza:

• Hepatitisz: vírusos hepatitisz esetén antivirális kezelés vagy a májvédelme fontos. Alkoholfogyasztás kerülése elengedhetetlen.
• Hemolitikus anémia: vérátömlesztés, szteroidok vagy az autoimmun folyamatok elnyomása lehet szükséges.
• Epeút-elzáródás: epekövek vagy tumor esetén sebészeti beavatkozás vagy endoszkópos eljárás szükséges az elzáródás megszüntetéséhez.
• Újszülöttkori sárgaság: enyhébb esetekben fényterápia (fototerápia) segíthet lebontani a felesleges bilirubint a bőrön keresztül.

Összegezve

A sárgaság (orvosi nevén icterus) a bilirubin felszaporodásának látható jele, amely számos betegség kísérő tünete lehet – a májkárosodástól kezdve a hemolitikus anémián át egészen az epeúti elzáródásokig. A kivizsgálás és kezelés mindig az alapbetegség felderítésére és a bilirubinszint csökkentésére irányul. Az időben megkezdett orvosi beavatkozás kulcsfontosságú a komolyabb szövődmények megelőzésében.

Gyakori kérdések a sárgaságról

A sárgaság önmagában nem betegség, hanem annak jele, hogy valami nincs rendben a szervezetben. Ezért fontos, hogy sárgaság jelentkezése esetén orvosi kivizsgálás történjen, hogy megállapítsák a pontos okot, és a megfelelő kezelést alkalmazzák. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és orvosi válaszokat, amelyek segítenek megérteni a sárgaság okait, diagnózisát és kezelését.

A sárgaság legtöbbször súlyos megbetegedés jele (vannak kivételek, pl. Gilbert-kór), ezért mielőbb orvoshoz kell fordulni. A kivizsgálást és kezelést szakorvosok, belgyógyász, gyerekorvos, infektológus vagy gasztroenterológus végzi, illetve speciálisan ezzel foglalkozik a hepatológus szakorvos, szükség esetén a kivizsgálás után sebészetre irányítják a beteget.

Forrás: shutterstock.com

---

Miért lesz sárga a bőr és a szemfehérje is sárgaság esetén?

A sárgaságot a bilirubin nevű anyag felhalmozódása okozza a vérben. A bilirubin a vörösvértestek lebomlásának mellékterméke, amelyet a máj normálisan feldolgoz és kiválaszt az epével együtt. Ha a máj nem működik megfelelően, vagy az epevezetékek elzáródnak, a bilirubin felhalmozódik, és sárgás elszíneződést okoz a bőrön és a szemfehérjén.

Mi a sárgaság leggyakoribb oka?

A sárgaságot számos tényező okozhatja, de a leggyakoribb okok közé tartozik:

• Májbetegségek (például hepatitisz, cirrózis).
• Epevezeték elzáródása (például epekövek vagy daganat miatt).
• Hemolitikus anémia, amikor a vörösvértestek gyorsabban bomlanak le, mint amennyi újra termelődik. A pontos ok meghatározásához orvosi vizsgálatok szükségesek.

Mennyire súlyos állapot a sárgaság?

A sárgaság súlyossága az azt kiváltó októl függ. Néhány eset, például a Gilbert-szindróma, ártalmatlan és nem igényel kezelést. Ugyanakkor a májbetegségek, például a hepatitisz, a májcirrózis vagy a hasnyálmirigy-daganatok komolyabb állapotot jelezhetnek. Ezért fontos, hogy a sárgaságot okozó tényezőt mielőbb azonosítsák és kezeljék.

A sárgaság fertőző?

Maga a sárgaság nem fertőző, de ha vírusos hepatitisz (például hepatitisz A, B vagy C) okozza, akkor az alapbetegség fertőző lehet. A hepatitisz A és B fertőzések cseppfertőzéssel, szennyezett vízzel, étellel vagy szexuális úton terjedhetnek, míg a hepatitisz C általában vérrel terjed. Ezért fontos tudni a kiváltó okot, hogy megelőzhessük a fertőzés továbbadását.

Milyen vizsgálatokra van szükség a sárgaság okának megállapításához?

A sárgaság okának felderítéséhez többféle vizsgálat is szükséges lehet:

• Vérvizsgálatok, amelyek a bilirubinszintet, májenzimeket (ALT, AST), valamint a vérsejtek számát vizsgálják.
• Képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI) az epeutak és a máj szerkezetének megtekintéséhez, különösen epekövek vagy tumorok keresésére.
• Májbioszpia, amely segít a májszövetek vizsgálatában, ha májbetegség gyanúja merül fel.

A sárgaság magától is elmúlhat, vagy mindig kezelést igényel?

Bizonyos esetekben, például enyhe újszülöttkori sárgaság vagy Gilbert-szindróma esetén a sárgaság kezelés nélkül is megszűnhet. Azonban sok esetben a sárgaság mögött komolyabb állapot áll, amely orvosi kezelést igényel. Ilyen esetekben az alapbetegség kezelésére van szükség a bilirubinszint csökkentése érdekében. Mindenképpen fontos, hogy orvos értékelje a helyzetet, hogy megállapítsa, szükséges-e kezelés.

Lehet-e sárgaságom, ha nincsenek egyéb tüneteim?

Igen, a sárgaság önmagában is jelentkezhet, anélkül, hogy más kísérő tünetek lennének. Azonban a sárgaság gyakran társul más tünetekkel, például fáradtsággal, hasi fájdalommal, étvágytalansággal, sötét vizelettel vagy világos székletürítéssel. Ha csak a sárgaság van jelen, az orvos akkor is vizsgálatokat végez, hogy azonosítsa a pontos okot.

Lehet-e sárgaságom, ha nem iszom alkoholt és nincsenek májproblémáim?

Igen, sárgaság nemcsak májproblémák miatt alakulhat ki. Az epevezetékek elzáródása, például epekövek vagy daganat miatt, szintén okozhat sárgaságot. Ezen kívül hemolitikus anémia, ahol a vörösvértestek gyorsan lebomlanak, és bizonyos fertőzések vagy gyógyszerek is kiválthatják. Ezért még akkor is fontos a kivizsgálás, ha a beteg nem iszik alkoholt, és korábban nem volt májproblémája.

Miért sötétedik be a vizeletem, ha sárgaságom van?

A sötét vizelet a vérben felhalmozódó bilirubin miatt alakul ki. Amikor a máj nem tudja megfelelően eltávolítani a bilirubint, a szervezet más módon próbál megszabadulni tőle, például a veséken keresztül. A vizelet így sötétebbé válik a bilirubin miatt.

Hogyan kezelhető a sárgaság?

A sárgaság kezelése az alapbetegségtől függ. Például:

• Hepatitisz esetén antivirális vagy gyulladáscsökkentő kezelést alkalmazhatnak.
• Epeút-elzáródás esetén műtéti vagy endoszkópos beavatkozásra lehet szükség az epekövek vagy a daganat eltávolítására. Ez gyakran jár epegörccsel is.
• Hemolitikus anémia esetén vérátömlesztés vagy immunszuppresszív kezelés szükséges lehet. A kezelés célja az alapbetegség megszüntetése, hogy a bilirubinszint csökkenjen és a sárgaság megszűnjön.

Sárgaság esetén felléphet viszketés?

Igen, sárgaság esetén gyakran fellép viszketés, különösen, ha az epeelfolyás zavara miatt alakul ki. A sárgaságot okozó máj- vagy epeúti betegségek következtében az epesavak felhalmozódhatnak a vérben, amelyek a bőrbe jutva erős viszketést válthatnak ki. Ez a viszketés sokszor a tenyereken, talpakon kezdődik, de az egész testre kiterjedhet.

Okozhat-e sárgaságot emlőrák?

Igen, előrehaladott emlőrák okozhat sárgaságot, de ez általában áttétek következtében alakul ki, nem közvetlenül maga a daganat miatt. A sárgaság akkor jelentkezik, ha a máj működése károsodik vagy leáll.

Okozhat-e sárgaságot a leptospirózis?

Igen, a leptospirózis okozhat sárgaságot, különösen a súlyosabb formáiban, amit Weil-betegségnek is neveznek. A sárgaság a máj érintettsége és a bilirubin felhalmozódása miatt alakul ki, mivel a fertőzés károsítja a májsejteket és zavarja a bilirubin anyagcserét. Gyakran társul láz, fejfájás, izomfájdalom, veseműködési zavar és általános gyengeség is.

Okozhat-e sárgaságot a gyomorrontás?

Általában a gyomorrontás nem okoz sárgaságot, mert ez a betegség átmeneti emésztőrendszeri irritációval jár, és nem érinti közvetlenül a májat vagy az epeutakat. A sárgaság a bőr és a szemfehérje sárgulását jelenti, ami rendszerint a vérben magas bilirubinszint következménye, és olyan állapotokra utal, mint például májgyulladás (hepatitis), epeúti elzáródás vagy súlyos májbetegség.

Okozhat-e sárgaságot az alkoholos májkárosodás?

Igen, az alkoholos májkárosodás gyakran okozhat sárgaságot (icterust), különösen súlyos, krónikus májkárosodás vagy alkoholos hepatitis esetén. A sárgaság oka, hogy a máj károsodott sejtei nem képesek megfelelően feldolgozni és kiválasztani a bilirubint, ami a vérben felhalmozódik, és a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződését okozza.

Okozhat-e sárgaságot a szifilisz?

Igen, a szifilisz ritkán okozhat sárgaságot, főként, ha a fertőzés máj érintettségével jár, ami leggyakrabban a másodlagos stádiumban fordul elő. A másodlagos szifilisz során a Treponema pallidum baktérium már a véráramon keresztül eljut a májhoz, ami gyulladást idézhet elő. A máj érintettsége miatt bilirubin-felhalmozódás alakulhat ki, ami sárgaságként jelentkezik.

Okozhat-e sárgaságot a szepszis?

Igen, a szepszis okozhat sárgaságot (icterust). Szepszis során a szervezetben fellépő súlyos gyulladásos reakció károsíthatja a máj működését, mivel a vérkeringés átrendeződik, és a máj vérellátása csökkenhet. Ennek következtében a bilirubin anyagcsere zavara alakulhat ki, ami a bilirubin felhalmozódását eredményezi a vérben, ez okozza a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződését.

Okozhat-e sárgaságot a sárgaláz?

Igen, a sárgaláz nevét is onnan kapta, hogy gyakran okoz sárgaságot (ikterust). A betegség során a sárgalázvírus a májat támadja meg, ami májsejt-károsodáshoz és a bilirubin felhalmozódásához vezet a vérben. Ennek következtében a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése figyelhető meg, ami a betegség egyik legjellemzőbb tünete. A sárgaság általában a fertőzés második szakaszában jelentkezik, amikor a májkárosodás súlyosbodik, és gyakran egyéb tünetekkel, például sötét vizelettel, világos széklettel és vérzékenységgel társul.

Okozhat-e sárgaságot a veleszületett szifilisz?

Igen, a veleszületett szifilisz okozhat sárgaságot (icterust) a csecsemőnél, ami a fertőzés egyik gyakori tünete. A sárgaság hátterében elsősorban a májkárosodás áll, amelyet a Treponema pallidum okozta gyulladás és a májsejtek működési zavara idéz elő. Emellett a fertőzéshez társuló hemolízis, vagyis a vörösvértestek fokozott pusztulása, szintén hozzájárul a bilirubinszint emelkedéséhez és a sárgaság kialakulásához. A sárgaság gyakran a születést követő első hetekben jelentkezik, és általában más tünetekkel, például máj- és lépmegnagyobbodással, vérszegénységgel együtt fordul elő.

Wilson-kór társulhat sárgasággal?

Igen, a Wilson-kór gyakran társul sárgasággal. A betegség során a réz felhalmozódik a májban, ami májsejt-károsodást, gyulladást és akár cirrhosist okozhat. A májfunkció romlása miatt a bilirubin kiválasztása zavart szenved, ami sárgaságot (icterust) eredményezhet. A sárgaság gyakran együtt jár fáradtsággal, hányingerrel, étvágycsökkenéssel és hasi panaszokkal, és a Wilson-kór korai vagy előrehaladott májbetegségre utalhat.

Felhasznált irodalom:

• MedlinePlus
• Mayo Clinic
• Cleveland Clinic
• OGYÉI betegtájékoztatók
• MSD Manual