Sárgaság

Mire utal a sárgaság?

A sárgaság, orvosi nevén icterus, egy olyan állapot, amelyben a bőr, a szemfehérje és a nyálkahártyák sárgás elszíneződést mutatnak.

A sárgaság (icterus), egy olyan tünet, amely során a bőr, a szemfehérje és néha a nyálkahártyák is sárgás elszíneződést mutatnak. Ennek oka a vérben keringő bilirubin nevű sárga pigment felszaporodása, amely a vörösvértestek lebomlásának mellékterméke. Fontos kiemelni: a sárgaság nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely különféle kórképek hátterében jelentkezhet.

Ez a tünet tehát általában a vérben felhalmozódott bilirubin nevű anyag miatt jelentkezik, amely a vörösvértestek lebomlásakor keletkezik. Normális esetben a máj eltávolítja a bilirubint a vérből, és az epével együtt kiválasztja a szervezetből. Ha azonban a bilirubin felhalmozódik, mert a máj nem tudja megfelelően feldolgozni vagy eltávolítani, sárgaság alakul ki.

Hogyan alakul ki a sárgaság?

A sárgaság a bilirubin anyagcseréjének zavarai miatt alakul ki, és három fő okból jöhet létre:

1 Prehepatikus sárgaság (máj előtti): a vörösvértestek fokozott lebomlása (hemolízis) túlzott mennyiségű bilirubint termel, amit a máj nem tud elég gyorsan feldolgozni.
2 Hepatikus sárgaság (máj eredetű): a májbetegségek, például hepatitisz, cirrózis vagy májkárosodás következtében a máj nem képes megfelelően feldolgozni a bilirubint.
3 Posthepatikus sárgaság (máj utáni): epeút-elzáródás miatt az epében található bilirubin nem tud megfelelően kiválasztódni, és visszaáramlik a vérbe.

A sárgaság társtünetei

A sárgaság legjellegzetesebb tünetei a következők:

Sárgás bőrszín és sárgás szemfehérje (sclera).
Sötét vizelet: A bilirubin felhalmozódása miatt a vizelet sötétebbé válhat.
Világos széklet: A bilirubin csökkent ürülése az epeút elzáródásakor világos székletet eredményezhet.
Fáradtság, étvágytalanság, hányinger vagy hányás, amelyek a sárgaságot okozó betegség függvényében jelentkezhetnek.

Milyen betegségekre utalhat a sárgaság?

A sárgaság számos betegség tünete lehet, amelyek a májat, az epét vagy a vörösvértesteket érintik. Az alábbiakban bemutatok néhány gyakori betegséget, amelyek sárgasághoz vezethetnek.

Hepatitisz (májgyulladás)

A hepatitisz vírusfertőzés vagy más tényezők által okozott májgyulladás, amely károsítja a májat, csökkentve annak képességét a bilirubin feldolgozására. Típusai: a hepatitisz lehet vírusos (A, B, C, D, E) vagy toxikus (pl. alkohol vagy gyógyszerek okozta). Tünetek: fáradtság, hasi fájdalom, sárgaság, sötét vizelet.

Májcirrózis

A májcirrózis a máj krónikus károsodásának következménye, amelyet általában alkoholizmus vagy vírusos hepatitisz okoz. A károsodott májszövet gátolja a máj működését, beleértve a bilirubin eltávolítását is. Tünetek: sárgaság, folyadékgyülem a hasban (ascites), véralvadási zavarok.

Hemolitikus anémia

Hemolitikus anémia esetén a vörösvértestek gyorsabban bomlanak le, mint ahogyan a szervezet képes azokat pótolni. A gyors vörösvértest-lebomlás megnöveli a bilirubinszintet, ami sárgasághoz vezethet. Tünetek: fáradtság, sápadtság, sárgaság, gyors szívverés.

Epekövek

Az epekövek elzárhatják az epevezetéket, megakadályozva, hogy az epe és a bilirubin kijusson a bélbe. Ez posthepatikus sárgaságot eredményezhet. Tünetek: Jobb bordaív alatti fájdalom, sárgaság, sötét vizelet, világos széklet.

Rákos megbetegedések

A hasnyálmirigy vagy az epehólyag rákos megbetegedései elzárhatják az epeutakat, ami sárgaságot okozhat. A májban előforduló áttétek szintén zavarhatják a bilirubin feldolgozását. Tünetek: Fájdalom, fogyás, sárgaság, sötét vizelet, világos széklet.

Újszülöttkori sárgaság

Az újszülötteknél a máj még nem működik teljes kapacitással, így nem tudja hatékonyan eltávolítani a bilirubint. Általában ártalmatlan, és pár nap alatt magától megszűnik, de súlyosabb esetekben kezelést igényelhet. Tünetek: sárgás bőr és szem, étvágytalanság, letargia.

Gilbert-szindróma

Ez egy ártalmatlan, örökletes állapot, amelyben a máj nem tudja megfelelően feldolgozni a bilirubint, ami időszakos sárgaságot okozhat. A Gilbert-szindróma általában nem okoz hosszú távú egészségügyi problémákat. Tünetek: enyhe sárgaság, amely stressz, fertőzés vagy fáradtság idején jelentkezik.

Sárgaság diagnózisa

Az orvos számos vizsgálatot végezhet a sárgaság okának felderítésére, beleértve:

Vérvizsgálatok: a bilirubin szintjének mérése a vérben, májenzimek vizsgálata (pl. ALT, AST), valamint hemoglobin és hematokrit szintjének ellenőrzése.
Képalkotó vizsgálatok: ultrahang, CT vagy MRI az epeutak elzáródásának, májbetegségek vagy daganatok kimutatására.
Májbioszpia: a májszövet vizsgálata segíthet pontosan diagnosztizálni a májbetegségeket, például a cirrózist vagy a hepatitiszt.

Mit lehet tenni a sárgaság ellen?

A sárgaság kezelése az alapbetegség kezelésétől függ, amely a bilirubin felhalmozódását okozza:

Hepatitisz: vírusos hepatitisz esetén antivirális kezelés vagy a májvédelme fontos. Alkoholfogyasztás kerülése elengedhetetlen.
Hemolitikus anémia: vérátömlesztés, szteroidok vagy az autoimmun folyamatok elnyomása lehet szükséges.
Epeút-elzáródás: epekövek vagy tumor esetén sebészeti beavatkozás vagy endoszkópos eljárás szükséges az elzáródás megszüntetéséhez.
Újszülöttkori sárgaság: enyhébb esetekben fényterápia (fototerápia) segíthet lebontani a felesleges bilirubint a bőrön keresztül.

Összegezve

A sárgaság (icterus) a bilirubin felhalmozódásának jele, amely számos betegség tünete lehet, a májbetegségektől kezdve a hemolitikus anémián át az epeúti problémákig. Az orvosi vizsgálatok és a megfelelő kezelés az alapbetegségre összpontosítanak, hogy csökkentsék a bilirubinszintet és enyhítsék a tüneteket. Az időben történő orvosi beavatkozás elengedhetetlen a súlyos szövődmények elkerüléséhez.

Gyakori kérdések a sárgaságról

A sárgaság számos különböző betegség tünete lehet, a májproblémáktól kezdve az epeutak elzáródásáig és a vörösvértestek lebomlásáig. A sárgaság önmagában nem betegség, hanem annak jele, hogy valami nincs rendben a szervezetben. Ezért fontos, hogy sárgaság jelentkezése esetén orvosi kivizsgálás történjen, hogy megállapítsák a pontos okot, és a megfelelő kezelést alkalmazzák. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és hiteles orvosi válaszokat, amelyek segítenek megérteni a sárgaság okait, diagnózisát és kezelését.

A sárgaság legtöbbször súlyos megbetegedés jele (vannak kivételek, pl. Gilbert-kór), ezért mielőbb orvoshoz kell fordulni. A kivizsgálást és kezelést szakorvosok, belgyógyász, gyerekorvos, infektológus vagy gasztroenterológus végzi, illetve speciálisan ezzel foglalkozik a hepatológus szakorvos, szükség esetén a kivizsgálás után sebészetre irányítják a beteget.

Forrás: shutterstock.com

Miért lesz sárga a bőr és a szemfehérje is sárgaság esetén?

A sárgaságot a bilirubin nevű anyag felhalmozódása okozza a vérben. A bilirubin a vörösvértestek lebomlásának mellékterméke, amelyet a máj normálisan feldolgoz és kiválaszt az epével együtt. Ha a máj nem működik megfelelően, vagy az epevezetékek elzáródnak, a bilirubin felhalmozódik, és sárgás elszíneződést okoz a bőrön és a szemfehérjén.

Mi a sárgaság leggyakoribb oka?

A sárgaságot számos tényező okozhatja, de a leggyakoribb okok közé tartozik:

Májbetegségek (például hepatitisz, cirrózis).
Epevezeték elzáródása (például epekövek vagy daganat miatt).
Hemolitikus anémia, amikor a vörösvértestek gyorsabban bomlanak le, mint amennyi újra termelődik. A pontos ok meghatározásához orvosi vizsgálatok szükségesek.

Mennyire súlyos állapot a sárgaság?

A sárgaság súlyossága az azt kiváltó októl függ. Néhány eset, például a Gilbert-szindróma, ártalmatlan és nem igényel kezelést. Ugyanakkor a májbetegségek, például a hepatitisz, a májcirrózis vagy a hasnyálmirigy-daganatok komolyabb állapotot jelezhetnek. Ezért fontos, hogy a sárgaságot okozó tényezőt mielőbb azonosítsák és kezeljék.

A sárgaság fertőző?

Maga a sárgaság nem fertőző, de ha vírusos hepatitisz (például hepatitisz A, B vagy C) okozza, akkor az alapbetegség fertőző lehet. A hepatitisz A és B fertőzések cseppfertőzéssel, szennyezett vízzel, étellel vagy szexuális úton terjedhetnek, míg a hepatitisz C általában vérrel terjed. Ezért fontos tudni a kiváltó okot, hogy megelőzhessük a fertőzés továbbadását.

Milyen vizsgálatokra van szükség a sárgaság okának megállapításához?

A sárgaság okának felderítéséhez többféle vizsgálat is szükséges lehet:

Vérvizsgálatok, amelyek a bilirubinszintet, májenzimeket (ALT, AST), valamint a vérsejtek számát vizsgálják.
Képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI) az epeutak és a máj szerkezetének megtekintéséhez, különösen epekövek vagy tumorok keresésére.
Májbioszpia, amely segít a májszövetek vizsgálatában, ha májbetegség gyanúja merül fel.

A sárgaság magától is elmúlhat, vagy mindig kezelést igényel?

Bizonyos esetekben, például enyhe újszülöttkori sárgaság vagy Gilbert-szindróma esetén a sárgaság kezelés nélkül is megszűnhet. Azonban sok esetben a sárgaság mögött komolyabb állapot áll, amely orvosi kezelést igényel. Ilyen esetekben az alapbetegség kezelésére van szükség a bilirubinszint csökkentése érdekében. Mindenképpen fontos, hogy orvos értékelje a helyzetet, hogy megállapítsa, szükséges-e kezelés.

Lehet-e sárgaságom, ha nincsenek egyéb tüneteim?

Igen, a sárgaság önmagában is jelentkezhet, anélkül, hogy más kísérő tünetek lennének. Azonban a sárgaság gyakran társul más tünetekkel, például fáradtsággal, hasi fájdalommal, étvágytalansággal, sötét vizelettel vagy világos székletürítéssel. Ha csak a sárgaság van jelen, az orvos akkor is vizsgálatokat végez, hogy azonosítsa a pontos okot.

Lehet-e sárgaságom, ha nem iszom alkoholt és nincsenek májproblémáim?

Igen, sárgaság nemcsak májproblémák miatt alakulhat ki. Az epevezetékek elzáródása, például epekövek vagy daganat miatt, szintén okozhat sárgaságot. Ezen kívül hemolitikus anémia, ahol a vörösvértestek gyorsan lebomlanak, és bizonyos fertőzések vagy gyógyszerek is kiválthatják. Ezért még akkor is fontos a kivizsgálás, ha a beteg nem iszik alkoholt, és korábban nem volt májproblémája.

Miért sötétedik be a vizeletem, ha sárgaságom van?

A sötét vizelet a vérben felhalmozódó bilirubin miatt alakul ki. Amikor a máj nem tudja megfelelően eltávolítani a bilirubint, a szervezet más módon próbál megszabadulni tőle, például a veséken keresztül. A vizelet így sötétebbé válik a bilirubin miatt.

Hogyan kezelhető a sárgaság?

A sárgaság kezelése az alapbetegségtől függ. Például:

Hepatitisz esetén antivirális vagy gyulladáscsökkentő kezelést alkalmazhatnak.
Epeút-elzáródás esetén műtéti vagy endoszkópos beavatkozásra lehet szükség az epekövek vagy a daganat eltávolítására.
Hemolitikus anémia esetén vérátömlesztés vagy immunszuppresszív kezelés szükséges lehet. A kezelés célja az alapbetegség megszüntetése, hogy a bilirubinszint csökkenjen és a sárgaság megszűnjön.

Felhasznált irodalom: