A gyomorrontás elnevezés általánosan használt fogalom a gyomorral kapcsolatos rossz közérzet tüneteinek leírásánál. Az esetek legnagyobb részében a gyomorrontás nem komoly és könnyen megelőzhető vagy kezelhető jelenség. Ritka esetben a folyamatosan fennálló tünetek komoly betegség jelei lehetnek, mint a gyomor/nyombélfekély, epehólyagbetegség és gyomorrák.
A gyomorfal irritációja vagy gyulladása, melyet olyan tényezők okoznak, mint a rendszertelen étkezés, a túl sok vagy túl kevés étel fogyasztása, ételmérgezés, ételallergia, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, vírusos/bakteriális fertőzés, bizonyos gyógyszerek szedése, mint az aszpirin, sőt még a stressz is.
Megfelelő vizsgálatokat végez (pl. gyomor röntgen, gyomortükrözés, ultrahangos epehólyag vizsgálat) abból a célból, hogy a komoly betegségeket kizárja a lehetőségek sorából. Görcsoldó és hányáscsillapító gyógyszereket vagy antibiotikumot ír fel.
A gyomorrontás orvosi neve: dyspepsia – ez egy gyűjtőfogalom, amely a felső emésztőrendszer funkcionális zavaraira utal. A gyomor ilyenkor nem képes megfelelően lebontani az elfogyasztott ételt, ami puffadást, émelygést, fájdalmat vagy égő érzést okozhat.
A gyomor nyálkahártyája normál esetben saválló, ám ha hosszabb ideig van kitéve irritáló anyagoknak (pl. fűszerek, alkohol, nem-szteroid gyulladáscsökkentők), akkor begyulladhat. Ez önmagában is panaszokat okozhat, de elősegítheti olyan állapotok kialakulását is, mint a gasztritisz (gyomorhurut) vagy a peptikus fekély.
Nemcsak a zsíros étel vagy az alkohol okozhat gyomorrontást. A krónikus stressz ugyanis bizonyítottan megváltoztatja az emésztőrendszer működését. A kortizol nevű stresszhormon hatására a gyomor vérellátása csökkenhet, az emésztőenzimek termelődése pedig visszaeshet. Ez nemcsak puffadáshoz, hanem görcsös fájdalomhoz vagy refluxhoz is vezethet. Az új kutatások szerint a stresszkezelő technikák – például a légzőgyakorlatok vagy az autogén tréning – csökkenthetik a funkcionális diszpepszia tüneteit.
Az alábbi tünetek megjelenése esetén ne kezelje otthon a problémát, hanem forduljon orvoshoz:
Ezek mind figyelmeztető tünetek lehetnek, és nem szabad halogatni a kivizsgálást. A gyomor-bél rendszer daganatai korai stádiumban gyakran ilyen enyhe, bizonytalan panaszokat okoznak.
Sokan használják felcserélhetően a két fogalmat, de fontos különbséget tenni. A reflux betegség (GERD) egy olyan állapot, amikor a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, és hosszabb távon károsíthatja annak nyálkahártyáját. A gyomorrontás viszont egyszeri vagy visszatérő, funkcionális panasz. A kettő együtt is jelentkezhet, de a kezelésük eltérő.
A panaszok alatt – és után – érdemes az alábbi étrendi tanácsokat megfogadni:
A Harvard Health Publishing szerint a gyomorrontás után pár napig a BRAT-diéta javasolt: banán (banana), rizs (rice), almaszósz (applesauce) és pirítós (toast). Ezek semleges ételek, amelyek nem irritálják a gyomor nyálkahártyáját.
A következő növények segíthetnek enyhíteni a gyomorrontás tüneteit:
Fontos megjegyezni, hogy ezek nem helyettesítik az orvosi diagnózist. Ha a tünetek nem enyhülnek 2–3 napon belül, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni.
A patikában recept nélkül is számos készítmény kapható, de használatuk előtt tanácsos átolvasni a gyógyszertájékoztatót.:
Kisgyermekeknél a gyomorrontás leggyakoribb oka vírusfertőzés (pl. rotavírus). A legfontosabb a folyadékpótlás – hányás vagy hasmenés esetén kis kortyokban kell itatni az érintettet. Kerülni kell a tejtermékeket, gyümölcsleveket és cukros üdítőket, mert súlyosbíthatják a tüneteket.
Idősebb korban a gyomor nyálkahártyájának regenerációs képessége csökken, az emésztőnedvek termelése visszaesik. Gyakrabban használnak nem-szteroid gyulladáscsökkentőket (pl. ibuprofen), ami önmagában is növeli a fekélyképződés kockázatát. A 60 év felettieknél ezért különösen fontos:
Az epehólyag betegségei (pl. epekövesség) gyakran utánozzák a gyomorrontást: hányinger, teltségérzet, jobb bordaív alatti fájdalom jellemző. Az étkezéssel való összefüggés (pl. zsíros ételek után romló panaszok), a fájdalom kisugárzása a hátba, illetve a puffadás jellege segíthet a megkülönböztetésben.
A pontos diagnózist azonban csak hasi ultrahang és laborvizsgálat után lehet felállítani.
Ha a gyomorrontás gyakran visszatér, és a fájdalom evés után 1–2 órával erősödik, felmerül a gyomorfekély gyanúja. Ennek leggyakoribb oka a Helicobacter pylori nevű baktérium, amely a lakosság jelentős részében jelen van, sokszor tünetmentesen. A fertőzés jelenlétét kilégzési teszttel, vérvétellel vagy szövettani mintavétellel lehet igazolni.
A kezelése antibiotikumokat és savcsökkentőket igényel, 7–14 napos kúra formájában.
Kevesen tudják, de a rendszeres, mérsékelt testmozgás – például séta vagy jóga – elősegíti a gyomor ürülését, javítja az emésztést, és csökkenti a puffadást. Viszont közvetlenül étkezés után kerülni kell a hajlongással, haspréssel járó mozdulatokat.
Az ún. funkcionális diszpepszia olyan gyomorpanaszokat takar, amelyek mögött nem található szervi eltérés. Ezek gyakran szorongással, depresszióval járnak együtt, és sok esetben pszichoszomatikus természetűek. Ebben az esetben a terápia része lehet:
A gyomorrontás gyakori, de szerencsére többnyire ártalmatlan állapot. Ugyanakkor nem szabad félvállról venni, ha a tünetek visszatérnek, szokatlan formában jelentkeznek, vagy más panasz is társul hozzájuk. Az életmódbeli tényezők, az étrend, a stresszkezelés és az időben elvégzett orvosi vizsgálatok mind fontos szerepet játszanak a megelőzésben és a kezelésben is.
Az ételmérgezés, gyomorrontás kellemetlen tüneteket, hányást vagy hasmenést okoz. Hogyan gyorsíthatjuk meg a gyógyulást?
Annak érdekében, hogy valóban felhőtlen legyen a nyaralás, nem árt pár előkészületről gondoskodnunk.
A hasfájás komoly betegséget is jelezhet, ne vegye félvállról. A kezeletlen gyomorfekély például igen komoly szövődményekhez vezethet.
Kevés kellemetlenebb tünet létezik, mint az, amikor egy nap többször is sürgetően kell a mosdóba mennie, és a széklet híg, szinte vízszerű. Az ilyen típusú hasmenés – főleg ha hirtelen kezdődik – nemcsak kellemetlen, de le is gyengít. Mit érdemes tudni róla, mi okozhatja, és mikor van szükség orvosi beavatkozásra?