Hepatitisz A

A hepatitisz A egy világszerte előforduló fertőző májgyulladás, amelyet a hepatitis A vírus (HAV) okoz.

Gyakran emlegetik „utazók betegségének”, mert a legtöbb eset külföldről behurcolt fertőzésként jelenik meg, ugyanakkor hazai gócpontokban is kialakulhatnak kisebb járványok. Bár sokan úgy gondolják, hogy csupán egy enyhe gyomorrontásra hasonlító kórképről van szó, valójában akut májgyulladásról beszélünk, amely időnként súlyos következményekkel járhat.

A hepatitisz A kiváltó okai

A fertőző májgyulladás kórokozója a hepatitis A vírus, mely emberi érintkezéssel, piszkos kézzel, vagy a szennyezett étellel-itallal terjed. Emberi széklettel trágyázott, nyersen fogyasztott zöldségek, saláták, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött ételek - "tenger gyümölcsei"- is fertőzöttek lehetnek. A vírus a hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el, emiatt még a fertőzött vízből készített jégkocka és a fagylalt fogyasztása is veszélyes lehet.

Hogyan terjed a hepatitisz A?

A vírus széklet–száj úton jut be a szervezetbe, vagyis szennyezett kéz, étel, ital, illetve fertőzött víz közvetítésével. Különösen veszélyesek a nem megfelelően tisztított zöldségek, a nyersen fogyasztott tengeri herkentyűk, vagy akár a fertőzött vízből készült jégkockák és fagylaltok is. A vírus ellenáll a hidegnek, így a fagyasztás nem pusztítja el. Ezért is fordul elő, hogy egy mediterrán nyaralás után hazatérve jelentkeznek a tünetek.

A hepatitisz A tünetei

A betegség lappangási ideje 2-8 hét. Lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel, fáradtsággal és hasi fájdalommal kezdődik. Ezt, hányás, a has jobb felső részén fájdalom, sötét vizelet, világos széklet, a szemen és a bőrön sárgaság követheti. A tünetek 2-3 hét múlva megszűnnek, de a lábadozás 2-3 hónapig is eltarthat. Magától gyógyuló betegség, lefolyását nem lehet gyógyszeres kezeléssel gyorsítani. Idősek és az egyéb okból májbetegek között, súlyosabb lefolyású lehet.

Jó hír, hogy a betegség nem válik krónikussá, szemben a hepatitisz B-vel vagy C-vel. A sárgaság megjelenése után egy héttel a vírusparticulumok széklettel való ürítése megszűnik. Nem alakul ki tartós vírushordozás.

Kiknél lehet veszélyesebb?

A legtöbb beteg magától meggyógyul, de időseknél és krónikus májbetegeknél a lefolyás súlyosabb lehet. Ritka esetben előfordulhat fulmináns hepatitisz, azaz hirtelen kialakuló májelégtelenség, amely intenzív kórházi ellátást igényel

A hepatitisz A esetleges komplikációi

Hirtelen kialakuló súlyos májsérülés, amely májelégtelenséghez és halálhoz vezet.

Hogyan állapítható meg?

A biztos diagnózist vérvizsgálat adja, amely kimutatja a HAV elleni antitesteket:

• IgM antitest: friss fertőzés jele,
• IgG antitest: átvészelt betegség vagy védőoltás nyoma.

A májfunkciós értékek (AST, ALT, bilirubin) emelkedése szintén utal a máj gyulladására.

Mit tehet Ön hepatitisz A esetén

A fertőző májgyulladásban szenvedő beteg a "sárgaság" megjelenése előtt már üríti székletével a vírusokat. Ez alatt az idő alatt fertőzőképes. Gyermekeknél gyakori a tünetmentes átvészelés, azonban a székletükben ürülő vírusok fertőzhetik a környezetükben élőket.A fertőzés terjedése megelőzhető fokozott személyes higiénia betartásával és védőoltás beadásával.

Mit tehet az orvos hepatitisz A esetén

A betegség magától gyógyul, jelenleg nincs ismert specifikus kezelési módja.

Mi a kezelés? Van rá gyógymód?

A hepatitisz A kezelésére nincs specifikus gyógyszer. A gyógyulást a szervezet immunrendszere biztosítja. A terápia tüneti: bő folyadékbevitel, könnyen emészthető étrend, pihenés. Az alkohol teljes kerülése a felépülés ideje alatt alapvető.

A hepatitisz A megelőzése

A világon mindenütt elterjedt, Észak-Európa, Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok és Japán kivételével. A gazdaságilag elmaradott országokban - a legtöbb ázsiai és afrikai ország - már gyermekkorban, szinte mindenki átesik a fertőzésen. A jó higiénés körülmények hatására, egyre későbbi életkorra tolódik át az átfertőződés, így hazánkban is, az 50 évnél fiatalabbak fele még fogékony a fertőző májgyulladásra, azaz a fertőzött területre utazáskor védekeznie kell a betegséggel szemben.

A hepatitis A ellen többféle oltóanyag van forgalomban. Mindegyik elölt vírust tartalmaz és egy éves kortól alkalmazható. A védettség - oltóanyagtól függően - a 10.-15. naptól alakul ki, amit figyelembe kell venni az utazás tervezésekor. Az első oltás után, oltóanyagtól függően, 6-60 hónap múlva esedékes az emlékeztető oltás, amely után a védettség legalább 10 évig tart.

Kinek javasolt az oltás?

A fertőzött területre utazóknakA külföldi utazásokat kedvelőknek, akik nem estek át fertőző májgyulladáson gyermekkorukban.Azoknak, akik kedvelik az utcai árusoknál való étkezéstAkiknek krónikus májbetegsége van (pl.: hepatitis B, C)A hepatitis A prophylaxis minden esetben ajánlott az afrikai vagy ázsiai Földközi-tengeri térségbe való utazás esetén. A Baltikumba, Oroszországba vagy a korábbi kelet-európai államokba utazóknak csak akkor javasolt a prophylaxis, ha a tartózkodás tervezett időtartama meghaladja az 1 hónapot, vagy ismételt utazásokra kerül sor.

Védőoltással kapcsolatos gyakorlati tanácsok

A hepatitisz A elleni oltások Magyarországon is elérhetőek, jellemzően két dózisban:

1. 1 Első oltás: ez már 1 éves kortól adható, és kb. 2 hét alatt kialakul a védettség.
2. 2 Emlékeztető oltás: 6-12 hónappal később, amely után 20 évig vagy tovább is fennmaradhat az immunitás.

A védőoltás különösen ajánlott azoknak, akik:

• fejlődő országokba utaznak,
• ételkészítéssel foglalkoznak,
• egészségügyi vagy szociális intézményekben dolgoznak,
• krónikus májbetegségben szenvednek.

Az oltás nem kötelező, de erősen javasolt a fokozott kockázatnak kitettek számára. Az Országos Epidemiológiai Központ és a Nemzeti Népegészségügyi Központ évente frissíti a hepatitisz A megelőzésére vonatkozó ajánlásait.

Ezt érdemes még tudnia a megelőzésről, kezelésről és utazás előtti felkészülésről

A hepatitisz A vírusfertőzés kapcsán gyakran hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy csak egy „egyszerű gyomorrontásra” hasonlító állapotról van szó. Valójában azonban egy potenciálisan komoly egészségügyi problémáról beszélünk, amely különösen azok számára lehet veszélyes, akiknek már eleve érintett a májuk, vagy akik nem rendelkeznek alapvető immunvédelemmel. A jó hír az, hogy a hepatitisz A megelőzhető, és a megbetegedés legtöbbször teljes gyógyulással zárul. Az alábbiakban további gyakorlati tanácsokat és szakmai háttérinformációkat olvashat a vírus működéséről, terjedéséről és a globális járványtérképről.

A hepatitisz A kórokozójának természete

A hepatitisz A vírus (HAV) egy úgynevezett picornavírus, amely az enterovírusok családjába tartozik. Genetikai állománya egyszálú RNS-ből áll, amely lehetővé teszi számára, hogy gyorsan replikálódjon a májsejtekben. A szervezet a fertőzésre az immunrendszer aktiválásával reagál: a T-sejtek felismerik a vírus által érintett májsejteket, és elpusztítják azokat. Ez a folyamat vezet a máj gyulladásához, amit klinikailag „hepatitisz”-nek nevezünk.

Noha a vírus nem integrálódik a gazdasejt DNS-ébe (mint például a hepatitisz B), és nem okoz krónikus fertőzést, az akut szakaszban komoly panaszokat és átmeneti májfunkció-romlást válthat ki.

Hogyan fertőz leggyakrabban a hepatitisz A?

A hepatitisz A klasszikus széklet-száj (fekál-orál) úton terjed, vagyis a fertőzött személy székletével szennyezett tárgyak, ételek, italok útján jut be egy másik ember szervezetébe. A lappangási idő során – amikor még tünetmentes a beteg – a vírus már jelen van a székletben, és fertőzőképes.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a leggyakoribb források:

• közművesítetlen víz,
• mosatlan vagy nyersen fogyasztott zöldségek és gyümölcsök,
• tenger gyümölcsei (különösen nyers kagylók),
• jégkockák és fagylalt, amelyek fertőzött vízből készültek,
• közös evőeszközök vagy személyes tárgyak használata,
• gyermekközösségek, ahol a pelenkázás után nem történik meg megfelelő kézmosás.

Az érintett területeken gyakran egyszerűen a csapvíz elfogyasztása vagy a mosatlan kézzel való étkezés is elegendő lehet a fertőzéshez.

Kik vannak leginkább kitéve a fertőzésnek?

Bár a hepatitisz A bárkit megbetegíthet, az alábbi csoportokban nagyobb a kockázat:

• Kisgyermekek: gyakran tünetmentesen hordozzák a vírust, de rendkívül fertőzőek.
• Idősek: náluk gyakrabban fordul elő súlyos lefolyás vagy szövődmény.
• Krónikus májbetegek: például hepatitis B vagy C fertőzöttek esetén a hepatitisz A súlyosabb következményekkel járhat.
• Utakra indulók: főként fejlődő országokba tartók, ahol alacsonyabb a közegészségügyi színvonal.
• Ételipari dolgozók: ha nem tartják be a kézhigiénés szabályokat, tömeges fertőzéseket is okozhatnak.
• Szociális intézmények lakói és dolgozói: idősek otthonaiban vagy fogyatékkal élőket ellátó intézményekben gyakoriak a járványok.

Miért nem válik krónikussá a hepatitisz A?

Ez az egyik legjobb hír a hepatitisz A kapcsán: a vírus nem képes a szervezetben tartósan megmaradni, szemben a hepatitisz B és C vírussal, amelyek évekig, évtizedekig a májban lappanghatnak. A hepatitisz A átvészelése után tartós immunitás alakul ki, és az esetek 99%-ában teljes gyógyulás várható.

Ennek ellenére a betegség alatt súlyos fáradtság, étvágytalanság és teljesítménycsökkenés jelentkezhet, amely akár hónapokig is elhúzódhat. Ez különösen problémás lehet, ha a betegnek munkája, családi kötelezettségei vagy más betegségei is vannak.

A hepatitisz A diagnosztikája

A betegség kezdeti szakaszában a tünetek könnyen összetéveszthetők más vírusos megbetegedésekkel, például influenzával vagy enterovírus-fertőzéssel. A biztos diagnózist azonban vérvizsgálattal lehet felállítani, amely kimutatja a HAV elleni antitesteket:

• IgM típusú antitestek: a friss, akut fertőzés jelei.
• IgG típusú antitestek: korábbi átvészelés vagy védőoltás után alakulnak ki, tartós védelmet biztosítanak.

A májfunkciós értékek (AST, ALT, bilirubin) emelkedése is megerősíti a májgyulladást, de önmagában nem elég a hepatitisz A igazolására.

Mikor szükséges kórházi ellátás?

A legtöbb hepatitisz A fertőzött otthon, pihenéssel és megfelelő táplálkozással is meggyógyul. Vannak azonban olyan esetek, amikor kórházi megfigyelés indokolt:

• jelentős kiszáradás hányás miatt,
• hirtelen sárgaság megjelenése,
• tudatzavar, zavartság (amely májencephalopathiára utalhat),
• extrém gyengeség, véralvadási zavarok.

A kórházban szupportív kezelést alkalmaznak: folyadékpótlás, vitaminbevitel, szoros májfunkció-monitorozás.

A betegség lefolyása gyermekeknél

Gyermekek gyakran teljesen tünetmentesen esnek át a fertőzésen. Ez a „csendes fertőzés” azonban fertőzőképességgel jár, így a közösségekben – különösen óvodákban – villámgyorsan terjedhet. Ezért is rendkívül fontos a kézmosás, játékok fertőtlenítése és az illemhelyek megfelelő tisztítása.

A gyermekeknél általában nem alakul ki sárgaság, ha mégis, akkor is enyhe formában zajlik le a betegség.

Hepatitisz A és utazás

Sokan nem gondolnak arra, hogy akár egy mediterrán tengerparti nyaralás is rejt magában hepatitisz A kockázatot. A WHO besorolása szerint közepes kockázatúnak számítanak többek között:

• Görögország,
• Törökország,
• Egyiptom,
• Tunézia.

Magas kockázatúak például:

• India,
• Nepál,
• Délkelet-Ázsia,
• Afrika szubszaharai területei,
• Latin-Amerika egyes részei.

Az utazás előtt 4-6 héttel érdemes felkeresnie egy oltóközpontot vagy infektológust, hogy személyre szabott tanácsot kapjon.

Diéta a betegség alatt

Bár a hepatitisz A gyógyulása nem gyorsítható gyógyszerrel, a megfelelő étrend támogatja a szervezet regenerációját. Az alábbi elveket érdemes betartania:

• Kerülje az alkoholt: akár hónapokkal a betegség után is.
• Zsírszegény étrend: a túl sok zsír fokozza az emésztési panaszokat.
• Fehérjedús, könnyen emészthető ételek: például főtt rizs, főtt burgonya, sovány húsok.
• Kisebb adagok gyakran: a hányinger megelőzésére.
• Bő folyadékbevitel: különösen, ha hányás is jelentkezik.

Mikor térhet vissza munkába vagy közösségbe?

A vírus székletből való ürülése a sárgaság megjelenését követően kb. egy hét alatt megszűnik. A WHO és a CDC is azt javasolja, hogy a beteg legalább egy hétig ne menjen közösségbe, azután – ha a közérzete engedi – fokozatosan térhet vissza a mindennapi élethez.

Iskolába, munkahelyre visszatérni csak akkor javasolt, ha:

• megszűntek az akut tünetek (pl. hányás, láz),
• nincs hasmenés vagy mással fertőző tünet,
• a kezelőorvos ezt biztonságosnak ítéli meg.

Különleges helyzetek: járványok és fertőzésterjedés

Időnként – különösen közösségi intézményekben – előfordulnak hepatitisz A járványok, amelyekben több tucat vagy akár száz ember is megbetegedhet. Ilyen helyzetekben:

• az összes kontakt személy oltása javasolt,
• fertőtlenítő takarítás szükséges,
• a közétkeztetés átmeneti korlátozása is indokolt lehet.

Az eseteket azonnal jelenteni kell a helyi népegészségügyi hatóságnak, és epidemiológus irányítása mellett történik a járványügyi vizsgálat.

Gyakran ismételt kérdések a hepatitisz A-ról

Mi a hepatitisz A?

A hepatitisz A a máj akut vírusos gyulladása, amelyet a hepatitis A vírus okoz. A betegség legtöbbször teljes gyógyulással zárul, és nem válik krónikussá, ellentétben például a hepatitisz B-vel vagy C-vel.

Melyik hepatitis a legveszélyesebb?

A hepatitisz B és C tartós fertőzést okozhat, amely hosszú távon májzsugorhoz vagy májrákhoz vezethet. A hepatitisz A ezzel szemben nem krónikus, de akut szakaszában ritkán súlyos májelégtelenséget válthat ki. A hepatitisz D csak B-vírus mellett fordulhat elő, az E pedig főként terhesség alatt lehet veszélyes.

Mit jelent a hepatitisz A, B, C, D és E elnevezés?

Ezek mind különböző vírusok által okozott májgyulladások.

• Hepatitisz A: széklet–száj úton terjed, akut, de nem krónikus.
• Hepatitisz B: vérrel, testnedvekkel terjed, krónikussá válhat.
• Hepatitisz C: főként vérrel terjed, gyakran krónikus.
• Hepatitisz D: csak B-fertőzéssel együtt jelenhet meg.
• Hepatitisz E: főként fertőzött vízzel terjed, terheseknél súlyos.

Hepatitisz A meddig fertőz?

A beteg már a lappangási idő alatt is fertőző, vagyis akkor, amikor még nincsenek tünetei. A fertőzőképesség általában a sárgaság megjelenését követő 1 hétig tart, utána a vírus ürítése megszűnik.

Hogyan lehet elkapni a hepatitiszt?

A hepatitisz A szennyezett étellel, vízzel vagy közvetlen érintkezéssel terjed. A hepatitisz B és C főként vérrel és testnedvekkel, például nem biztonságos injekciók vagy szexuális kapcsolat útján. Az E fertőzött vízzel, a D pedig a B-vírussal együtt fordul elő.

Hogyan terjed a hepatitisz A?

Leginkább a széklet–száj úton: mosatlan zöldségek, fertőzött tengeri herkentyűk, közművesítetlen víz, illetve nem megfelelő kézmosás révén. Gyermekközösségekben különösen gyorsan terjedhet.

Mennyi a hepatitisz A lappangási ideje?

A fertőzés után általában 2–8 hét telik el a tünetek megjelenéséig. Ez idő alatt a beteg már fertőz, még ha panaszmentes is.

Mit jelent a „heves hepatitisz A”?

Ez a kifejezés azokra az esetekre utal, amikor a betegség fulmináns hepatitisz formájában zajlik, vagyis nagyon gyorsan kialakuló, súlyos májkárosodással. Ez ritka, de főként időseknél vagy krónikus májbetegeknél fordulhat elő, és kórházi, sokszor intenzív ellátást igényel.

Ételmérgezés összefügghet a hepatitis A-val?

Igen, az ételmérgezés összefügghet a hepatitis A-val, mivel a hepatitis A vírus (HAV) is szennyezett étel vagy ital fogyasztásával juthat be a szervezetbe. A fertőzés széklet–száj (fecal–oral) úton terjed, vagyis ha az ételt vagy italt olyan személy készíti, aki fertőzött és nem tartja be a higiénés szabályokat, a vírus átvihető. De az ételmérgezés általában baktériumok vagy azok toxinjai (pl. Salmonella, Staphylococcus aureus, E. coli) miatt alakul ki, és gyorsan, néhány órán belül tüneteket okoz (hányás, hasmenés, hasi fájdalom). A hepatitis A ezzel szemben vírusos májgyulladás, melynek lappangási ideje hosszú (2–6 hét), és tünetei között láz, rossz közérzet, étvágytalanság, sárgaság, sötét vizelet és világos széklet szerepel.

Hepatitis A okozhat májkómát?

Igen, a hepatitis A ritkán okozhat májkómát, de ez súlyos, életveszélyes szövődményként előfordulhat. A legtöbb hepatitis A-fertőzés enyhe lefolyású és teljesen gyógyul, azonban bizonyos esetekben, különösen idősebb vagy már májbeteg személyeknél fulmináns (heveny) májelégtelenség alakulhat ki.