Végre valaki kimondta: ezek a hétköznapi szokások okozzák a szájszagot
A rossz lehelet kínos - mi van akkor, ha bármennyire is próbálkozunk, egyszerűen nem tudjuk eltüntetni. A szájszag betegséget is jelezhet, de néha pusztán néhány elhagyható, hétköznapi rossz szokások áll mögötte.
A szájszag nem mindig a hanyagság jele – gyakran olyan hétköznapi szokások állnak mögötte, amelyek észrevétlenül kedveznek a baktériumoknak. A jó hír: ha felismerjük ezeket, egyszerű változtatásokkal jelentősen javítható a helyzet. És bár kényes témának tűnhet, valójában az egyik legkönnyebben kezelhető higiéniai panasz.
Kellemetlen, zavarba ejtő, sokszor kimondatlan probléma
Ha rossz a lehelete, és rágóval, vagy mentolos cukorkával "kezeli", az körülbelül olyan, mint bemenni a közvécébe, és befújni illatosítóval - csak elfedi a szagokat, vagy még annyit sem tesz - mondta ki egy marosvásárhelyi fogorvos. Dr. Antal Judit azt is kiemelte, mi a valódi megoldás:
A szájszag (orvosi nevén halitózis) még mindig az egyik legkényesebb higiéniai téma, pedig a hátterében gyakran egészen hétköznapi okok húzódnak. Sokan tapasztalják, hogy rendszeres fogmosás, sőt, fogselyem-használat ellenére is marad a rossz szagú lehelet. De vajon miért?
A szájszag leggyakoribb oka nem a fogmosás hiánya
Az esetek 85–90%-ában a szájszag forrása nem a tüdőből vagy a gyomorból, hanem közvetlenül a szájüregből ered – ezt több fogorvosi és szájsebészeti szakmai irányelv is megerősíti.
A probléma gyökere a szájban élő baktériumok anyagcseréje. Ezek a baktériumok a szájban lévő fehérjéket bontják le, és közben kénvegyületeket szabadítanak fel – ezek felelősek a kellemetlen, „rothadó” szagért.
Milyen szokások rontanak a helyzeten még szájápolás mellett is?
1. Nem reggelizik
Reggel ébredés után természetes a „szájszag” – hiszen éjszaka csökken a nyáltermelés, és ez ideális táptalajt nyújt a baktériumoknak. Azonban ha valaki kihagyja a reggelit, a nyáltermelés továbbra is alacsony marad. Márpedig a nyál természetes „tisztítószerként” működik a szájban.
2. Gyakran iszik kávét, alkoholt
A kávé, különösen cukorral vagy tejjel fogyasztva, savas kémhatású, és ideális környezetet teremt a kéntermelő baktériumoknak. Az alkohol szintén csökkenti a nyál mennyiségét, kiszárítja a szájat – ami fokozza a szájszagot.
3. Dohányzik
A dohányzás önmagában is kellemetlen szagokkal járó szokás, de emellett rontja a száj nyálkahártyájának oxigénellátását, és kedvez a gyulladásoknak, amelyek szintén fokozzák a kellemetlen leheletet.
4. Fehérjedús, szénhidrátszegény diétát követ
A keto diéta például ismert arról, hogy „acetonszagú” leheletet okoz. A ketonok lebomlása során keletkező vegyületek szintén érezhetők lehetnek a kilélegzett levegőben.
5. Nem tisztítja a nyelvét
A nyelv hátsó részén – különösen a barázdált felületű nyelveken – jelentős mennyiségű baktérium és lepedék telepedhet meg, ami gyakran a legfőbb forrása a rossz szájszagnak.
6. Éhgyomorra iszik fekete teát, gyógynövényes főzeteket
A teában található csersavak bevonatot képezhetnek a nyelv felszínén, és ha nincs mellette megfelelő nyálképződés (például éhgyomorra), az szintén erősítheti a kellemetlen szagokat.
A megoldás többet kíván egy alapos fogmosásnál
Ha a lehelete kellemetlenné válik, és nem segít az alapos reggeli és esti fogápolás sem, érdemes átnézni a napi szokásokat:
- Étkezzen rendszeresen, már reggel is – egy szelet alma vagy pár falat gabonapehely is „beindítja” a nyáltermelést.
- Tisztítsa a nyelvét is – léteznek erre speciális nyelvkaparók vagy puha sörtéjű fogkefék.
- Igyon elegendő vizet – a hidratáltság kulcsfontosságú.
- Használjon alkoholt nem tartalmazó szájvizet – mert az nem szárít.
- Keresse fel fogorvosát – különösen, ha a kellemetlen szag huzamosabb ideje fennáll, vagy más tünet is társul hozzá (pl. ínyvérzés, fájó fog, ízérzészavar).
Szájszag-napló – egy hét tudatosság a friss leheletért
Szájszag-napló – egy hét tudatosság a friss leheletért
Forrás: EgészségKalauz
Használati javaslat:
- vezesse legalább 7 napon át, lehetőleg étkezések után és este lefekvés előtt,
- használjon egyszerű jelöléseket (✓/× vagy rövid megjegyzés),
- figyelje meg, mely napszakban, milyen étel/ital után romlik a lehelet,
- jegyezze fel a gyógyszereket, ha épp újonnan kezdte el szedni őket.
Milyen egyéb dolog állhat a rossz lehelet mögött?
leggyakrabban az elégtelen szájhigiénia áll a rossz lehelet mögött, nem ez az egyetlen oka. Számos más körülmény miatt is fennállhat rossz lehelet, többek között:
- Szájszárazság: a nyál a száj folyamatos öblögetésében és kimosásában is részt vesz, így ha a szervezet nem termel elég nyálat, létrejöhet a rossz lehelet. A dohányzás és bizonyos gyógyszerek is okozhatnak szájszárazságot.
- Ínybetegségek: a fogínygyulladás a fogakon képződő lepedék miatt jöhet létre. Ez a lepedék fogmosással és fogselyemmel eltávolítható, kezeletlen esetben azonban ínygyulladást okoz, ami parodontitiszhez vezethet.
- Dohánytermékek: a dohányzás kellemetlen szájszagot okoz. A dohányosok nagyobb valószínűséggel szenvednek ínybetegségben is, ami a rossz lehelet másik forrása.
- Légzőszervi fertőzések:a tüdőgyulladásban szenvedők például rossz szagú folyadékot köhöghetnek fel.
- Cukorbetegség: a cukorbetegeknél megnő a fogínybetegség kockázata.
- Májbetegség vagy vesebetegség: a máj- vagy vesebetegségben szenvedőknél a méreganyagok nem ürülnek ki megfelelően, ami miatt rossz lehelet jöhet létre.
- Sjögren-szindróma: ez az autoimmun betegség izomfájdalomhoz, szemszárazsághoz, bőrszárazsághoz és szájszárazsághoz vezethet.
- Fej- és nyaki daganatok: a szájüregben vagy a garat-gége területén létrejövő daganatok is okozhatnak rossz leheletet, valamint fájdalom, nyelési nehézségek és megmagyarázhatatlan fogyás is tünet lehet.
- Gasztroenteorológiai problémák: több gasztroenterológiai kórkép tünete a rossz lehelet, sőt, sokszor épp ez az első figyelmeztető jel.
Szájszag - olyan betegségeket is előre jelezhet, amikre sosem gondolna
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
