Ettől a vitamintól függ, hogy gyakran van sürgős nagydolgunk a WC-n vagy ritkán!
Az, hogy valaki milyen gyakran székel, meglepő módon összefüggésbe hozható egy bizonyos vitaminnal. Érdekes összefüggéseket tártak fel a tudósok.
Az emésztőrendszer működését – vagyis azt, milyen gyorsan halad át a táplálék a beleken – régóta igyekeznek megfejteni a kutatók. Egy friss, genetikai adatokra épülő vizsgálat azonban váratlan irányba terelte a figyelmet: több olyan génváltozatot is azonosítottak, amelyek a B1-vitamin (tiamin) anyagcseréjéhez kapcsolódnak, és összefüggést mutatnak a székletürítés gyakoriságával. Az eredményekről a ScienceAlert számolt be részletesen, a Neurogastroenterology folyóiratban megjelent tanulmány alapján.
A kutatók megfigyelései szerint ez az alapvető mikrotápanyag eddig kevéssé ismert módon részt vehet a bélmozgás szabályozásában. Más szóval: a tiamin nem csupán az energiatermelésben játszhat szerepet, hanem abban is, hogy milyen rendszerességgel ürül a széklet. Ez különösen érdekes lehet olyan gyakori panaszok kapcsán, mint a székrekedés vagy a hasmenés.
Mauro D’Amato genetikus, a spanyolországi Basque Research & Technology Alliance munkatársa arra hívja fel a figyelmet, hogy a bélmozgással kapcsolatos zavarok számos kórkép – például az irritábilis bél szindróma (IBS) – hátterében állnak. A pontos biológiai mechanizmusok feltárása azonban rendkívül nehéz. A mostani genetikai eredmények mégis irányt mutatnak: bizonyos anyagcsere-útvonalak, köztük a B1-vitaminhoz kapcsolódók, ígéretes nyomvonalat jelenthetnek a további laboratóriumi és klinikai vizsgálatokhoz.
A tiamin teljes kiőrlésű gabonákban, húsfélékben, halban és hüvelyesekben is megtalálható, és nélkülözhetetlen a szervezet számára. Régóta ismert, hogy segít a tápanyagok energiává alakításában, ám a bélrendszerben és a bélflóra működésében betöltött szerepe csak most kezd körvonalazódni.
Érdekesség, hogy a kutatócsoport eredetileg nem a B1-vitamint vizsgálta. Több mint 260 ezer európai és kelet-ázsiai résztvevő genetikai adatait elemezve keresték azokat a géneket, amelyek a bélmozgás szabályozásában játszhatnak szerepet. Cristian Díaz-Muñoz genetikus szerint az azonosított genetikai „jelzők” olyanok voltak, mint váratlan helyekre mutató útjelző táblák: az adatok meglepően erősen mutattak a tiamin anyagcseréje felé, az olyan már ismert mechanizmusok mellett, mint az epesavak vagy az idegi szabályozás.
A kutatók két olyan génváltozatot azonosítottak, amelyek befolyásolják a tiamin aktiválását és szállítását végző gének működését. A brit Biobank közel százezer résztvevőjének adatait elemezve pedig világos összefüggést találtak a B1-vitamin étrendi bevitele és a székletürítés gyakorisága között. Különösen markáns eltérések jelentkeztek azoknál, akik mindkét érintett génvariánst hordozták, ami arra utal, hogy a genetikai háttér jelentősen módosíthatja a vitamin hatását.
Mindez azt erősíti, hogy a tiamin anyagcseréje valóban részt vehet a bélműködés finomhangolásában. Ezt támasztják alá korábbi megfigyelések is: egy 2020-ban végzett, randomizált klinikai vizsgálat például azt találta, hogy nagy dózisú B1-vitamin 20 napos szedése javította a krónikus fáradtság tüneteit gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedőknél.
A legújabb tanulmány szerzői szerint a jövőben érdemes lehet megvizsgálni, hogy a célzott táplálkozási beavatkozások – például a tiamin pótlása – enyhíthetik-e a bélmozgás zavarait és az IBS tüneteit azoknál, akik genetikailag erre hajlamosak. Ez a megközelítés hosszabb távon a személyre szabott kezelés irányába nyithat utat, ahol nemcsak a tüneteket, hanem az egyéni genetikai sajátosságokat is figyelembe veszik.
Ezért érdemes több B-vitamint szedni annak, aki nagyvárosban él
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
