A B-vitamin család minden tagja vízoldékony, ezért a felesleg a vizelettel távozik a szervezetből. A B-vitaminok feladata oly szorosan összefonódik, hogy ritkán lép fel külön egy-egy vitamin hiánya.
A B1 vitamin az energiatermeléshez járul hozzá, melyet az élelemből nyerünk és szükséges az idegrendszer működőképességéhez. A napi szükséglet a táplálék összetételétől függ. A szénhidrát és az alkohol emeli, míg a zsírszegény étkezés csökkenti az igényt. Az általános napi szükséglet 1-2 mg. A terhesség és szoptatás alatt a szükséglet megnő. B1 vitamint tartalmaz az élesztő, gabonafélék, gyümölcsök, a burgonya és a belsőségek.
A B2 vitamin a zsírok és a fehérjék felépítéséhez szükséges. A napi szükséglet 1-2 mg, a terhességben valamivel több. A szükséglet egy részét a bélbaktériumok állítják elő. B2 vitamint tartalmaz az élesztő, gabonafélék, hüvelyesek, tej, sajt és a belsőségek.
A B6 vitamin a fehérjeanyagcseréhez nélkülözhetetlen a szervezetben. Normál esetben a napi szükséglet 1-2 mg, ami fehérjében gazdag táplálkozás során, terhességben és hormonális fogamzásgátló szedése esetén megnő. Az megemelkedett igény kiegyensúlyozott táplálkozással fedezhető. B6 vitamin található az élesztőben, gabonafélékben, banánban, zöldségekben, belsőségekben, tejben és tojásban.
A B-vitamin családba tartozik még a B12 vitamin, a folsav, a nikotinsavamid és a dexpantenol.
A B1 vitaminhiány tünetei: fejfájás, étvágytalanság, gyomorfájdalom, székrekedés, emlékezés- és koncentrációzavarok.
A B2 vitaminhiány tünetei: repedezett ajkak és szájzug, száraz, gyulladt bőr, égő és viszkető szem, fénykerülés.
A B6 vitaminhiány tünetei: étvágytalanság, émelygés, hányinger, gyulladt szájnyálkahártya, száraz bőr.
A B vitamincsoport hipervitaminózisa idegizgalomhoz, a karok és a lábak bizsergéséhez, az idegi ingerek álatalános túlérzékenységhez vezethet.
B12 vitaminhiány szigorúan egyoldalú diéták esetében lép fel illetve, ha nem fogyaszt olyan élelmiszereket, amik a megfelelő B vitamint tartalmazzák. B6 vitamin hiány gyakorlatilag soha nem lép fel, a számtalan vitamintartalmú élelmiszernek köszönhetően.
A B-vitaminok közös jellemzője, hogy szinte minden alapvető anyagcsere-folyamatban részt vesznek. Együttesen támogatják az idegrendszert, az immunrendszert, a bőr és a haj egészségét, valamint a sejtek energiaellátását. Mivel vízoldékonyak, a szervezet nem képes hosszú ideig raktározni őket, így a hiány kialakulása gyorsabb lehet, mint a zsírban oldódó vitaminok esetén.
A B12-vitamin kiemelt jelentőségű, hiszen nélkülözhetetlen a vörösvértestek képzéséhez és az idegrendszer egészségéhez. Hiánya vérszegénységet (megaloblasztos anémia), fáradékonyságot, zsibbadást, memóriazavart, sőt hosszú távon idegrendszeri károsodást okozhat. Természetes forrásai közé tartozik a hús, a hal, a tojás és a tejtermékek. Mivel növényi ételekben gyakorlatilag nem fordul elő, a vegán étrendet követők számára különösen fontos a pótlása.
A folsav kulcsszerepet játszik a DNS szintézisében, a sejtosztódásban és a magzati idegrendszer fejlődésében. Terhesség alatt a hiánya idegcsőzáródási rendellenességekhez vezethet, ezért a várandósság előtt és alatt a pótlása elengedhetetlen. Folsavat bőven tartalmaznak a zöld leveles zöldségek (spenót, kelkáposzta, brokkoli), a hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonák.
A niacin szerepe az energiatermelésben és a koleszterinszint szabályozásában kiemelkedő. Hiánya pellagrát okozhat, amely bőrtünetekkel, hasmenéssel és idegrendszeri zavarokkal jár. Megtalálható a húsokban, a halakban, a gabonákban és a földimogyoróban.
A B5-vitamin a hormonok és a neurotranszmitterek szintézisében vesz részt. Hiánya ritka, de fáradtságot, álmatlanságot, emésztési zavarokat okozhat. Legjobb forrásai a tojás, a húsok, a teljes kiőrlésű gabonák és az avokádó.
A kiegyensúlyozott, változatos étrend általában elegendő mennyiséget biztosít. A teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek, a húsok, a halak, a tejtermékek és a zöldségek mind bőségesen tartalmazzák a különböző B-vitaminokat. Ugyanakkor a modern, feldolgozott élelmiszerekben szegény étrend, valamint a rendszeres alkoholfogyasztás hiányhoz vezethet.
Sok multivitamin-készítmény tartalmazza a teljes B-komplexet, ami különösen hasznos lehet stresszes életmód, terhesség vagy időskor esetén. Azonban túlzott pótlásuk is mellékhatásokkal járhat, ezért a hosszú távú kiegészítést mindig érdemes orvossal vagy dietetikussal egyeztetni.
Az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak, hogy a B-vitaminok nem csupán az anyagcsere-folyamatokban nélkülözhetetlenek, hanem a hangulat szabályozásában is szerepet játszanak. A B6, B9 és B12 vitamin részt vesz a szerotonin és a dopamin termelésében, amelyek az örömérzetért és a lelki egyensúlyért felelős neurotranszmitterek. Hiányuk fokozhatja a depresszió és a szorongás kialakulásának kockázatát.
A B-vitaminok családja egy összefüggő rendszerként működik, ahol minden tag kulcsfontosságú az egészség szempontjából. Bár hiányuk önmagában ritka, az egyoldalú étrend, az alkoholizmus, a terhesség vagy bizonyos betegségek könnyen felboríthatják az egyensúlyt. A változatos táplálkozás, a tudatos életmód és szükség esetén a célzott pótlás biztosítja, hogy ezek a létfontosságú vitaminok a lehető legjobban támogassák a szervezetét.
Általában a kiegyensúlyozott, teljes értékű táplálkozás fedezi a szükségletet. A teljes kiőrlésű gabonák, a zöld leveles zöldségek, a hüvelyesek, a húsok, a halak és a tejtermékek mind gazdag B-vitaminforrások. Külön kiegészítésre akkor lehet szükség, ha valaki speciális diétát követ (pl. vegán), ha várandós, idősebb korú, vagy olyan gyógyszert szed, amely gátolja a B-vitaminok felszívódását.
A B-vitaminok nem kalóriák formájában adnak energiát, hanem kulcsszerepet játszanak az ételekből származó szénhidrátok, fehérjék és zsírok lebontásában és energiává alakításában. Ha hiány alakul ki, gyakran fáradékonyság, levertség, koncentrációs zavar jelentkezik.
A legtöbb multivitamin a napi szükséglet 100%-át tartalmazza. Egyes készítmények azonban a szokásosnál magasabb dózisokat is biztosítanak. Bár a vízoldékony vitaminok feleslege általában kiürül, a túl nagy mennyiség (különösen B₆ és niacin esetében) mellékhatásokat okozhat. Ezért hosszú távon érdemes orvosi konzultáció mellett szedni.
A legtöbb B-vitamin túladagolása ritka, de lehetséges. A B₆ nagy dózisban idegi panaszokat (zsibbadás, bizsergés), a niacin magas adagban bőrkipirulást („niacin flush”), májkárosodást okozhat. Ezért mindig be kell tartani az ajánlott napi mennyiségeket.
A B₁₂ szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg (hús, hal, tojás, tejtermékek). A növényi étrendet követők nem jutnak hozzá természetes úton, így számukra a rendszeres B₁₂-pótlás elengedhetetlen. Ennek hiánya súlyos vérszegénységhez és idegrendszeri károsodáshoz vezethet.
A B₆, B₉ (folát) és B₁₂ részt vesznek a szerotonin, dopamin és más neurotranszmitterek előállításában. Ezek a kémiai anyagok szabályozzák a hangulatot és a lelki egyensúlyt. Hiányuk esetén gyakoribb lehet a szorongás, levertség, depresszió.
Jellemző tünetek:
A folsav (B₉) a magzati idegrendszer fejlődése miatt létfontosságú. Az ajánlás szerint már a tervezett terhesség előtt érdemes napi 400 µg folsavat szedni, majd a várandósság első harmadában is folytatni. A B₁₂-vitamin szintén kulcsfontosságú, különösen vegetáriánus vagy vegán kismamáknál.
A természetes élelmiszerekben lévő mennyiség ritkán okoz problémát, mivel a felesleg kiürül a vizelettel. A gond inkább a nagy dózisú étrend-kiegészítők hosszú távú szedésekor merülhet fel.
Igen. A biotin (B₇) a keratin képződésében játszik szerepet, ezért hiánya hajhullást, körömtöredezést okozhat. A riboflavin (B₂) és a niacin (B₃) hiánya bőrtünetekkel, gyulladásokkal járhat. Bár a szépségvitaminok között gyakran emlegetik őket, valódi hatásuk főként hiányállapot rendezésekor jelentős.
Igen, a B-vitamin-hiány és a cinkhiány között van kapcsolat, bár nem közvetlen ok-okozati módon, hanem anyagcsere- és felszívódási összefüggéseken keresztül. A cink számos enzim kofaktora, amelyek részt vesznek a B-vitaminok, például a B6 (piridoxin) aktiválásában és metabolizmusában. Ha cinkhiány áll fenn, a B-vitaminok anyagcseréje és biológiai hasznosulása csökkenhet, ami hiánytünetekhez vezethet. Ugyanígy a B-vitamin-hiány is hatással lehet bizonyos cinkfüggő anyagcsere folyamatokra, például a fehérjeszintézisre vagy a sejtosztódásra.
Felhasznált források: