A könnyezés a szem által termelt könny túlzott elválasztását jelenti, amely lehet fiziológiás vagy kóros eredetű. A könny fő feladata a szem felszínének nedvesítése, védelme és tisztítása. Azonban bizonyos esetekben a könnytermelés fokozódik, vagy a könny elvezetése akadályozott, ami tartós vagy időszakos könnyezést eredményezhet.
A könnyezés a könnytermelés és -elvezetés természetes folyamata, amely a szem védelmét, nedvesítését és a különböző irritáló anyagok eltávolítását szolgálja. A könnytermelés a könnymirigyben (glandula lacrimalis) történik, majd a könny a szemfelszínt beborítva a könnycsatornákon keresztül az orrüregbe jut.
A könnyezést három fő típusba sorolhatjuk:
Túlzott vagy csökkent könnyezést számtalan probléma okozhat, melyek lehetnek banálisak, de súlyosak is.
Mikor forduljunk orvoshoz? Bár az időszakos könnyezés általában ártalmatlan és magától elmúlik, bizonyos esetekben érdemes szemészhez fordulni:
A hideg és a szél irritálhatja a szemfelszínt, ezért a szervezet reflexszerűen több könnyet termel a szem védelmére. Ez egy teljesen normális reakció, amely általában nem igényel kezelést, hacsak nem társul szemszárazsággal vagy irritációval.
Az egyoldali könnyezés gyakran valamilyen lokális problémára utal, például egy elzáródott könnycsatornára, helyi fertőzésre vagy idegentest jelenlétére. Ha a tünet tartós, érdemes szemészhez fordulni.
A kezelés attól függ, hogy mi okozza a fokozott könnytermelést. Ha allergia áll a háttérben, antihisztaminos szemcseppek segíthetnek. Ha könnycsatorna-elzáródásról van szó, orvosi beavatkozás lehet szükséges. Ha száraz szem szindróma okozza a problémát, akkor a műkönny használata javasolt.
A tartós szemszárazság többféle betegség tünete lehet, például Sjögren-szindróma, pajzsmirigybetegségek, cukorbetegség vagy hormonális változások. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet. Ha hosszabb ideig fennáll, érdemes szemészhez vagy reumatológushoz fordulni.
Igen, bizonyos idegi rendellenességek, például az arcideg bénulása (Bell-parézis) vagy egyes agyi károsodások befolyásolhatják a könnytermelést. Ha a könnyezéshez egyéb idegrendszeri tünetek is társulnak, érdemes neurológushoz fordulni.
Igen, ritkán, de a krónikus migrén, rohamokban előforduló féloldali fejfájás megjelenésében inkább a cluster fejfájásra hasonlít: naponta többszöri (10-20x), rövid ideig tartó (1-2 perc), súlyos, szemkörül megjelenő fejfájás jellemző. Társuló tünetek lehetnek: könnyezés, csüngő szemhéj.
Igen, kiütések társulhatnak orrfolyással bizonyos betegségek esetén. Vírusfertőzések – például kanyaró, rubeola vagy ötödik betegség – gyakran okoznak orrfolyást, lázat és testszerte jelentkező bőrkiütéseket is. Allergiás reakciók során is jelentkezhet egyszerre orrfolyás és bőrtünet, különösen csalánkiütés. Egyes autoimmun vagy immunrendszeri betegségek is járhatnak ilyen kombinált tünetekkel.
Igen, a szokatlan könnyezés lehet a latex allergia egyik tünete, főleg ha a latex részecskéi vagy a vele való közvetlen érintkezés allergiás reakciót vált ki a szem nyálkahártyáján. Ilyenkor a kötőhártya irritációja miatt fokozott könnytermelés, szemviszketés, vörösség és égő érzés is kialakulhat. A tünetek gyakran együtt jelentkeznek orrfolyással vagy tüsszögéssel, mivel a latex allergia légúti és szemészeti panaszokat is okozhat.
Igen, a neuroszifilisz társulhat könnyezéssel, különösen akkor, ha a fertőzés az idegrendszer vagy a szem körüli struktúrák gyulladását okozza. A könnyezés oka lehet a kötőhártya-gyulladás, szemideg-érintettség vagy a szem körüli irritáció, amely fokozott könnytermelést vált ki. Gyakran a könnyezés egyéb tünetekkel, például szempírral, fényérzékenységgel, fejfájással vagy zavartsággal társul, jelezve a neuroszifilisz súlyosságát.
Igen, a légúti allergia (és az allergiás nátha is) az orrtünetek mellett nagyon gyakran okoz kötőhártya-gyulladást, amelynek egyik legjellemzőbb tünete az erős könnyezés. Amikor az allergének, például a parlagfű pollene vagy az állati szőr közvetlenül érintkeznek a szem felszínével, a kötőhártyában található hízósejtek hisztamint szabadítanak fel. Ez a vegyület irritálja az idegvégződéseket és tágítja a hajszálereket, ami nemcsak vörösséget és kínozó viszketést okoz, hanem fokozott válaszreakcióra készteti a könnymirigyeket is. A szervezet ezzel a reflexszerű könnytermeléssel próbálja fizikailag kimosni az irritáló részecskéket a szemből, ám az allergiás reakció fennállása alatt ez a folyamat folyamatos marad.
Igen, a Reiter-szindróma egyik leggyakoribb korai tünete a fokozott könnyezés, amely a szem kötőhártyájának gyulladásából (conjunctivitis) fakad. Ez az irritáció gyakran idegentest-érzéssel, a szem vörösségével és váladékozással párosul, ami folyamatos könnytermelésre készteti a szemet. A gyulladásos folyamat miatt a könnycsatornák környéke is érzékennyé válhat, tovább fokozva a nedvességet az érintett területen.
Igen, a tartós vagy visszatérő könnyezés hátterében gyakran állhat allergiás kötőhártya-gyulladás, így ilyenkor mindenképpen javasolt a szakorvosi kivizsgálás. Az allergiavizsgálat segít elkülöníteni a szezonális vagy egész évben fennálló allergiát az egyéb irritációktól, például a szemszárazságtól vagy a fertőzésektől. Amennyiben a könnyezés mellé viszketés, égő érzés vagy a szemhéjak duzzanata is társul, az még valószínűbbé teszi az allergiás reakció jelenlétét. A diagnózis során általában Prick-tesztet vagy specifikus IgE vérvizsgálatot (allergia vizsgálat) végeznek, hogy pontosan azonosítsák a kiváltó anyagot, legyen az pollen, állatszőr vagy penészgomba.
Felhasznált források:
A tavasz a természet ébredésének időszaka, sokak számára azonban az allergiás tünetek megjelenését is jelenti.
A hirtelen jelentkező, szúró vagy nyilalló szemfájdalom ijesztő tud lenni, különösen akkor, ha látszólag minden előzmény nélkül jelenik meg.
A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk.
Mi az oka annak, hogy hideg, szeles időben folyik a könnyük?