Ég, szúr, könnyezik, estére pedig olyan, mintha homok került volna bele – a szemszárazságot könnyű a monitorra, a légkondira vagy a fáradtságra fogni. Negyven felett azonban egy kevésbé ismert okkal is érdemes számolni: a hormonális változások már évekkel a menopauza előtt hatással lehetnek a szem felszínére és a könnyfilm működésére.
- Negyven év felett a szemszárazság gyakori oka lehet a hormonális változás, különösen a perimenopauza időszakában.
- A szemszárazság tünetei közé tartozik az égő, szúró érzés, homokszem-érzet, fényérzékenység és a kontaktlencse viselési toleranciájának csökkenése.
- A könnytermelés csökkenése, illetve a könnyfilm minőségének romlása hormonális okokból is előfordulhat, amit tovább ronthat a környezeti tényezők, mint a hosszú képernyőidő vagy légkondi.
- A reflexes könnyezés is lehet a szemszárazság jele, ezért nem csak a száraz érzés, hanem a túlzott könnyezés is figyelmeztető tünet lehet.
- A panaszok tartós fennállása esetén érdemes szemész szakorvost és szükség esetén nőgyógyászt felkeresni, és a megfelelő kezelést személyre szabottan kiválasztani.
„Miért érzem hirtelen úgy, mintha valami belement volna a szemembe?” Negyven felett erre a kérdésre a hormonváltozás is része lehet a válasznak. Miközben a hőhullám a menopauza jól ismert tünete, a szúró, égő szem problémáját ritkán kapcsoljuk a változókorhoz, pedig ugyanolyan jellegzetes panasz ez is. A kellemetlenségek évekkel az utolsó menstruáció előtt, már a perimenopauza időszakában elkezdődhetnek.
Reggel még csak néhányszor megdörzsöljük a szemünket, hogy megszabaduljunk a zavaró, égő érzéstől, délutánra már alig várjuk, hogy kivehessük a kontaktlencsénket, este pedig a sorozat felénél azon kapjuk magunkat, hogy hunyorogva nézzük a képernyőt. Túlerőltettük a szemünket? Rosszul aludtunk? Megint az arcunkba fújt a légkondi?
Mindegyik hozzátehet a panaszainkhoz. Ha azonban negyven felett új, de makacsul visszatérő kellemetlenséggé válik a szemszárazság, a hormonális változásokra is érdemes gondolnunk. A perimenopauza, vagyis a menopauzát megelőző átmenet ugyanis a szemünk hidratáltságát is befolyásolja.
A könny is megváltozhat
A szemszárazság nem csupán azon múlik, mennyi könny termelődik: az is számít, milyen a minősége és mennyire hatékonyan védi szemünk felszínét. A folyamatosan megújuló könnyfilm olajos összetevői gondoskodnak arról, hogy a szem felszínéről ne párologjon el túl gyorsan a könnyfilm réteg.
- Az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron szintjének csökkenése – amely a perimenopauza kezdetén indul el – a könnytermelésre és a könnyfilm stabilitására is hatással lehet. Ha a szemhéjszélen található Meibom-mirigyek olajos váladéka nem megfelelő, a könny gyorsabban elpárologhat, és kialakulhat az égő, szúró homokszem-érzés. Ha a száraz szemes panaszokat nőgyógyászati tünetek is kísérik, akkor érdemes nőgyógyászt is felkeresni – mondja Dr. Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
A perimenopauzát kísérő szemszárazság tehát magyarázhatja, miért válik kényelmetlenné a korábban jól bevált kontaktlencsénk, vagy miért érezzük úgy egy munkanap végén, mintha egész nap homokot fújtak volna a szemünkbe.
De hát folyton könnyezem!
A szemszárazság egyik legmegtévesztőbb jele éppen a könnyezés. Kilépünk a szélbe, és már keressük is a zsebkendőt. Ilyenkor aligha az jut eszünkbe, hogy a szemünknek gondja lehet a nedvesítéssel.
- Az irritált szem reflexes könnyezéssel reagálhat a szárazságra. Attól azonban, hogy sok könny csordul ki, a szemfelszínt borító könnyfilm még nem feltétlenül működik megfelelően. A könnyezés tehát nem zárja ki a szemszárazságot – magyarázza a szakorvos. Árulkodó lehet az is, ha olvasás közben időnként elmosódnak a betűk, majd pislogás után kitisztulnak. A fényérzékenység, a vörösség és a kontaktlencse romló tolerálhatósága szintén társulhat a panaszokhoz. Ezekből önmagukban még nem állapíthatjuk meg, hogy hormonális eredetű szemszárazságunk van, de érdemes beszámolnunk róluk egy vizsgálaton.
A telefonunk sem könnyíti meg a dolgunkat
Amikor belemerülünk a munkába vagy a telefonunkat görgetjük, ritkábban, kb. harmad annyit pislogunk. A könnyfilm így kevésbé egyenletesen újul meg, a száraz levegő és a légkondiból vagy fűtési rendszerből érkező légáram pedig tovább fokozhatja a párolgást. A hormonális változások mellé tehát könnyen felsorakozik néhány hétköznapi környezeti faktor is.
Próbáljunk rendszeresen elszakadni a képernyőtől, nézzünk távolabbra, és közben pislogjunk néhányszor lassan, teljesen lecsukva a szemhéjunkat. Az autó szellőzőjét irányítsuk az arcunktól távolabb, szeles időben pedig viseljünk oldalról is jól takaró napszemüveget.
A kellemesen meleg – nem forró – szemhéjborogatás is segíthet, ha a mirigyek váladékának ürülése nem megfelelő. A szemhéjszél tisztításához használjunk erre a célra fejlesztett, kíméletes készítményt.
Nem mindegy, mit cseppentünk
A gyógyszertárban könnyű elvesznünk a szemcseppek között, pedig a választásnál számít, mi okozza a panaszt. Gyakori használathoz előnyös lehet a tartósítószer-mentes műkönny, a fokozott párolgással járó szemszárazságnál pedig lipidtartalmú készítmény is szóba jöhet.
- Ha a műkönny mellett is rendszeresen visszatérnek a tünetek, érdemes megvizsgálni a könnyfilm állapotát és a szemhéjszéli mirigyek működését. A kezelés akkor lehet igazán célzott, ha tudjuk, hogy csökkent könnytermelés, fokozott párolgás, esetleg egyéb probléma áll a háttérben – folytatja Dr. Cserháti.
Szükség esetén receptköteles szemcseppek és orvosi felügyelet mellett zajló kezelések is segíthetnek. Az omega-3 és egyéb vitaminok pótlása hasznos lehet, de ne várjunk azonnali megkönnyebbülést és a hormonpótlást se tekintsük automatikus gyógymódnak: a szemszárazságra gyakorolt hatása nem egyértelmű.
A változókor sok mindent megmagyarázhat, de ne fogjunk rá minden új szemészeti panaszt. Tartós kellemetlenséggel kérjünk szemészeti időpontot; fájdalommal, erős vörösséggel vagy hirtelen látásromlással pedig mielőbb forduljunk orvoshoz. A „smirglis” érzést nem kell az életkorunkkal járó új hétköznapként elfogadnunk.
Szemszárazsággal küzd? Ezt javasolja a szemorvos
Gyakori kérdések a változókori szemszárazságról
A menopauza után is megmaradhat a szemszárazság?
Igen. A hormonális változások hatása nem feltétlenül szűnik meg a menopauza lezárultával, ezért a szemszárazság tartós panasszá is válhat. A tünetek erőssége azonban egyénenként nagyon eltérő lehet.
Lehet csak az egyik szem szárazabb?
Előfordulhat, hogy az egyik szem erősebben érintett, de a tartósan egyoldali panaszt érdemes szemésszel kivizsgáltatni. Ilyenkor más helyi okot is ki kell zárni.
Ronthatja a szemszárazság a látást?
A szemszárazság átmenetileg homályosabbá teheti a látást, különösen hosszabb olvasás vagy képernyőhasználat után. Ha azonban a látásromlás tartós, hirtelen jelentkezik vagy csak az egyik szemet érinti, az nem tekinthető egyszerű szemszárazságnak.
Mennyi idő alatt javulhat a szemszárazság?
Ez attól függ, mi áll a háttérben és mennyire súlyos a probléma. Enyhébb esetben megfelelő szemápolás mellett hamarabb enyhülhetnek a panaszok, krónikus szemszárazságnál azonban hosszabb távú kezelésre is szükség lehet.
A kontaktlencsét teljesen el kell hagyni szemszárazság esetén?
Nem feltétlenül, de lehet, hogy rövidebb ideig érdemes viselni, vagy más típusú lencsére kell váltani. Tartós panaszok esetén a kontaktlencse használatáról érdemes szemésszel vagy optometristával egyeztetni.
A sok folyadék fogyasztása megszünteti a szemszárazságot?
A megfelelő folyadékbevitel fontos az általános hidratáltság szempontjából, de önmagában általában nem oldja meg a szemszárazságot. A könnyfilm működését több tényező együttesen befolyásolja.
Lehet a szemszárazság gyógyszerek mellékhatása?
Igen. Bizonyos gyógyszerek – például egyes antihisztaminok, antidepresszánsok vagy vízhajtók – fokozhatják a szemszárazságot. Ha a panasz egy új gyógyszer elkezdése után jelentkezik, érdemes erről kezelőorvosával beszélni.
Télen gyakoribb lehet a szemszárazság?
Igen. A fűtött, száraz beltéri levegő, a szél és a hideg idő egyaránt fokozhatja a könny párolgását, ezért sokaknál télen erősebbek a panaszok.
Okozhat fejfájást a száraz szem?
A szemszárazság önmagában nem feltétlenül okoz fejfájást, de a szem megerőltetése, hunyorgás és tartós képernyőhasználat együtt járhat fejfájással. Visszatérő vagy erős fejfájás esetén más okot is érdemes keresni.
Milyen gyakran érdemes szemészeti kontrollra járni 40 felett?
Panasz esetén nem érdemes a következő rutinellenőrzésig várni. Tünetmentesen is hasznos lehet időszakos szemészeti vizsgálat, különösen akkor, ha valakinek magas vérnyomása, cukorbetegsége, glaukómára való hajlama vagy más szemészeti rizikófaktora van.
- Szereti a műszempillákat? Az a mikroszkopikus pók is, amely az arcán él
- Állandóan könnyezik az egyik szeme? Több oka is lehet
- Száraz szem szindróma: így enyhítheti a tübeteket a fűtési szezonban, ha monitor előtt dolgozik
- Ezt teszi a testével az, ha egész éjjel bekapcsolt ventilátor mellett alszik
- Szemjóga: ha monitor előtt dolgozik, ezt a 3 gyakorlatot végezze el naponta!
- Mintha mindig lenne valami a szemében? Nem csak egy porszem okozhat idegentestérzést
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
