8 hétköznapi panasz, ami mögött szívbetegség is állhat
A szív- és érrendszeri problémák nem csak az időseket érintik, fiatalabb korban is jelentkezhetnek.
Ha szívpanaszok, akkor idős kor - legalábbis sokan ezt gondolják, így, bár a testük jelez, nem foglalkoznak vele. Érdemes tisztázni, hogy a szívproblémák messze nem csak az idősebb korosztályt veszélyeztetik, ennek megfelelően pedig, amikor intő jeleket tapasztalunk, ne habozzunk felkeresni a szakorvost. Dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ kardiológus főorvosa elárulja, mely jelek esetében nem érdemes várni a vizsgálatokkal.
A témában dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ kardiológus főorvosa van a segítségünkre.
A szív és az életkor
A szív- és érrendszeri betegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak, Magyarországon is kiemelkedő az előfordulásuk. Bár sokan hajlamosak a szívpanaszokat kizárólag az időskorhoz kötni, valójában a kockázat már fiatalabb korban is jelentősen növekedhet, főként a helytelen életmód következtében. Az egészségtelen étkezés, a mozgáshiány, a tartós stressz, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szív és az erek állapota romoljon. Az alváshiány és a rendszertelen pihenés szintén fokozza a szívproblémák kockázatát, hiszen a szervezet nem tud megfelelően regenerálódni.
A szívbetegségek alattomosak lehetnek: sokszor évekig nem okoznak látványos tünetet, majd hirtelen, akár életveszélyes állapot formájában jelentkeznek. Ezért különösen fontos figyelni a figyelmeztető jelekre, amelyek arra utalhatnak, hogy a szív nem működik megfelelően.
A jelek, melyekre mindenképpen figyelni kell
A mindennapjainkban előfordulnak fájdalmak, néha zsibbadások, szédülés, amikor hirtelen állunk fel, de ezek többnyire nem jelentenek bajt. Ezek a jelek azonban már indokolják, hogy szakorvoshoz forduljuk:
- Mellkasi fájdalom vagy szorítás – a klasszikus angina pectoris (mellkasi szorító fájdalom) a szív vérellátási zavarának jele. Nem mindig erős, olykor csak tompa nyomásként jelentkezik, de mindenképp komolyan kell venni, különösen, ha terhelésre erősödik, pihenésre pedig enyhül.
- Légszomj – ha valaki már kisebb fizikai megterhelésnél is fullad, vagy nyugalomban is nehézlégzést tapasztal, az szívelégtelenségre utalhat. A légszomj annak a jele lehet, hogy a szív nem pumpál elég vért, így a tüdőben folyadék halmozódik fel.
- Szívdobogásérzés (palpitáció) – a szabálytalan, túl gyors vagy kihagyásokkal járó szívverés gyakran szívritmuszavarra utal. Bár nem minden ritmuszavar veszélyes, vannak olyan formák, amelyek hirtelen szívmegállást is okozhatnak.
- Szédülés, ájulás – a hirtelen fellépő szédülés, vagy eszméletvesztés szívritmuszavar vagy keringési elégtelenség jele lehet. Ez különösen veszélyes, ha a tünet váratlanul, látszólag minden előzmény nélkül lép fel.
- Fáradékonyság – az indokolatlan kimerültség, amely nem magyarázható alváshiánnyal vagy stresszel, szintén szívbetegség tünete lehet. Ha a szervezet nem jut elég oxigénhez és tápanyaghoz a keringés romlása miatt, az állandó gyengeség formájában jelentkezhet.
- Vizesedés, ödéma – a boka, lábfej vagy has duzzanata szívelégtelenség következménye lehet. Ilyenkor a szív nem képes megfelelően keringetni a vért, emiatt folyadék szivárog az erekből a szövetekbe - mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ kardiológus főorvosa.
- Köhögés vagy nehézlégzés fekvő helyzetben – ha valaki éjszaka rendszeresen köhögésre, fulladásra ébred, vagy csak több párna felpolcolásával tud aludni, annak hátterében gyakran szívelégtelenség áll.
- Hideg verejtékezés, hányinger, gyengeség – ezek a tünetek sokszor a szívinfarktus kísérő jelei. Nem mindig jelentkezik mellkasi fájdalom, különösen nőknél és idősebb betegeknél fordulhat elő, hogy a panaszok inkább általános rossz közérzet formájában mutatkoznak.
Miért fontos orvoshoz fordulni?
Ezek a tünetek nem minden esetben jelentik azt, hogy súlyos szívbetegség áll a háttérben, de soha nem szabad félvállról venni őket. Minél korábban történik meg a kivizsgálás, annál nagyobb az esély a hatékony kezelésre és a szövődmények megelőzésére.
A szakorvosi vizsgálat során olyan diagnosztikai módszerek állnak rendelkezésre, mint az EKG (elektrokardiográfia – a szív elektromos működésének vizsgálata), az echokardiográfia (szívultrahang), a terheléses tesztek és a laborvizsgálatok.
A terápia mindig az adott problémától függ. A szívritmuszavarok esetében gyógyszeres kezelés vagy szükség esetén pacemaker (szívritmus-szabályozó) beültetés jöhet szóba. A koszorúér-betegségek kezelése történhet gyógyszerekkel, katéteres beavatkozással vagy bypass műtéttel (az elzáródott ér áthidalása).
Az életmód átalakítása minden esetben kulcsszerepet játszik: a rendszeres mozgás, a szívbarát étrend, a dohányzás teljes elhagyása és a stressz csökkentése mind jelentősen javítják a kilátásokat.
Összegezve
- A szív- és érrendszeri betegségek nemcsak az idősebb korosztályt érintik, hanem fiatalabb korban is jelentkezhetnek.
- A kockázatot növelheti az egészségtelen életmód, mint például a mozgáshiány, tartós stressz vagy dohányzás.
- A szívbetegségek sokszor évekig tünetmentesek, de hirtelen súlyos állapotokat okozhatnak.
- A figyelmeztető jeleknél fontos orvoshoz fordulni, hogy minél előbb megtörténjen a diagnózis és kezelés.
- Az életmódváltás és megfelelő terápia jelentős mértékben csökkentheti a szövődmények kockázatát.
A szívbetegség 7 különös jele: ilyen bőrtünet is utalhat arra, ha romlik a szíve
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
