"Félek felvenni a telefont” – Mit jelent, ha valaki szorong a telefonálástól?
Sokan izzadó tenyérrel tárcsáznak, mert annyira szoronganak a telefonhívásoktól. De vajon ez miért van?
A telefon csörgése sokak számára apró kellemetlenség. Másoknál azonban ez a hang valóságos stresszreakciót indít be: izzadó tenyér, szapora szívverés, feszültség, szorongás. A jelenségnek neve is van: telefonálási szorongás vagy telefónfóbia. Egyre több fiatal és fiatal felnőtt számol be arról, hogy nehezére esik hívásokat kezdeményezni vagy fogadni – még akkor is, ha tudják, hogy ez irracionális. De mi áll a háttérben, és mit lehet tenni ellene? A telefonfóbia azonban nem lustaság, hanem a modern kommunikációs minták egyik tünete.
Mit értünk telefonálási szorongás alatt?
A telefonálástól való félelem nem egyszerűen kellemetlenség. Az érintett gyakran már órákkal egy hívás előtt feszültté válik, gondolatban újra és újra lejátssza, mi történhet majd. Amikor eljön a pillanat, fizikailag is megjelennek a tünetek: izzadás, remegés, torokszorítás, a hang elcsuklik. A kobieta.onet.pl riportjában szereplő fiatal nő például arról mesél, hogy minden alkalommal „mintha vizsgára készülne”, amikor hívást kell indítania. Ez nem ritka: a közösségi média, az e-mail és az üzenetküldő appok korában a szóbeli, valós idejű kommunikáció sokak számára idegen tereppé vált.
Miért alakul ki ez a félelem?
A telefonálásban az egyik legnagyobb stresszforrás, hogy nem látjuk a másik arcát. Hiányzik a testbeszéd, a gesztus, az azonnali visszajelzés. Csak a hang marad, és az, amit abból kikövetkeztetünk. A bizonytalanság – hogy mit gondol a másik, hogyan reagál – könnyen átbillentheti az agyat a veszélyérzet felé. A fiatalabb generációk, akik már főként chat-ben kommunikálnak, különösen érzékenyek erre. Ott lehet időt nyerni: törölni, újrafogalmazni. Telefonon viszont nincs „delete” gomb.
A másik gyakori ok az önbizalomhiány. Aki attól tart, hogy butaságot mond, rosszul fejezi ki magát, vagy nem tud azonnal reagálni, az inkább elkerüli a helyzetet. Előfordul, hogy korábbi rossz tapasztalat – például egy kellemetlen ügyfélszolgálati beszélgetés – mély nyomot hagy. A pszichológusok szerint a telefonálás ilyenkor nem más, mint egy kis „expozíciós helyzet”, amely felnagyítja az amúgy is meglévő szociális szorongást.
Mi a következménye, ha nem kezeljük?
Aki tartósan elkerüli a telefonálást, annak előbb-utóbb gyakorlati nehézségei lesznek. Egy időpontfoglalás, ügyintézés vagy állásinterjú előtti telefonhívás is akadályt jelenthet. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha a szorongás miatt valaki kizárólag online vagy írásos kommunikációra szorítkozik, az hosszú távon növelheti az elszigeteltség érzését, sőt, akár a munkahelyi teljesítményt is befolyásolhatja.
A félelem ráadásul önmagát erősíti: minél többször kerüli el valaki a hívásokat, annál nagyobb stresszt fog kiváltani a következő alkalom. Egy idő után ez a viselkedés beépülhet a mindennapokba, és a szorongás már nemcsak a telefonra, hanem más társas helyzetekre is kiterjedhet.
Mit lehet tenni?
Az első és legfontosabb lépés, hogy felismerjük: ez nem „lustaság”, hanem egy valós szorongásos reakció. A tudatosítás már önmagában csökkenti a félelem erejét. Ezután érdemes apró lépésekben dolgozni rajta. A szakértők azt javasolják, hogy először készítsünk egy rövid vázlatot arról, mit szeretnénk mondani, írjuk fel a kulcspontokat. Segíthet, ha nyugodt környezetben, kipihenten telefonálunk – nem a nap végén, nem rohanva.
A fokozatos kitettség is hatékony: kezdjük egyszerű, „alacsony tétű” hívásokkal, például egy pizzarendeléssel vagy információkérésével. Minden sikerélmény erősíti az önbizalmat. Később jöhetnek a hosszabb vagy formálisabb hívások. Ha közben szorongásos gondolatok bukkannak fel („mi lesz, ha zavarba jövök?”), érdemes tudatosan átkeretezni őket: mi a legrosszabb, ami történhet? A legtöbbször semmi végzetes – legfeljebb újra próbáljuk.
Súlyosabb esetekben, amikor a telefonálás már testi tüneteket vált ki vagy a mindennapi életet korlátozza, érdemes pszichológushoz fordulni. A kognitív viselkedésterápia (CBT) és az expozíciós technikák hatékonynak bizonyulnak a telefonfóbia kezelésében. A kobieta.onet.pl szakértője szerint sok esetben az alacsony aszertivitás és az önértékelés hiánya húzódik meg a háttérben – ezek fejlesztésével a félelem is oldható.
Ki tudja olvasni? Akkor nincs hippopotomonstrosesquipedaliofóbiája!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!