Kevésbé fog fájni a térdünk, ha így tartjuk a lábunkat? Meglepő eredményt hozott egy új kutatás

terdfajdalom-enyhitese-helyes-labtartas-kutatas
Tünetkereső illusztrációTünetkereső Orvos válaszol illusztrációOrvos válaszol Gyógyszerkereső illusztrációGyógyszerkereső Kalkulátorok illusztrációKalkulátorok Betegségek A-Z illusztrációBetegségek A-Z
Orvostudományi kutatások
2026. október 20. 18:24

A lábfej helyzetének apró, egyénre szabott módosítása a gyógyszerekhez hasonlóan enyhítheti a térdporckopás okozta fájdalmat.

  • A személyre szabott járástréning enyhítette a térdporckopás okozta fájdalmat, a kontrollcsoporthoz képest nagyobb javulást eredményezve.
  • A tréning során a lábfej helyzetének egyéni módosítása csökkentette az ízület terhelését, ezt műszeres vizsgálatokkal igazolták.
  • A fájdalomcsökkenés mértéke egyes gyógyszeres kezelésekéhez volt hasonló, de a módszer nem váltja ki automatikusan a gyógyszereket.
  • MRI-vizsgálatok enyhe, de biztató változásokat mutattak a porc állapotában, bár a hosszú távú hatásokat még nem bizonyították.
  • A tréning speciális eszközöket és szakértői felmérést igényel; otthon önállóan nem alkalmazható, és további kutatások szükségesek hozzá.

A lábfej helyzetének apró, személyre szabott módosítása enyhítheti a térd porckopás okozta fájdalmát. Egy egyéves vizsgálatban azok a résztvevők, akik megtanulták a számukra kiválasztott járástechnikát, nagyobb javulásról számoltak be, mint az összehasonlító csoport tagjai. A porc állapotát jelző egyik mérés is kedvezőbb eredményt mutatott. A módszer azonban szakmai felmérést igényel, és még nem bizonyított, hogy hosszú távon megállítja az ízületi károsodást.

A térdfájdalom gyakran hétköznapi helyzetekben válik igazán zavaróvá. Nehezebb lehet lemenni a lépcsőn, felállni egy alacsony székről vagy végigsétálni a boltban. Aki rendszeresen tapasztalja ezeket a panaszokat, annak sokat jelenthet egy olyan kezelés, amely a mindennapi mozgását teszi elviselhetőbbé.

Ezt a lehetőséget vizsgálták a Utah-i Egyetem, a Stanford és a New York-i Egyetem kutatói. A The Lancet Rheumatology folyóiratban 2025-ben megjelent klinikai vizsgálat középpontjában a járás mechanikája állt: azt keresték, hogyan lehet az egyes lépések során tehermentesíteni a térd fájdalmas, károsodott részét.

Porckopás és reumatoid artritisz: fontos különbség

Az „ízületi gyulladás” elnevezés többféle betegséget takarhat, ezért fontos pontosítani, mire vonatkoznak az eredmények. A kutatásban oszteoartritiszben, közismert nevén porckopásban szenvedő emberek vettek részt. Ez az állapot az egész ízületet érinti, és együtt járhat a csontvégeket borító porcfelszín károsodásával.

A reumatoid artritisz ezzel szemben autoimmun betegség: az immunrendszer a szervezet saját szövetei ellen fordul, és gyulladást okoz az ízületekben. Gyakran több ízületet érint, akár a test mindkét oldalán hasonló eloszlásban. A fájdalom és a duzzanat mellett elhúzódó reggeli merevség, fáradtság és más általános tünetek is jelentkezhetnek.

A két betegség kezelése és lefolyása eltér, ezért a járástréninggel kapcsolatos eredmények nem vihetők át automatikusan a reumatoid artritiszre. A térdfájdalom önmagában egyik állapotot sem bizonyítja. A panaszok okának tisztázása megelőzi annak eldöntését, hogy milyen mozgásprogram vagy más kezelés lehet megfelelő.

Ez azért is lényeges, mert egy látványos kutatási eredmény könnyen általános tanáccsá egyszerűsödhet. A „változtass a járásodon, és kevésbé fog fájni” állítás azonban kihagyja a legfontosabb feltételeket: a pontos diagnózist, a megfelelő betegcsoport kiválasztását és az egyéni mozgásvizsgálatot.

Mi fáj, ha a porcban nincsenek fájdalomérző idegek?

A porckopás elnevezés azt a benyomást keltheti, hogy a fájdalom közvetlenül az elvékonyodó porcból származik. Az ízületi porcban azonban nincsenek fájdalomérző idegvégződések. A tünetek megértéséhez ezért az ízület más szöveteit is figyelembe kell venni.

A fájdalom lehetséges eredetével foglalkozó tudományos elemzés szerint a porc alatti csont és az ízület belső felszínét borító belhártya is szerepet játszhat a panaszokban. Ezekben a szövetekben vannak idegek, így az ott zajló változások és gyulladásos folyamatok fájdalmat okozhatnak. A porc károsodása közvetetten is hozzájárulhat ezekhez a folyamatokhoz.

A térdfájdalom tehát összetettebb jelenség annál, mint hogy egyszerűen „elfogyott a porc”. Ez segít megérteni, miért lehet értelme a terhelés módosításának akkor is, ha az adott beavatkozás nem építi újjá a sérült porcfelszínt.

A járástréning kutatói éppen egy ilyen lehetőséget kerestek. Azt próbálták elérni, hogy a mindennapi lépések során kevesebb kedvezőtlen mechanikai hatás érje az ízület érintett területét.

Miért számít a lábfej iránya?

Járás közben a térd belső és külső része nem feltétlenül egyenlő mértékben viseli a terhelést. A kutatók olyan résztvevőket vizsgáltak, akiknél az ízület belső oldalán alakult ki enyhe vagy közepes fokú porckopás. Ennél a betegcsoportnál az érintett terület tehermentesítése különösen fontos kutatási cél volt.

A lábfej enyhe befelé vagy kifelé fordítása megváltoztathatja a térdre ható erők eloszlását. Ez nem feltétlenül jelenti a térden áthaladó teljes erő csökkenését: a cél az, hogy a terhelés egy része másképp oszoljon meg az ízületen belül.

A megfelelő irány azonban személyenként változott. Volt, akinél a befelé fordított lábfej bizonyult kedvezőbbnek, másnál a kifelé fordítás. Egyetlen, mindenkinek ajánlható beállítás nem rajzolódott ki.

A kutatás egyetemi ismertetője szerint ezért több lábfejhelyzetet is kipróbáltak, köztük öt- és tízfokos változtatásokat. Mérésekkel választották ki, melyik csökkenti legjobban az adott ember térdének belső oldalán jelentkező terhelést.

Műszeres felmérés előzte meg a gyakorlást

A résztvevők járását érzékelőkkel felszerelt futópadon vizsgálták, miközben mozgásrögzítő kamerák követték a lépéseiket. A mérési eredményekből a kutatók meg tudták becsülni, hogyan változik a térd terhelése a különböző lábfejhelyzetekben.

A kiválasztásnak fontos feltétele volt, hogy valamelyik kipróbált módosítás valóban csökkentse az érintett terület terhelését. Akiknél egyik beállítás sem hozott ilyen eredményt, nem kerültek be a vizsgálatba. Ez lényeges korlát: a későbbi javulás egy előzetesen szűrt betegcsoportban jelentkezett.

Végül 68 résztvevőt osztottak véletlenszerűen két, egyenként 34 fős csoportba. Az egyik csoport a számára kiválasztott, tehermentesítő lábfejhelyzetet tanulta meg. A másik hasonló foglalkozásokon vett részt, de a megszokott járásához tartozó lábfejszöget gyakorolta.

Ez az összehasonlítás azért volt fontos, mert a rendszeres foglalkozás, a kutatók figyelme és a kezeléshez fűzött várakozás önmagában is befolyásolhatja a fájdalom megélését. A vizsgálat így pontosabban tudta felmérni, milyen többletet jelent a járás tényleges módosítása.

Hat hét alatt sajátították el az új mozdulatot

Mindkét csoport hat héten keresztül, hetente vett részt felügyelt tréningen. A futópadon végzett gyakorlás közben a résztvevők egy kis eszközt viseltek a lábszárukon. A készülék rezgésekkel segítette az előírt lábfejhelyzet megtartását.

Az ilyen azonnali visszajelzés lehetővé teszi, hogy az ember tudatosabban érzékeljen egy egyébként automatikus mozdulatot. A járás során általában nem figyelünk minden lépésünk irányára; az új minta elsajátításához ezért kezdetben külső segítségre lehet szükség.

A felügyelt időszak után napi legalább húsz perc gyakorlásra ösztönözték a résztvevőket. A cél az volt, hogy az új mozdulat fokozatosan beépüljön a hétköznapi járásba.

Az ellenőrzések alapján a résztvevők átlagosan körülbelül egy fokos eltéréssel tartották az előírt lábfejszöget. Ez arra utal, hogy a megtanult technikát képesek voltak hosszabb távon is alkalmazni. A módszer lehetséges előnye szempontjából fontos, hogy a korrekció a laboratóriumi foglalkozásokon túl is fennmaradjon.

Mennyivel csökkent a fájdalom?

Egy év elteltével mindkét csoport javulásról számolt be, de a személyre szabott járástréninget végzőknél nagyobb volt a változás. A nullától tízig terjedő fájdalomskálán náluk átlagosan 2,5 ponttal, az összehasonlító csoportban 1,3 ponttal csökkent a fájdalom.

A két csoport javulása közötti különbség 1,2 pont volt. Ez a szám mutatja meg, mekkora többletelőny társult a járás módosításához a hasonló felépítésű kontrollprogramhoz képest. Az átlagos eredmény ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden résztvevő ugyanannyit javult.

A kutatók a fájdalomcsökkenés nagyságát egyes gyógyszeres kezeléseknél tapasztalt hatásokhoz hasonlították. Ezt azonban óvatosan kell értelmezni: a vizsgálatban nem egy adott fájdalomcsillapítóval vetették össze a járástréninget.

Ezért az eredmények alapján nem állítható, hogy a módszer mindenkinél kiválthatja a gyógyszereket. A kutatás azt mutatta meg, hogy az előzetesen kiválasztott résztvevőknél a személyre szabott járásmódosítás egy év után is mérhető fájdalomcsökkenéssel járt.

A porc állapotáról is kaptak biztató adatot

A résztvevőknél a program kezdetén és egy év elteltével MRI-vizsgálatot is végeztek. A kutatók olyan mutatókat elemeztek, amelyek a porc összetételének finom változásairól adhatnak információt.

Az egyik mérés, az úgynevezett T1rho kedvezőbb változást jelzett a személyre szabott tréninget végzőknél. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a terhelés átrendezése a porc állapotának megőrzésében is szerepet játszhat. Egy másik MRI-mutatóban ugyanakkor nem találtak statisztikailag egyértelmű különbséget a két csoport között.

A vizsgálat nem bizonyította, hogy a sérült porc újraépült, vagy hogy a porckopás megállt. A képalkotó eredmény egy lehetséges kedvező hatás jele, amelyet további kutatásokkal kell megerősíteni.

Az egyéves követés arra sem adott választ, hogy a járástréning késlelteti-e a térdprotézis beültetését. Ennek megállapításához hosszabb megfigyelésre és több résztvevő bevonására lenne szükség.

A mozgás kezdetben kellemetlenebb is lehet

A térdfájdalom könnyen bizonytalanságot kelthet: aki mozgás közben panaszt érez, attól tarthat, hogy minden további lépéssel árt az ízületének. A porckopás kezelésében azonban a megfelelően megválasztott terápiás mozgás fontos szerepet kap.

A kezelési irányelv szerint a személyre szabott gyakorlatok megkezdésekor átmenetileg fokozódhat az ízületi fájdalom. A rendszeresen végzett, megfelelő mozgás hosszabb távon mégis csökkentheti a panaszokat, javíthatja a mozgásképességet és az életminőséget.

A kezdeti kellemetlenség önmagában nem feltétlenül jelent újabb ízületi károsodást. Ebből azonban nem következik, hogy minden fájdalmat figyelmen kívül kell hagyni. A mozgásprogramot az egyéni állapothoz kell igazítani, és az új vagy erősödő tüneteket érdemes megbeszélni a kezelő szakemberrel.

A járástréning vizsgálatában súlyos mellékhatást nem jelentettek, de a módosított járást gyakorló csoportból két, a kontrollcsoportból egy résztvevő fokozódó térdfájdalom miatt kilépett. Ez is jelzi, hogy a beavatkozásra adott válasz egyénenként eltérhet.

Mely tünetekkel nem szabad várni?

A megszokott, terheléshez kapcsolódó térdpanaszokat fontos elkülöníteni azoktól a tünetektől, amelyek sürgős orvosi vizsgálatot igényelhetnek. Nem minden térdfájdalom hátterében áll porckopás, és egy korábban megállapított diagnózis sem magyaráz automatikusan minden új panaszt.

A figyelmeztető tünetek közé tartozik, ha a térd hirtelen nagyon fájdalmassá válik, erősen megduzzad vagy megváltozik az alakja. Sürgős kivizsgálás indokolt akkor is, ha az érintett nem tudja mozgatni a térdét, illetve nem képes ráállni a lábára.

A vörös, forró térd lázzal, hidegrázással vagy rossz közérzettel együtt fertőzés jele is lehet. Ilyenkor nem célszerű otthoni gyakorlással kivárni, hogy javul-e az állapot.

Ezek a jelek nem alkalmasak öndiagnózisra. Arra szolgálnak, hogy felismerhető legyen: a panasz jellege megváltozott, és mielőbbi orvosi értékelésre van szükség. A mozgáskezelés megkezdése vagy folytatása csak ezután mérlegelhető.

Hogyan válhatna elérhetőbbé a járástréning?

Az eredeti vizsgálatban alkalmazott személyre szabáshoz speciális futópadra, mozgásrögzítő kamerákra és részletes adatelemzésre volt szükség. Ez időigényes és költséges folyamat, amelyet nem lehet minden rendelőben ugyanilyen formában megvalósítani.

A kutatók ezért egyszerűbb technológiai megoldásokat keresnek. Az okostelefonnal készített videók és a hordható érzékelők a jövőben segíthetnek a járás elemzésében. Az érzékelőkkel felszerelt cipők pedig a gyakorlás során adhatnának visszajelzést.

Ezek fejlesztési lehetőségek: önmagában egy telefonos felvétel vagy egy okoseszköz használata még nem jelent a vizsgálatban alkalmazott kezeléssel egyenértékű ellátást. A feladat annak megbízható meghatározása, hogy az adott embernél melyik változtatás kedvező, és hogyan lehet azt tartósan megtanítani.

A személyre szabott járástréning ígéretes, de nem otthon kipróbálható, mindenkire érvényes lábfejtartási trükk. A kutatás értékét az adja, hogy mérések alapján választott mozgáskorrekciót vizsgált, és annak hatását egy éven keresztül követte. A módszer későbbi szerepét az dönti el, hogy nagyobb betegcsoportokban, hosszabb távon és a mindennapi ellátás körülményei között is igazolhatók-e az előnyei.

Makacs, nem múló térdfájás: ezek a módszerek segíthetnek
Kapcsolódó cikk

Makacs, nem múló térdfájás: ezek a módszerek segíthetnek

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás:EgészségKalauz
# reumatoid artritisz# térdfájdalom# ízületi gyulladás# porckopás# fájdalomcsillapító# Kutatás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben könnyebben megtalálja az Egészségkalauz.hu cikkeit

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Címlapról ajánljuk