Gyorsabban öregszenek a fiatalok mint régen - ez magyarázhatja, hogy gyakrabban diagnosztizálnak rákot a fiataloknál

Egyre gyakrabban szembesülünk azzal a mellbevágó ténnyel, hogy a negyvenes, sőt a harmincas éveikben járóknál diagnosztizálnak rosszindulatú daganatokat. A jelenség mögött álló okokat kutató tudósok most egy olyan összefüggésre bukkantak, amely alapjaiban változtathatja meg a megelőzésről alkotott elképzeléseinket. A szigorú szakmai bírálaton átesett Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány adatai szerint a válasz a biológiai és a naptári életkorunk közötti egyre táguló ollóban keresendő.

A Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának (St. Louis) munkatársai a WashU Medicine kutatása során arra mutatztak rá, hogy a mai fiatalabb generációk szervezetének biológiai órája lényegesen gyorsabban ketyeg, mint a korábbi nemzedékeké azonos életkorban. Ez a felgyorsult biológiai öregedés pedig egyenes arányban áll az 55 éves kor előtt diagnosztizált daganatos megbetegedések növekvő kockázatával.

A pontos megértéshez érdemes különbséget tennünk a kétféle életkor között. A naptári korunk nem más, mint a születésünk óta eltelt évek száma. A biológiai életkor ezzel szemben a sejtjeink, szerveink és az anyagcserénk tényleges belső állapotát, fizikai elhasználódottságát tükrözi. A kutatás rávilágított, hogy minél jobban megelőzi a biológiai kor a naptárit, annál markánsabban emelkedik a daganatok kialakulásának veszélye. A folyamat ráadásul nem egyenletesen zajlik: a szervezetünk egyes szövetei és rendszerei eltérő tempóban öregedhetnek.

A tudósok az UK Biobank adatbázisából több mint 154 ezer, valamint az amerikai All of Us kutatási programból több mint 10 ezer fiatal felnőtt adatait elemezték. Az eredmények magukért beszélnek:

• Az Egyesült Királyságban az 1965 és 1974 között születettek szisztémás öregedése már kifejezettebb volt, mint az 1950 és 1954 között születetteké.
• Az Egyesült Államokban még élesebb a kontraszt: az 1990 és 1999 között világra jöttek biológiai mutatói lényegesen rosszabbak, mint az 1965 és 1969 között született évjáratoké.

Ez a fokozott belső elhasználódás a fiatalok körében átlagosan 8 százalékkal növelte meg a korai szilárd daganatok megjelenésének esélyét. A legveszélyeztetettebb harmadba tartozóknál ez a kockázatnövekedés már a 15 százalékot is elérte, függetlenül az örökletes genetikai hajlamtól.

A kutatók konkrét szervekhez kapcsolódó összefüggéseket is kimutattak:

• A tüdőrák korai megjelenése kifejezetten az immunrendszer felgyorsult öregedésével mutatott kapcsolatot.
• A vastagbélrák emelkedett kockázata a zsírszövetek korai biológiai öregedésével járt együtt.
• A gyomor-bélrendszeri és a méhdaganatok szintén a gyorsabban öregedő csoportokban fordultak elő lényegesen gyakrabban.

Ahogy azt Yin Cao, a kutatás egyik vezetője kiemelte, a cél az, hogy megértsük, a modern környezeti hatások, a feldolgozott élelmiszerek, a mozgásszegény életmód és a krónikus stressz miként hagyatnak tartós biológiai nyomot a szervezetünkben. Ha sikerül azonosítanunk a felgyorsult öregedést mutató, még egészséges fiatalokat, a megelőzést és a szűréseket végre a leginkább veszélyeztetett egyénekre szabhatjuk.

Nem ugyanazt jelenti a biológiai öregedés és a rák kialakulása

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tanulmány eredményei nem azt jelentik, hogy a gyorsabb biológiai öregedés önmagában rákot okoz. A kutatás elsősorban összefüggést mutatott ki a felgyorsult öregedés bizonyos biológiai jellemzői és a korai megjelenésű daganatok kockázata között. A daganatos betegségek kialakulása általában több tényező együttes következménye: szerepet játszhatnak genetikai eltérések, környezeti hatások, életmódbeli tényezők és az immunrendszer működésének változásai is.

A biológiai életkor ráadásul nem egyetlen, mindenki által elfogadott mérőszám. A kutatásokban különféle úgynevezett epigenetikai órákat és más biomarkereket alkalmaznak, amelyek többek között a DNS működését szabályozó változásokat, a sejtek állapotát vagy az anyagcsere bizonyos jellemzőit próbálják megragadni. Ezekből következtetni lehet arra, hogy egy adott szervezet bizonyos szempontból idősebbnek vagy fiatalabbnak tűnik-e annál, mint amit a naptári életkor alapján várnánk.

Mi történhet a szervezetben a felgyorsult öregedés során?

A biológiai öregedés egyik fontos jellemzője, hogy a sejtek és szövetek regenerációs képessége fokozatosan változik. Az öregedő sejtekben módosulhat a génműködés, romolhat a sejtek közötti kommunikáció, változhat az immunválasz, és felborulhat bizonyos anyagcsere-folyamatok egyensúlya. Ezek a változások önmagukban nem jelentenek daganatos betegséget, ugyanakkor befolyásolhatják azt a környezetet, amelyben egy kóros sejt kialakul és fennmarad.

Az úgynevezett sejtszeneszcencia különösen érdekes ebből a szempontból. A szeneszcens sejtek már nem osztódnak normális módon, ugyanakkor nem feltétlenül tűnnek el a szervezetből. Bizonyos gyulladáskeltő anyagokat bocsáthatnak ki, és nagyobb mennyiségben hozzájárulhatnak a szöveti környezet megváltozásához. Az öregedéskutatás egyik fontos kérdése éppen ezért az, hogy miként lehet az ilyen folyamatokat lassítani vagy kedvezőbb irányba befolyásolni.

Miért lehet fontos az immunrendszer állapota?

Az immunrendszer nemcsak a fertőzések elleni védekezésben játszik szerepet. A szervezet folyamatosan találkozik olyan sejtekkel is, amelyek genetikai változásokat hordoznak, és az immunrendszer bizonyos esetekben képes felismerni és eltávolítani ezeket. Az életkor előrehaladtával az immunrendszer működése fokozatosan változik, ezt a jelenséget immunöregedésnek, vagyis immunosenescence-nek nevezik.

Ez azért is érdekes a kutatás szempontjából, mert a tüdőrák korai megjelenése és a gyorsabb immunológiai öregedés között is kapcsolatot találtak. A megfigyelés újabb kérdéseket vet fel arról, hogy a szervezet védekezőrendszerének biológiai állapota miként befolyásolhatja a daganatok kialakulásának és felismerésének folyamatát.

A környezetünk is nyomot hagyhat a biológiai életkoron

A kutatók által felvetett egyik fontos kérdés az, hogy mi gyorsíthatja fel egyes emberekben a biológiai öregedést. A genetikai adottságok mellett számos olyan tényező létezik, amely hosszú távon befolyásolhatja az anyagcserét, a gyulladásos folyamatokat és a sejtek működését.

Ide tartozhat többek között a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a tartós mozgáshiány, az elhízás, a nem megfelelő étrend és bizonyos környezeti ártalmak. A krónikus stressz és az alváshiány szintén kutatások tárgya, bár ezek és a konkrét daganattípusok közötti kapcsolatot nem minden esetben lehet egyszerű ok-okozati lánccal leírni.

A feldolgozott élelmiszerek kérdése különösen összetett. Nem egyetlen élelmiszer vagy alapanyag felelős a biológiai öregedésért, hanem az étrend teljes mintázata számít. A rostban, zöldségben, gyümölcsben és más tápanyagokban gazdag, változatos étrend, valamint a megfelelő fizikai aktivitás általában kedvezőbb anyagcsere-állapottal társul. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy egészséges életmód mellett ne alakulhatna ki daganatos betegség.

A szűrés kérdése különösen fontos lehet

A kutatás egyik lehetséges gyakorlati következménye, hogy a jövőben a naptári életkor mellett egyes biológiai mutatók is szerepet kaphatnak a kockázatbecslésben. Elméletileg elképzelhető, hogy egy napon olyan személyeknél is pontosabban lehessen meghatározni a szükséges ellenőrzések gyakoriságát, akik életkoruk alapján még nem tartoznának a fokozott kockázatú csoportba.

Egyelőre azonban nem tartunk ott, hogy egy biológiai életkor-teszt alapján rutinszerűen megváltoztassák a daganatszűrés rendjét. Ehhez további, lehetőleg több országot és különböző népességcsoportokat felölelő vizsgálatokra van szükség. Azt is tisztázni kell, hogy a biológiai öregedést jelző biomarkerek javítása valóban csökkenti-e a későbbi daganatos megbetegedések kockázatát.

Nem érdemes saját magunkat egyetlen „biológiai kor” alapján megítélni

Az interneten egyre több olyan teszt érhető el, amely azt ígéri, hogy néhány adat vagy laboreredmény alapján megmondja, hány éves a szervezetünk valójában. Ezek eredményeit érdemes óvatosan kezelni. A biológiai életkor összetett fogalom, és nincs egyetlen olyan mérés, amely a szervezet minden szervének és szövetének állapotát pontosan megmutatná.

Egy magasabbnak becsült biológiai életkor ezért önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek rákja van, vagy biztosan daganatos betegsége lesz. Ugyanígy az alacsonyabb becsült biológiai életkor sem jelent védettséget. A klinikai döntések alapját továbbra is az egyéni kockázati tényezők, a tünetek, az orvosi vizsgálatok és a bizonyított szűrővizsgálatok jelentik.

A fiatalabb korban jelentkező rákok okait továbbra is kutatják

A korai megjelenésű daganatok számának változása az elmúlt években intenzív kutatási területté vált. Több daganattípus esetében figyeltek meg kedvezőtlen trendeket fiatalabb felnőttek körében, miközben az egyes rákfajták esetében eltérő lehet a változás mértéke és háttere. Az okok feltárását nehezíti, hogy a daganatok biológiája rendkívül sokféle, és az életmód mellett a diagnosztikai gyakorlat változása is befolyásolhatja a statisztikákat.

A mostani eredmények ezért elsősorban egy újabb fontos összefüggésre irányítják rá a figyelmet. A jövő kutatásainak azt kell tisztázniuk, hogy a felgyorsult biológiai öregedés valóban közvetítő szerepet játszik-e a modern életmód és a korai daganatok között, illetve mely biológiai folyamatok állnak ennek hátterében.

A kutatás egyik legfontosabb üzenete így nem az, hogy minden fiatal felnőttnek tartania kellene a ráktól, hanem az, hogy a daganatok megelőzésének és korai felismerésének megértéséhez egyre inkább szükség van az életkor mögött zajló biológiai folyamatok vizsgálatára is. A következő évek egyik kulcskérdése az lehet, hogy ezek a mérhető biológiai változások miként fordíthatók le valóban hasznos, bizonyított megelőzési és szűrési stratégiákra.

Kapcsolódó cikk

6 ráktípus, amely egyre gyakoribb a fiatalok körében – ezeket a tüneteket könnyű félvállról venni

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!