Mikor kell citológiát végezni?

Egy rendellenes lelet nem jelent rákot. De vajon mi a következő lépés? Citológia - eljárás, eredmények, értelmezés.

A citológiai vizsgálat – közismertebb nevén Pap-teszt – a női egészségmegőrzés egyik legfontosabb eszköze, amely évtizedek óta életeket ment. Segítségével még a tünetek megjelenése előtt felismerhetők azok a sejtelváltozások, amelyek időben kezelve megelőzhetik a méhnyakrák kialakulását.

Mi a citológia?

A citológia —latinul cytologia — a sejtek mikroszkópos vizsgálatára szolgál. A nőgyógyászati gyakorlatban leggyakrabban a méhnyakrák korai felismerésére alkalmazott Papanicolaou-teszt, közismert nevén Pap-teszt kapcsán kerül szóba. Ez a vizsgálat lehetővé teszi a daganat előtti sejtváltozások felfedezését, így időben beavatkozva megelőzhető a betegség kialakulása.

Miért kell Pap-tesztet csináltatni?

A Pap-teszt lehetővé teszi a méhnyak intraepiteliális neoplázia (CIN) vagy más néven cervical dysplasia korai felismerését. Az ilyen elváltozások még időben felismerve kezelhetők, így megelőzhető az invazív méhnyakrák kialakulása. A masszív népességi szintű szűrés évtizedeken átívelő lényeges hatása jól dokumentált.

Minden nőnek el kell végeztetnie a Pap-tesztet?

A nemzetközi szakmai ajánlások nagy egyetértésben arra szólítanak fel, hogy 21 és 65 éves kor között minden nő betegségtől függetlenül részt vegyen rendszeres méhnyakszűrésen. Ez különösen fontos még tünetmentes esetben is, hiszen a HPV által kiváltott sejtváltozások hosszú ideig tünetmentesen jelen lehetnek.

Végezhető citológia szűz nőn?

Igen. A Pap-vizsgálat elvégezhető szűz nőknél is. A mintavétel kíméletes eszközökkel történik, különös tekintettel az anatómiai sajátosságokra, és célja kizárólag a sejtminta megfelelő és biztonságos begyűjtése.

Milyen gyakran kell elvégezni a tesztet?

A jelenleg érvényes nemzetközi ajánlások szerint a szűrés gyakorisága az életkortól és a HPV tesztelés rendelkezésre állásától függ:

• 21–29 éves nők: Pap-teszt 3 évente
• 30–65 éves nők: választható
• Pap-teszt 3 évente,
• HPV-teszt (magas rizikójú típusokra) 5 évente, vagy
• co-testing (Pap + HPV) 5 évente.
• 65 év felett, ha az előző években többször negatív volt az eredmény, és nincs fokozott rizikó, a szűrés általában elhagyható.

Magyarországon egy speciális megközelítés is létezik: a Pap-teszt mellett kolposzkópos vizsgálat is része lehet a lakossági szűrésnek.

Hogyan kell felkészülni a citológiai vizsgálatra?

A vizsgálat megbízhatósága érdekében javasolt:

• 48 órával előtte elkerülni a hüvelyi irrigálást, krémek, gyógyszerek használatát a hüvelyben, és a szexuális együttlétet.

Ez csökkenti a mintát befolyásoló tényezők lehetőségét.

Lehet Pap-tesztet végezni menstruáció alatt?

Menstruáció alatt nem javasolt a vizsgálat, mert a vér jelenléte nehezíti a sejtek mikroszkópos értékelését. Ideális időpont menstruáció után néhány nappal van.

Hogyan történik a citológiai vizsgálat?

A nőgyógyász:

1. 1 Speculum segítségével látótérbe viszi a méhnyakat.
2. 2 Kefével, spatulával vagy ecsettel mintát vesz a méhnyak felszínéről és a transzformációs zónából.
3. 3 A sejteket előkészítik (akár klasszikus kenetben, akár folyadékalapú citológiában), majd mikroszkópos vizsgálatra küldik.

A mintavétel általában gyorsan megtörténik, néhány percet vesz igénybe.

Kellemetlen és fájdalmas vizsgálat a citológia?

A legtöbben csak enyhe kellemetlenségről számolnak be, de a vizsgálat nem fájdalmas. Inkább egy rövid, jellegzetes nyomás vagy kissé kínzó érzet léphet fel.

Mit jelent a normális vagy abnormális citológiai eredmény?

• Normális (negatív) eredmény: nincs sejtelváltozás, nincs jelenlévő rák vagy rákmegelőző állapot.
• Abnormális (pozitív vagy eltérést mutató) eredmény: a sejtek formája, szerkezete eltér a normálistól—felvethet HPV-fertőzést, gyulladást vagy rákmegelőző elváltozást.

Citológia – a Papanicolaou-teszt értelmezése

Az eredményeket a nemzetközileg elfogadott Bethesda-rendszer szerint kategorizálják. Ez részletesen jellemzi a sejtelváltozás súlyosságát (pl. ASC-US, LSIL, HSIL).

Mit jelent a rendellenes citológiai eredmény?

Egy abnormális eredmény nem egyenlő rákdiagnózissal. Gyakran a sejtváltozás visszarendeződhet. A további lépések között szerepelhet ismételt citológia, HPV-teszt, kolposzkópia, esetleg biopszia.

A Pap-teszt eredményem rendellenes – mi a következő lépés?

Orvosa az eltérés mértékének függvényében ismételt mintavételt vagy kolposzkópiás vizsgálatot javasolhat. Súlyosabb sejtminták esetén előfordulhat, hogy biopsziát is végeznek a pontos diagnózis érdekében.

Méheltávolításon estem át. Szükségem van még Pap-tesztre?

• Teljes méheltávolítás, ahol a méhnyak is eltávozott, és nincs előzetes elváltozás, általában nem teszi szükségessé a további szűrést.
• Ha viszont a méhnyak fent maradt (részleges eltávolítás esetén) vagy volt előzetes elváltozás, akkor a normál szűrési protokoll folytatása javasolt.

Hogyan csökkenthetem a méhnyakrák kockázatát?

1. 1 HPV elleni védőoltás beadatása (lehetőleg serdülő- vagy fiatal felnőttkorban).
2. 2 Rendszeres szűrés (Pap és/vagy HPV-ellenőrzés a kor és rendelkezésre állás függvényében).
3. 3 Dohányzás kerülése, mivel ez fokozza a rák kialakulásának kockázatát.
4. 4 Biztonságos szexuális magatartás (védekezés használata, partnerek számának korlátozása).

Alapvető információk a humán papillomavírusról (HPV)

A HPV vírus több mint 200 típusból áll, melyek közül mintegy 14 magas kockázatú – ezek felelősek a méhnyakrák kialakulásáért. A vírus többnyire tünetmentesen terjed, és sokszor magától gyógyul.

Hogyan tudom megtudni, hogy HPV-fertőzött vagyok-e?

A HPV-fertőzést csak laboratóriumi HPV-teszttel lehet kimutatni. A tünetmentes jellege miatt kizárólag szűréssel derülhet fény jelenlétére.

Citológia és a nemi betegségek kimutatása

A Pap-teszt nem elsősorban nemi betegségek kimutatására szolgál. Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy gyulladás vagy specifikus kórokozó sejtje is látható, így indokolt esetben további vizsgálatokat javasolhat az orvos.

Citológia – vélemények

Sok nő számára a Pap-teszt kellemetlen, de gyors és viszonylag elviselhető élményként jelenik meg. A legnagyobb megnyugvást a negatív eredmény adja, hiszen ez azt jelenti, hogy nincs jelen sejtorvos.

A citológia típusai

• Klasszikus kenet: a mintát közvetlenül üveglemezre kenik, majd fixálják.
• Folyadékalapú citológia (LBC): modern módszer, ahol a sejtek egy fixáló folyadékba kerülnek, lehetővé téve tisztább mintavételt és jobb diagnosztikai értékelést.

Citológia – Bethesda osztályozás

A Bethesda-rendszer világszerte használt osztályozási rendszer, amely részletezi a sejtminták eltéréseinek típusát (pl. ASC-US, LSIL, HSIL), és segíti a következő diagnosztikai vagy kezelési lépés meghatározását.

Citológia – miért olyan fontos?

A méhnyakrák időben felismerhető, megelőzhető és kezelhető, ha időben történik a szűrés. A rendszeres szűrés szó szerint életeket ment — az egyik legnagyobb közegészségügyi sikertörténet a nőgyógyászati prevencióban.

Citológia – ingyenes vizsgálat

Magyarországon a 21–65 éves nők számára a szűrés háromévente ingyenes, a népegészségügyi szűrőprogram keretében, amennyiben megfelelnek a részvételi feltételeknek és felkeresik a megfelelő ellátóhelyet.

Kapcsolódó cikk

Ezt az eljárást hívjuk ma méhnyakrák szűrésnek, citológiai mintavételnek

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok a citológiáról

• Fáj a citológiai vizsgálat?
• Nem, a vizsgálat általában nem fájdalmas. Legfeljebb enyhe kellemetlenséget vagy nyomást érezhet közben.
• Mi történik, ha abnormális az eredményem?
• Ez nem jelenti azt, hogy rákja van. Az esetek többségében enyhe elváltozásról vagy HPV-fertőzésről van szó, amely sokszor magától rendeződik. Orvosa további vizsgálatot javasolhat.
• Kaphatok-e Pap-tesztet terhesség alatt?
• Igen, a vizsgálat biztonságos várandósság idején is, és gyakran a terhesgondozás részeként el is végzik.
• Helyettesítheti a HPV-teszt a Pap-tesztet?
• Bizonyos életkorban (30 év felett) a HPV-teszt önmagában is elfogadott szűrési módszer. A legbiztosabb eredményt azonban a két vizsgálat kombinációja adja.
• Elég, ha egyszer csináltatok Pap-tesztet?
• Nem, a szűrés lényege a rendszeresség. Egyetlen negatív eredmény nem jelent végleges védelmet, hiszen a HPV-fertőzés bármikor kialakulhat.
• Segít a Pap-teszt a nemi úton terjedő betegségek felismerésében?
• Kifejezetten nem erre szolgál, de olykor kimutatja a gyulladás jeleit vagy egyes kórokozók jelenlétét, így indokolhat további vizsgálatot.
• Beadhatom magamnak a mintavételt otthon?
• Egyes országokban léteznek HPV-önmintavételi tesztek, de a Pap-teszt szakszerű elvégzése mindenképp nőgyógyászhoz kötött, hogy megbízható legyen az eredmény.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!