Nem csak az veszélyeztetett, akinek volt mellrák a családjában: ezt mutatják a friss adatok

Gyakori kérdések a mellrákról

Mi a mellrák?

A mellrák, más néven emlőrák akkor alakul ki, amikor az emlő bizonyos sejtjei kórosan megváltoznak, ellenőrizetlenül szaporodni kezdenek, és daganatot hoznak létre. Több különböző típusa létezik attól függően, hogy pontosan milyen sejtekből indul ki, és milyen tulajdonságokkal rendelkezik a daganat. Ezek a különbségek azért fontosak, mert a kezelés megválasztását és a betegség várható lefolyását is befolyásolhatják.

Az emlőrák leggyakrabban nőknél fordul elő, de férfiaknál is kialakulhat. A kockázat az életkor előrehaladtával növekszik, ugyanakkor fiatalabb korban sem lehet teljesen kizárni a betegséget.

Mindig csomó az emlőrák első tünete?

Nem. Az emlőben vagy a hónaljban megjelenő új csomó az egyik legismertebb figyelmeztető jel, de nem minden emlőrák jár tapintható csomóval. A betegség egyéb változásokat is okozhat, ezért nemcsak a csomókra érdemes figyelni.

Gyanús lehet például, ha megváltozik az egyik emlő mérete vagy alakja, behúzódik a mellbimbó, megváltozik az emlő bőrének felszíne, vagy olyan bőrpír, hámlás, megvastagodás jelenik meg, amely korábban nem volt ott. A mellbimbóból származó váladékozás – különösen, ha véres – szintén kivizsgálást igényelhet. Ezeknek a tüneteknek számos jóindulatú oka is lehet, ezért megjelenésük nem jelenti automatikusan azt, hogy emlőrákról van szó.

Fájhat a mellrák?

Igen, de az emlőrák nem feltétlenül okoz fájdalmat. Az emlőfájdalom nagyon gyakori panasz, és sokkal többször áll mögötte hormonális változás vagy más, nem daganatos ok. Az, hogy egy csomó fáj vagy nem fáj, önmagában nem alkalmas annak eldöntésére, hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó.

Ha az emlő egy bizonyos pontján tartós fájdalom jelentkezik, amelynek nincs egyértelmű oka, érdemes orvossal megbeszélni. Ugyanez igaz minden olyan új emlőpanaszra, amely nem múlik el vagy fokozatosan rosszabbodik.

Milyen lehet egy rosszindulatú emlőcsomó?

Nincs olyan tapintási szabály, amely alapján otthon biztosan meg lehetne állapítani, hogy egy csomó rosszindulatú-e. Egy emlődaganat lehet kemény, szabálytalan alakú és a környezetéhez rögzített, de nem minden rosszindulatú elváltozás ilyen. Jóindulatú csomók szintén nagyon különbözőek lehetnek.

Ezért veszélyes kizárólag arra hagyatkozni, milyen egy csomó tapintása. Ha új csomó jelenik meg az emlőben vagy a hónaljban, orvosi vizsgálattal kell tisztázni, mi okozza.

Lehet emlőrák akkor is, ha semmilyen tünet nincs?

Igen. A korai emlőrák gyakran egyáltalán nem okoz olyan panaszt, amelyet az érintett észrevenne. Éppen ezért van jelentősége a szűrővizsgálatoknak: a mammográfia olyan elváltozásokat is kimutathat, amelyek még túl kicsik ahhoz, hogy kitapinthatók legyenek vagy tüneteket okozzanak.

A tünetmentesség tehát nem jelenti azt, hogy biztosan nincs elváltozás az emlőben. Ugyanakkor a szűrés és a tünet miatt végzett kivizsgálás nem ugyanaz: ha valaki új csomót vagy más gyanús változást észlel, nem a következő szűrés időpontját kell megvárnia, hanem orvoshoz kell fordulnia.

Mit jelent, ha behúzódik a mellbimbó?

Van, akinek természetes módon befelé forduló mellbimbója van, és ez önmagában nem betegség. Más megítélés alá esik azonban, ha egy korábban kifelé álló mellbimbó újonnan kezd behúzódni. Ennek jóindulatú oka is lehet, de emlődaganat is okozhatja, ezért érdemes kivizsgáltatni.

Figyelmet érdemel a mellbimbó vagy a körülötte lévő bőr hámlása, kérgesedése, kipirosodása és megvastagodása is, különösen akkor, ha a változás csak az egyik oldalon jelentkezik és tartósan fennáll.

Mi az a narancshéjszerű bőr, és miért fontos?

Az emlő bőre bizonyos esetekben megvastagodhat, apró bemélyedések jelenhetnek meg rajta, és a felszíne a narancs héjához válhat hasonlóvá. Ez olyan változás, amelyet érdemes mielőbb orvosnak megmutatni.

Különösen fontos lehet akkor, ha az emlő emellett gyorsan megduzzad, kipirosodik vagy meleggé válik. Egy ritkább, gyorsabban előrehaladó emlőráktípus, a gyulladásos emlőrák nem feltétlenül jár jól kitapintható csomóval, viszont ilyen bőrtüneteket okozhat. Hasonló panaszokat fertőzés is előidézhet, ezért a tünetekből önmagában nem lehet megállapítani az okot.

A mellbimbóváladék mindig rosszindulatú betegséget jelez?

Nem. A mellbimbóváladékozásnak számos olyan oka lehet, amelynek semmi köze a daganathoz. Bizonyos esetekben hormonális változások, gyógyszerek vagy az emlő jóindulatú elváltozásai állhatnak a háttérben.

Orvosi kivizsgálást indokolhat azonban különösen az olyan váladékozás, amely spontán, vagyis a mellbimbó megnyomása nélkül jelentkezik, csak az egyik emlőt érinti, illetve véres vagy víztiszta váladékkal jár. Ha a váladékozás mellett csomó vagy más emlőelváltozás is megjelenik, szintén érdemes mielőbb orvoshoz fordulni.

Örökölhető a mellrák?

Az emlőrákos esetek egy részének hátterében öröklött genetikai eltérés állhat. A legismertebbek a BRCA1 és BRCA2 gének bizonyos változatai, amelyek jelentősen növelhetik az emlő- és egyes más daganatok kialakulásának kockázatát.

A családi halmozódás ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy valaki biztosan megbetegszik, ahogy az emlőrákos családi előzmény hiánya sem jelenti azt, hogy nincs kockázat. Az emlőrákkal diagnosztizált nők jelentős részének nincs ismert, erős családi előzménye.

Genetikai tanácsadás különösen akkor kerülhet szóba, ha a családban több közeli rokonnál alakult ki emlő- vagy petefészekrák, fiatal életkorban jelentkezett emlőrák, férfinál fordult elő emlőrák, vagy más körülmény utal öröklött hajlam lehetőségére.

A melltartó viselése okozhat mellrákot?

Nincs megbízható bizonyíték arra, hogy a melltartó – beleértve a merevítős melltartót is – emlőrákot okozna. Az ehhez kapcsolódó állítások régóta terjednek, de nem igazolták, hogy a melltartó viselése a nyirokkeringés akadályozásán keresztül daganatot idézne elő.

Ugyancsak nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy a dezodor vagy izzadásgátló használata önmagában emlőrákot okozna. Az emlőrák kialakulása összetett folyamat, amelyben többek között az életkor, a hormonális és genetikai tényezők, valamint bizonyos életmódbeli tényezők játszhatnak szerepet.

Növeli az alkohol az emlőrák kockázatát?

Igen. Az alkoholfogyasztás összefügg az emlőrák fokozott kockázatával, és a kockázat az elfogyasztott alkohol mennyiségével növekedhet. Ez nem jelenti azt, hogy minden alkoholt fogyasztó embernél emlőrák alakul ki, hanem azt, hogy statisztikailag nagyobb a betegség kialakulásának valószínűsége.

Az emlőrák kockázatát azonban nem egyetlen tényező határozza meg. Az életkor, az öröklött hajlam, a hormonális hatások, a testsúly és más tényezők együttesen alakíthatják az egyéni kockázatot.

Csak idősebb nőknél alakulhat ki emlőrák?

Nem. A betegség kockázata valóban növekszik az életkor előrehaladtával, és az esetek jelentős részét idősebb nőknél diagnosztizálják, de fiatalabb korban is kialakulhat.

Ezért egy fiatal nőnél megjelenő új csomót vagy más tartós emlőelváltozást sem érdemes kizárólag az életkor miatt figyelmen kívül hagyni. Fiatalabb korban a csomók nagy része jóindulatú, de ezt szükség esetén vizsgálattal lehet megerősíteni.

Férfiaknak is lehet mellrákjuk?

Igen. A férfiaknak is van emlőszövetük, ezért náluk is kialakulhat emlőrák, bár lényegesen ritkábban, mint nőknél. A férfi emlőrák egyik lehetséges tünete a mell területén kialakuló csomó, de a mellbimbó behúzódása, váladékozása vagy a bőr megváltozása is figyelmeztető jel lehet.

Mivel sokan nem tudják, hogy férfiaknál is előfordulhat a betegség, az érintettek esetenként később fordulnak orvoshoz. Egy új, tartós mellkasi vagy mellbimbó környéki elváltozást férfiaknál is érdemes kivizsgáltatni.

Mit jelent, ha valakit visszahívnak mammográfia után?

A visszahívás önmagában nem jelenti azt, hogy emlőrákot találtak. Előfordulhat, hogy a felvételen olyan terület látható, amelyet részletesebben meg kell vizsgálni, vagy technikai okból további képekre van szükség.

Ilyenkor újabb mammográfiás felvételek, ultrahang vagy más vizsgálat következhet. Ha ezek alapján továbbra sem egyértelmű az elváltozás természete, szövettani mintavételre is szükség lehet. A biztos diagnózist nem a mammográfiás kép önmagában, hanem szükség esetén a szövetminta vizsgálata adja meg.

Ha csomót találok, mennyi ideig várhatok vele?

Egy új emlőcsomót nem érdemes hetekig vagy hónapokig figyelni abban a reményben, hogy majd magától eltűnik. Különösen indokolt orvoshoz fordulni, ha a csomó újonnan jelent meg, tartósan megmarad, növekszik, keménynek tűnik, vagy az emlő más változásával együtt jelentkezik.

Ez nem azt jelenti, hogy minden csomó rosszindulatú. Az emlőcsomók jelentős részének jóindulatú oka van. A lényeg éppen az, hogy ezt tapintás alapján nem lehet minden esetben biztonsággal eldönteni.

Gyógyítható a mellrák?

Az emlőrák kezelési lehetőségei sokat fejlődtek, és különösen a korán felismert betegség esetében nagyon jók lehetnek a kilátások. A kezelés és a várható eredmény azonban nagymértékben függ a daganat típusától, méretétől, kiterjedtségétől, biológiai tulajdonságaitól és attól, hogy átterjedt-e a szervezet más részeire.

A kezelés része lehet műtét, sugárkezelés, kemoterápia, hormonterápia, célzott kezelés vagy immunterápia, és ezek közül gyakran többet kombinálnak. Nincs tehát egyetlen, minden emlőrákra alkalmazható kezelési séma.

Kiújulhat a mellrák a sikeres kezelés után?

Igen, az emlőrák a kezelés után kiújulhat, de ennek kockázata egyénenként nagyon eltérő. A betegség visszatérhet az eredeti daganat környezetében, a közeli nyirokcsomókban vagy a szervezet távolabbi részein.

Ezért fontos a kezelés utáni orvosi követés. A kontrollok célja többek között az esetleges új problémák felismerése, a kezelés hosszabb távú következményeinek ellenőrzése és annak megbeszélése, hogy milyen vizsgálatokra van szükség a továbbiakban. Egy korábban emlőrákkal kezelt betegnek az új, tartós vagy szokatlan tüneteket is érdemes jeleznie kezelőorvosának.

Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni?

Érdemes kivizsgálást kérni minden új és tartós emlőelváltozás miatt. Ilyen lehet az új csomó az emlőben vagy a hónaljban, az emlő alakjának vagy méretének megváltozása, a bőr behúzódása vagy narancshéjszerűvé válása, az újonnan kialakuló mellbimbó-behúzódás, illetve a spontán vagy véres mellbimbóváladékozás.

Fontos, hogy ezeknek a változásoknak sok esetben nem emlőrák az oka. A tünetek figyelmen kívül hagyása helyett azonban érdemes kivizsgáltatni őket, mert ha mégis rosszindulatú elváltozás áll a háttérben, a korai felismerés jelentősen befolyásolhatja a kezelési lehetőségeket és a kilátásokat.