Ételallergia, ételintolerancia, keresztallergia: mi a különbség?
Baráti beszélgetések során, orvosi konzultációkon, laboratóriumi eredményekben egyre gyakrabban találkozunk az ételallergia és az ételintolerancia kifejezésekkel. Azonban sokan nem tudjuk, mit is jelentenek ezen kifejezések, mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között.
Két élelmiszer-mérnök, Dr. Németh Csaba, c. egyetemi tanár és Vargáné Dr. Tóth Adrienn, egyetemi tudományos munkatárs röviden összegzik a legfontosabb különbségeket a két egészségi állapot között.
Mi az ételallergia? És mi az étel-intolerancia?
Az allergia, így az ételallergia is, olyan immunrendszer által adott válasz, amely bizonyos környezeti körülmények, vegyületek vagy éppen élelmiszerek fogyasztására alakul ki. Leggyakrabban IgE-antitestek által közvetített reakciók. Azaz a szervezet immunglobulin E antitesteket termel bizonyos allergének, például pollen, poratka vagy élelmiszer ellen. Ezek a reakciók gyorsan kialakulhatnak, és súlyos tüneteket - például anafilaxiát - is okozhatnak, így orvosi diagnózist, valamint szigorú kerülési vagy kezelési stratégiát igényelnek. A bizonyítékokon alapuló diagnosztika általában a részletes kórtörténet felvételét ötvözi objektív vizsgálatokkal, mint például a specifikus IgE-szint mérése vagy bőrpróba. Bizonyos esetekben felügyelt szájon át történő ételterheléses vizsgálatra illetve diagnosztikai algoritmusok alkalmazására is sor kerülhet.
Az ételintolerancia nem immunológiai mechanizmusokon alapuló, kedvezőtlen élettani válaszokat jelent bizonyos élelmiszerek fogyasztása után. Kialakulásában szerepet játszhatnak enzimhiányok, anyagcsere-zavarok, valamint az emésztéshez és az élelmiszerek szerkezetéhez kapcsolódó tényezők is.
Mennyi étel-allergiás él közöttünk?
Az európai felnőtteknél a „valószínű ételallergia” (tünetek + specifikus IgE érzékenység) gyakorisága 1-6 % körül mozog országtól függően. Az egyes régiókban az olyan allergének, mint a mogyoró és olajos magvak töltenek be előkelő helyet. Az allergiás lakosság aránya 6‑10 % körül is lehet egyes régiókban. Magyarországon a felnőttek körében az ételallergia előfordulása kb. 1‑2 %, gyermekeknél ez jóval magasabb lehet, kb. 6‑7 % körül, különösen csecsemő- és kisgyermekkori életkorban. Az allergéneket okozó ételek típusa életkorhoz is kötött - gyermekeknél és felnőtteknél eltérő lehet. Felnőtt korban például jóval magasabb az olajos magvak, földimogyoró, hal, kagyló/tenger gyümölcsei, bizonyos gyümölcsök (pl. alma, barack) és mogyoró allergiások száma.
Mennyi étel-intoleranciában szenvedő él közöttünk?
Az ételintolerancia az élelmiszerekkel szembeni olyan nem immunológiai alapú kedvezőtlen reakció, amely az emésztőrendszert érinti, és általában késleltetett tüneteket okoz. Szemben az ételallergiával, ahol az immunrendszer (gyakran IgE-antitestek) aktívan részt vesz a reakcióban, intolerancia esetén a tünetek hátterében enzimhiányok, anyagcsere-zavarok vagy a táplálék egyes összetevőinek nem megfelelő lebontása áll. A tünetek egyénenként változhatnak, és gyakran emésztőrendszeri panaszokban nyilvánulnak meg: puffadás, hasmenés, hasi fájdalom, de fejfájás, fáradtság vagy bőrtünetek is előfordulhatnak. Az ételintoleranciák diagnosztikája általában eliminációs diétán és tünetmegfigyelésen alapul, nem pedig vérvizsgálaton vagy bőrpróbán, mivel az immunválasz nem érintett.
Hazánkban több élelmiszer és élelmiszerösszetevő köthető össze ételintoleranciával. A laktózintolerancia (tejcukor érzékenység) a leggyakoribb ételintolerancia világszerte. Az érintetteknél hiányzik, vagy csökkent mennyiségben van jelen a laktáz enzim, amely a tejcukor lebontásáért felel. Tünetei: puffadás, hasfájás, hasmenés tejtermék fogyasztása után. Egyes esetekben bőrproblémák is felléphetnek.
Fruktózintolerancia
A fruktózintolerancia (gyümölcscukor intolerancia) lehet öröklött (ritka) vagy szerzett (gyakoribb), utóbbi esetben a vékonybél nem képes megfelelően felszívni a fruktózt. Gyümölcsök, méz, szirupok, üdítők válthatják ki, és emésztőszervrendszeri panaszokat okozhat.
Gluténérzékenység
Ami a lisztérzékenység, azaz nem a cöliákia egyik formája! Tünetei hasonlíthatnak a cöliákiára, de nincs immunológiai vagy szövettani bizonyíték.
Hisztaminintolerancia
A hisztaminintolerancia az enzimhiány (DAO enzim alulműködése) miatt alakul ki, ami gátolja a hisztamin lebontását. A legnagyobb hisztamintartalmú ételek az érlelt sajtok, bor, füstölt húsok, paradicsom, csokoládé, halak. Tünetei lehetnek: fejfájás, bőrpír, viszketés, szívdobogásérzés, gyomorpanaszok.
Élelmiszer-adalékanyagok
Az élelmiszer-adalékanyagok is lehetnek intoleranciát okozó vegyületek. Így a színezékek (pl. tartrazin), tartósítószerek (szulfitok), ízfokozók (pl. nátrium-glutamát - MSG) is válthatnak ki intoleranciás reakciót. Gyakori panaszok: fejfájás, bőrtünetek és emésztési zavarok.
Bár gyakran összekeverjük, az ételallergia és az ételintolerancia két különböző jelenség. Az allergia az immunrendszer túlérzékeny válasza, amely akár életveszélyes reakcióhoz is vezethet, míg az intolerancia emésztési vagy anyagcsere-problémák következménye - kellemetlen, de nem veszélyes. Míg az allergiát már kis mennyiségű étel is kiválthatja, az intolerancia gyakran dózisfüggő.
Az allergiát laborvizsgálatok is kimutathatják, az intoleranciát viszont többnyire tüneti naplózással és eliminációs diétával lehet azonosítani. A tudatos ételválasztás, diéta, a megfelelő orvosi diagnózis és az egyénre szabott étrend segíthet abban, hogy ne az étel határozza meg az életminőségünket - hanem mi határozzuk meg, mit és hogyan fogyasztunk.
Összegzés
- Az ételallergia az immunrendszer túlérzékeny válaszát jelenti, míg az ételintolerancia emésztési vagy anyagcsere-problémák következménye.
- Az ételallergia tünetei gyorsak és súlyosak lehetnek, míg az intolerancia tünetei általában késleltetettek és kellemetlenek.
- Az ételallergiát laboratóriumi tesztek, az ételintoleranciát pedig eliminációs diéta segíti azonosítani.
- Az ételallergia előfordulása bizonyos életkorban és régiókban gyakoribb, míg az ételintoleranciák leggyakoribb formái világszerte elterjedtek.
- A tudatos étkezési szokások segítenek az ételallergia és -intolerancia kezelésében, javítva az érintettek életminőségét.
Allergia vagy intolerancia: mi a különbség? Így járhat utána
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
