Mitől függ, hogy mennyire fáj a gyomortükrözés?

A gyomortükrözés nem kellemes, de nem kell tőle félni. A modern eljárások, a finom eszközök és a tapasztalt orvosok ma már lehetővé teszik, hogy a vizsgálat gyors, biztonságos és minimálisan kellemetlen legyen.

A gyomortükrözés (gasztroszkópia) az egyik legfontosabb orvosi vizsgálat, amikor a szakorvos egy hajlékony, vékony csövön (endoszkópon) keresztül betekint a nyelőcső, a gyomor és a nyombél belső falára. A cél az, hogy idejében felismerje a gyulladást, fekélyt, reflux okozta károsodást, esetleges vérzést vagy daganatos elváltozást. Bár maga az eljárás néhány percig tart, a legtöbben inkább a kellemetlenségtől vagy a hányingertől tartanak – mintsem a fájdalomtól.

De mi határozza meg, hogy valaki alig érez valamit, míg másnak nehezebben viselhető a vizsgálat? És mit lehet tenni, ha közben erős hányinger, öklendezés vagy torokfájdalom jelentkezik?

A fájdalomérzet nem a vizsgálattól, hanem az egyéni érzékenységtől függ

A gyomortükrözés önmagában nem fájdalmas beavatkozás. A cső nagyon vékony, és az orvos nem „tolja le erővel”, hanem finoman vezeti a torkon át. Az érzés mégis lehet kellemetlen, mert a garat és a nyelvgyök érintése aktiválja az ember természetes öklendezési reflexét.

A kellemetlenség mértéke nagyban függ:

• a beteg idegességétől és izomfeszültségétől
• az orvos gyakorlati tapasztalatától
• a garatérzékenység egyéni mértékétől
• és attól, milyen érzéstelenítést vagy bódítást alkalmaznak

Sokan már attól jobban viselik a vizsgálatot, ha előtte pontos tájékoztatást kapnak arról, mi fog történni. A kiszámíthatóság és az orvossal való bizalom önmagában is képes csökkenteni a hányingert és a szorongást.

A helyi érzéstelenítés és a bódítás közti különbség

A gyomortükrözést alapvetően garatérzéstelenítéssel végzik. Ilyenkor a torok hátsó részét lidokainos spray-vel fújják be, ami elzsibbasztja a nyálkahártyát. Ettől a nyelési reflex tompul, a beteg kevésbé érzi, hogy a cső a torkába kerül.

Ha valaki korábban rosszul viselte a vizsgálatot, vagy nagyon erős hányingerre hajlamos, lehetőség van bódításos gyomortükrözésre is. Ez nem teljes altatás, inkább egy „éber álomszerű” állapot. A beteg ellazul, gyakran el is szenderedik, és később alig emlékszik a történtekre.

A beavatkozás során a légzése spontán marad, de a pulzust és az oxigénszintet folyamatosan figyelik.

Altatásos gasztroszkópia is létezik, de ezt általában csak akkor alkalmazzák, ha a hányinger vagy a pánikreakció annyira erős, hogy másképp nem kivitelezhető a vizsgálat. Ebben az esetben aneszteziológus van jelen, és a beteg rövid ideig altatásban van. Az ébredés gyors, a vizsgálat után 1-2 órával már haza is lehet menni.

Miért jelentkezik hányinger – és hogyan lehet csökkenteni?

A hányinger a gyomortükrözés alatt nem betegség, hanem a szervezet reflexes védekező mechanizmusa. Az agytörzsben lévő „hányásközpont” a garatban érzékelt idegingerekre reagálva aktiválja a hányingert. Vannak, akiknél ez gyengébb, másoknál szinte azonnal kiváltódik.

A következő módszerek sokat segíthetnek az enyhítésében:

• Orron keresztüli, lassú légzés: segít az izmok ellazításában, és eltereli a figyelmet.
• Ne próbálja visszatartani az öklendezést, inkább engedje, hogy a test természetes ritmusban reagáljon – az orvos közben megállhat, hogy a reflex lecsillapodjon.
• Zárja be a szemét, így kevésbé érzékeli a mozdulatokat.
• Ha erős hányingere van, jelezze a vizsgálatvezető orvosnak – ilyenkor gyakran enyhébben mozgatják az endoszkópot, vagy rövid szünetet tartanak.

Egyes kórházakban előre adnak hányingert csökkentő gyógyszert, ha a beteg ezt igényli. Ez különösen hasznos, ha korábban hasonló problémák jelentkeztek.

A lelki tényezők is befolyásolják

A gyomortükrözés előtt érzett félelem természetes. A stressz viszont felerősíti a test érzékenységét: a nyak és a torok izmai megfeszülnek, a garat reflexe éberebbé válik. Ilyenkor már a legkisebb inger is hányingert válthat ki.

A gasztroenterológusok ezért hangsúlyozzák, mennyire fontos az ellazulás és az orvossal való kommunikáció. Ha a beteg tudja, mire számíthat, ha engedik, hogy közben orron át lélegezzen, és nem érzi magát „tehetetlennek”, sokkal könnyebben átvészeli az egészet.

A vizsgálat után enyhe torokkaparás vagy idegentest-érzés előfordulhat, de ez pár órán belül elmúlik.

Meddig tart a vizsgálat?

A gyomortükrözés általában 5–10 percig tart. Ez alatt az orvos a szájnyíláson át bevezeti a vékony endoszkópot, megvizsgálja a nyelőcsövet, a gyomrot és a nyombélt. Közben levegőt fúj a gyomorba, hogy a falakat szétterítse – ez okozhat feszítő érzést vagy büfögési ingert.

Ha szükséges, szövettani mintát is vesz egy apró csipesszel (biopszia), de ezt a nyálkahártya nem érzékeli – tehát nem jár fájdalommal.

A vizsgálat után az orvos azonnal elmondja az első eredményt, a szövettani minta kiértékelése néhány napot vesz igénybe.

Mikor ajánlott a gyomortükrözés?

A vizsgálat indokolt, ha valaki hosszabb ideje az alábbi tüneteket tapasztalja:

• gyomorégés, reflux, savas felböfögés
• gyakori hányinger, hányás
• nyelési nehézség, fájdalom
• étvágytalanság, fogyás
• véres vagy fekete széklet, vérhányás

Az orvos dönt arról, hogy a panaszok alapján mikor szükséges a vizsgálat. Sok esetben életmentő lehet, hiszen a gyomorrák és a nyelőcsődaganat korai felismerését is lehetővé teszi.

Figyelmébe ajánljuk

Gyomortükrözés: erre lehet számítani a vizsgálat során

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!