Prosztatarák: ezekkel a tünetekkel jobb, ha orvoshoz megy!

Világszerte 1,3 millió, Európában 450 000, Magyarországon pedig 4000 férfit diagnosztizálnak prosztatarákkal évente, amelyből közel 1500-an vesztik életüket a betegség következtében hazánkban.

A fejlődő diagnosztika és a növekvő felismerésszám ellenére a prosztatarák az ötödik leggyakoribb rákhalálok világszerte.

A prosztatarák korai felismerés életet menthet

A rosszindulatú daganat korai felismerése kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez, amelynek egyik legkorszerűbb eszköze a mesterséges intelligencia (MI) által támogatott, gáton keresztüli fúziós biopszia. Az eljárás az MR- és ultrahangképek 3D-s összevetítéssel tűpontos mintavételt biztosít a prosztata szöveteiből. A férfiegészség hónap alkalmából dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont privát urológiai osztályának vezető főorvosa és a Nemzetközi MRT- és Mesterséges Intelligencia Vezérelt Diagnosztikai Központ vezetője ismerteti a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókat, tévhiteket, valamint a fúziós prosztatamintavétel előnyeit.

A minden év novemberében megrendezett Movember mozgalom során az ahhoz csatlakozók bajusznövesztéssel hívják fel a figyelmet a férfiak egészségügyi problémáira és azok megelőzési lehetőségeire. Bár ilyenkor egyre több bajszos férfit láthatunk az utcán, a tapasztalatok alapján még mindig nem járnak elegen urológia szűrővizsgálatra – különösen a veszélyeztetett korcsoportba tartozó férfiak –, mivel félnek, mi vár rájuk, és keveset is tudnak erről. A fiatalok egyre tudatosabbak ilyen szempontból, a férfiak többsége azonban inkább a párja unszolására megy el az orvoshoz, mivel a nők jellemzően sokkal egészségtudatosabbak, és jobban is tűrik a vizsgálatokkal járó esetleges kellemetlenségeket. A másik motiváció a munkáltatói finanszírozás, amikor a szűrés a céges juttatás része.

Hány éves kortól érdemes elmenni szűrővizsgálatra?

30 éves kortól minden férfinak érdemes lenne elmennie szűrésre évente legalább egyszer, mivel ekkortól indul el a prosztata jóindulatú növekedése, ami egy természetes folyamat. Viszont ez a változás a genetikai és életmódbeli tényezőkkel együtt azt is eredményezheti, hogy a jóindulatú, ám akár életminőséget is rontó prosztatamegnagyobbodás rosszindulatú sejteket termeljen. Ez tipikusan 60 év felett fordul elő, de 30 éves páciensnél is diagnosztizáltunk már áttétes stádiumú prosztatarákot. A rendszeres szűrés az egészségtudatos életmód alapköve kell legyen, hiszen egy 10-20 perces vizsgálat akár életmentő is lehet.

– hangsúlyozza dr. Póth Sándor.

A szakértő szerint azoknál, akiknek a családjában már előfordult prosztatarák, genetikailag hajlamos rá vagy afroamerikai származású, 40 éves kortól már mindenképpen javasolt a rendszeres urológiai szűrés, míg az alacsonyabb kockázatú csoportok számára legkésőbb 45 éves kortól ajánlott az évenkénti ellenőrzés. A PSA-alapú vizsgálat pedig 50 év körül elengedhetetlen. A november, mint a férfiegészség hónapja, különösen jó alkalom az ilyen szűrések fontosságának figyelemfelhívására, hiszen a prosztatarák a korai stádiumban akár évekig is tünetmentes lehet, időben felismerve viszont jó eséllyel gyógyítható, és ilyenkor még van választási lehetőség a kezelési eljárások között.

Milyen tüneteknél forduljunk azonnal orvoshoz?

A vizelés minősége, a vizeletvesztés vagy a vizelettartás bizonytalansága, fájdalmassága és a diszkomfortérzet mind olyan tünet, amire oda kell figyelni. A prosztatapanaszok sokfélék lehetnek, a szűréseknél vizelet-sugárméréssel mérjük fel a panaszok erősségét. Amikor már éppen csak csordogál, cseppen vagy elakad a vizelet, az már a végső funkcionális stádium. Gyengeséggel, csontfájdalom és véres vizelet esetén pedig már rendszerint a rosszindulatú sejtek áttétjével is számolni kell.

Amennyiben a jóindulatú prosztata-megnagyobbodást nem kezeljük időben, az komoly következményekkel járhat. Ilyenkor ugyanis a húgyhólyag nem tud megfelelően kiürülni, a vizelet pang, ami húgyúti kövességhez és fertőzésekhez vezethet, a fertőzések pedig eljuthatnak a veséig, ami életveszélyes állapothoz, illetve a vese és a hólyagfunkció visszafordíthatatlan elvesztéséig fajulhat úgy, hogy a beteg ebből semmit nem érez.

Hogyan zajlik a prosztatarák szűrése?

A prosztatarák felismerésére nincsenek kötelező szűrőprogramok Magyarországon. A férfiurológiai szűrés jelenleg a vizeletüledék és az urológiai tapintásos vizsgálat mellett a vérvétellel történő PSA-meghatározáson alapul.

Sokan félnek a prosztata letapintásától, de ez nem minden esetben szükségszerű, és a fizikai vizsgálatot egy beszélgetés előzi meg. Amennyiben ezek eredményei alapján felmerül a daganat gyanúja, szövettani mintavétel (biopszia) szükséges. A hagyományos módszer a végbélen keresztüli „vak” mintavétel, ám ez fokozott, 5-12 százalék közötti fertőzési kockázattal jár, és az esetek 30 százalékában nem is érhető el így a daganatos elváltozás.

Az MI szerepe a fúziós biopsziában

Itt jön képbe a mesterséges intelligencia segítségével végzett fúziós biopszia, melynek során a hagyományos eljárással szemben a gáton keresztül történik a mintavétel, amiből a páciens semmit nem érez, mivel altatásban van. A számítógépes eljárás lényege, hogy a prosztatáról előzetesen készített MR-felvételeket – Magyarországon elsőként a Budai Egészségközpontban – egy MI alapú szoftver elemzi, és kijelöli azokat a területeket, ahol a legnagyobb a daganat gyanúja, segítve ezzel a mintavételi pontok meghatározását. A program által generált leletet radiológus validálja, az emberi ellenőrzés elengedhetetlen része a folyamatnak. Ezután az elkészített virtuális prosztata MR-modellt az MI 3 dimenzióban rávetíti az élő ultrahangképre, amely ultraprecíz, akár 1,7 milliméteres pontosságú szövetmintavételt tesz lehetővé.

Az innovatív módszer tehát növeli a kóros elváltozások helymeghatározásának pontosságát, ami által növelhető az esetlegesen szükségessé váló műtét hatékonysága is, továbbá minimalizálja a fertőzés és a szövődmények kockázatát. A Budai Egészségközpontban végzett technika során az elmúlt négy évben, mióta alkalmazzák a módszert, nem fordult elő fertőzéses eset, ami az eljárás biztonságosságát és a szigorú betegbiztonsági protokollt tükrözi. A beavatkozás az altatástól az ébresztésig akár 45 perc is lehet, a Budai Egészségközpontban azonban mindössze 26 percet vesz igénybe az orvosi csapat szakértelmének és sokéves tapasztalatának köszönhetően.

A prosztatarák szűrésével kapcsolatos félelmek és tévhitek eloszlatása érdekében a szakember hangsúlyozza, hogy minél előbb észleljük az esetleges problémát, annál hatékonyabb és kíméletesebb kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre: „Az elváltozások korai felismerése olyan szempontból is döntő fontosságú, hogy ilyenkor még lehetőség van az aktív követési protokollra is, amely során rendszeres ellenőrzéssel (labor- és képalkotóvizsgálat, biopsziakontroll) figyelik a daganat előrehaladását, és elkerülhető az azonnali beavatkozás. Az aktív követés feltétele a pontos diagnózis, amit a fúziós biopszia biztosít. A Budai Egészségközpont pácienseinek körülbelül 10 százaléka vesz részt ilyen követésben, amely akár évekkel elhalaszthatja a kezelés megkezdését, ezáltal csökkentve a mellékhatások esélyét” – mondja az intézmény urológus főorvosa.

Mi a prosztatarák, hogyan alakulhat ki?

A prosztatarák a prosztata rosszindulatú daganatos megbetegedése. Ez az egyik leggyakoribb daganattípus a férfiaknál, különösen idősebb korban. A prosztata a húgyhólyag alatt helyezkedik el, és a húgycsövet veszi körül; fő funkciója az ondófolyadék egy részének termelése.

A prosztatarák a prosztata sejtjeinek rendellenes és kontrollálatlan növekedése. Eleinte lehet, hogy lassan fejlődik, és nem okoz tüneteket, de előrehaladott állapotban átterjedhet más szervekre is (pl. csontokra, nyirokcsomókra).

A prosztatarák tünetei

Korai stádiumban gyakran tünetmentes, de később az alábbiak jelentkezhetnek:

• Gyakori vizelési inger (különösen éjszaka)
• Gyenge vagy megszakadó vizeletsugár
• Véres vizelet vagy sperma
• Fájdalom az alhasi területen vagy a hát alsó részén
• Merevedési problémák

Összegzés

• Évente 4000 férfit diagnosztizálnak prosztatarákkal Magyarországon.
• Mesterséges intelligencia által támogatott fúziós biopszia segíti a korai felismerést.
• 30 éves kortól javasolt évente legalább egyszer szűrésre menni a prosztatarák korai felismerése érdekében.
• A prosztatarák genetikai és életmódbeli tényezőktől is függhet, ezért rendszeres szűrés fontos.

Kapcsolódó cikk

Prosztatarák: erre számítson a szűrésnél

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!