1965 után született? Gyorsabban öregedhetnek a sejtjei! A tudósok szerint ez magyarázza a jelenséget
A tudósok szerint az 1965 után születettek biológiailag gyorsabban öregszenek – de miért van ez így?
Az elmúlt évtizedekben a hosszú élet titkát kutató tudósok egyre többet tudnak meg arról, hogy nem a naptári életkor, hanem a sejtek biológiai állapota határozza meg, mennyire öregszünk valójában. Egy, az Amerikai Rákkutató Társaság (AACR) éves kongresszusán bemutatott új tanulmány szerint az 1965-ben vagy azután született emberek sejtjei gyorsabban öregszenek, mint az idősebb generációké – és ez magyarázhatja, miért nő a korai életkorban kialakuló daganatos megbetegedések száma az 55 év alattiak körében.
Dr. Douglas E. Vaughan, a Northwestern University Feinberg School of Medicine Potocsnak Longevity Institute igazgatója szerint az emberek egy része különböző okok miatt biológiailag gyorsabban öregszik, mint ahogy a naptár mutatja.
Vannak, akiknek a sejtjei szó szerint idősebbek, mint amennyinek látszanak – ez a biológiai életkor
– magyarázza Vaughan.
A genetika csak negyedrészben számít
A tudósok becslése szerint az, hogy meddig és milyen állapotban élünk, csak 25%-ban függ a genetikától. A többi a környezeten, a stressz-szintünkön, a táplálkozásunkon és az életmódunkon múlik. A mai fiatalabb generációk már gyermekkoruktól kezdve erősebb környezeti stressznek és szennyezésnek vannak kitéve, ami felgyorsíthatja a sejtszintű öregedést.
Egyre több kutató gondolja úgy, hogy az öregedés biológiai folyamatának lelassítása a jövő kulcsa lehet a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a demencia megelőzésében.
„Ha csak egy kicsit is sikerülne lelassítani a biológiai öregedést, már azzal is éveket nyerhetnénk az egészségünkből – nem feltétlenül hosszabb élettartamot, hanem több egészséges évet” – mondja Vaughan.
Hogyan mérik a tudósok a biológiai életkort?
Sokáig a kutatók a telomerek, vagyis a kromoszómák végén lévő védősapkák hosszát használták a biológiai kor becslésére. A rövidebb telomerek gyorsabb sejtosztódást és rövidebb sejtes élettartamot jeleztek. Ez a módszer azonban ma már pontatlannak számít.
Az utóbbi években az érdeklődés az epigenetikai órák felé fordult – ezek a DNS-metiláció, vagyis a gének kifejeződését befolyásoló kémiai változások alapján mérik az öregedést. Az olyan rendszerek, mint a Hannum-óra, a DNAm PhenoAge vagy a DNAm GrimAge, sokkal finomabb képet adnak arról, hogyan viselkednek sejtjeink az idő múlásával.
Dr. Anthony J. Molina, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i orvosprofesszora szerint az epigenetikai órák rendkívül ígéretesek, de még sok kérdés nyitott.
„Még csak most kezdjük felfedezni, hogyan lehet ezeket az adatokat valóban használni a mindennapi életben – például a betegségek előrejelzésére vagy a személyre szabott életmódprogramokhoz” – fogalmaz a kutató.
Megállítható – vagy akár visszafordítható – a sejtek öregedése?
Ma már bárki rendelhet otthoni epigenetikai tesztet, amely becslést adhat a biológiai életkoráról. A tudósok azonban hangsúlyozzák: nem a számít az, hogy pontosan hány évesek a sejtjeink, hanem az, hogy mit teszünk értük.
„Az epigenetikai kor nem kőbe vésett – a DNS-metiláció változtatható” – mondja Vaughan.
Egyszerű, mindennapi döntésekkel, például az étrenddel, a testmozgással és az alvással rövid időn belül javíthatjuk a sejtek állapotát, és akár csökkenthetjük is a biológiai életkorunkat.
Egy 2023-ban megjelent kis létszámú vizsgálatban, ahol hat nő vett részt, az étrend és életmód változtatása – többek között a sötét leveles zöldségek fogyasztása és a legalább hét óra alvás éjszakánként – néhány hét alatt mérhetően fiatalította a sejtek epigenetikai profilját.
Hasonló eredményekről számoltak be azoknál is, akik abbahagyták a dohányzást. A kutatók szerint a cigarettafüst által okozott DNS-metilációs változások egy része visszafordítható, ami azt jelenti, hogy a szervezet „képes újratanulni” az egészséges működést.
Az életmód marad a legerősebb eszköz
A hosszú élet titkát kutató szakemberek ma már egyetértenek abban, hogy nincs varázspirula. Az öregedésgátló étrend-kiegészítők sokszor csábító ígéretet kínálnak, de tudományos bizonyíték egyelőre kevés van mögöttük.
„Az emberek gyakran kérdezik, mikor jön majd a tabletta, ami visszafordítja az öregedést” – mondja Molina. „De először meg kell értenünk, pontosan mit is akarunk megcélozni. Most tartunk annál a pontnál, hogy feltérképezzük a folyamatot.”
A szakértők szerint addig is az életmódbeli alapelvek jelentik a legbiztosabb irányt:
- kiegyensúlyozott étrend, sok zöldséggel és rosttal,
- rendszeres mozgás, ami javítja a sejtek oxigénellátását,
- stresszkezelés, mert a krónikus feszültség az egyik leggyorsabb „sejtszintű öregítő”,
- és minőségi alvás, ami alatt a szervezet regenerálja az epigenetikai mintázatokat.
Mit jelent ez az átlagember számára?
A kutatás szerint az 1965 után született generáció – vagyis a ma 60 év alattiak – biológiailag gyorsabban öregszenek, ami hozzájárulhat a korai rákos megbetegedések növekvő számához. Ez azonban nem ok a félelemre, hanem felhívás a tudatosságra.
Az epigenetikai változások részben visszafordíthatók – és a legjobb beavatkozás továbbra is a saját kezünkben van. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a pihenés és a stressz csökkentése nemcsak hosszabb életet, hanem jobb életminőséget adhat.
„Ha megértjük, hogyan öregszenek a sejtjeink, akkor nem az évek számát, hanem az évek minőségét növelhetjük” – fogalmazza meg találóan Dr. Vaughan.
Mit tehetünk, hogy lassítsuk a biológiai öregedést?
A biológiai öregedés kutatása mára az egyik legizgalmasabb területe az orvostudománynak, hiszen az új eredmények nem csupán a hosszabb élet reményét, hanem a jobb életminőség ígéretét is hordozzák. A tudósok egyre inkább egyetértenek abban, hogy a fiatalabb generációk gyorsabb öregedésének hátterében nem csupán genetikai, hanem döntően környezeti és életmódbeli tényezők állnak.
A modern élet ára: krónikus stressz és környezeti terhelés
A modern életforma – a folyamatos rohanás, a digitális túlterheltség, a kevés alvás és az állandó teljesítménykényszer – biológiai szinten is nyomot hagy a szervezetben. A krónikus stressz például megnöveli a kortizolszintet, ami tartósan emelkedve gyulladásos folyamatokat indít el a sejtekben, rontja a sejtek megújulási képességét, és felgyorsítja az epigenetikai öregedést.
A stressz tehát nemcsak lelki, hanem sejtszintű elhasználódást okoz – ezt nevezik a kutatók „biológiai kopásnak”. A mai világban sokan már gyermekkoruktól kezdve fokozott stressznek vannak kitéve, legyen az iskolai nyomás, szorongásos zavarok vagy akár a környezeti bizonytalanság. Ez a hosszú távon fennálló feszültség korán beindítja az öregedési folyamatokat.
A másik jelentős tényező a környezeti szennyezés. A légszennyezésben található mikrorészecskék, nehézfémek és műanyagok (pl. mikroplasztik) oxidatív stresszt okoznak a sejtekben. A kutatások szerint azokban a városokban, ahol a levegő minősége rosszabb, az ott élők epigenetikai órája akár több évvel előrébb járhat a biológiai korukhoz képest.
A táplálkozás és az öregedés kapcsolata
Nem véletlen, hogy a „mit eszünk” kérdése az öregedéskutatás középpontjába került. A nyugati típusú étrend, amely sok feldolgozott élelmiszert, cukrot, telített zsírokat és kevés rostot tartalmaz, bizonyítottan gyorsítja a sejtek öregedését. Ezzel szemben a növényi alapú, antioxidánsokban gazdag étrend, mint amilyen a mediterrán diéta, segít megőrizni a sejtek egészségét.
Az antioxidánsok – például a C- és E-vitamin, a polifenolok (amelyek megtalálhatók a zöld teában, bogyós gyümölcsökben, étcsokoládéban) – képesek semlegesíteni a szabad gyököket, amelyek az öregedés egyik fő hajtóerejét jelentik. A rostokban gazdag táplálkozás pedig támogatja a bélflórát, amely közvetlenül összefügg az immunrendszer és az anyagcsere egészségével.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a bélmikrobiom állapota is befolyásolja a biológiai életkort. Azok, akik változatos, növényi eredetű ételeket fogyasztanak, jellemzően fiatalabb epigenetikai mintázatot mutatnak, mint azok, akik étrendje egyoldalú vagy túlzottan húsalapú.
A mozgás: természetes öregedésgátló
A rendszeres testmozgás az egyik legbiztosabb módja annak, hogy lassítsuk a biológiai öregedést. Számos tanulmány szerint azoknál, akik hetente legalább háromszor közepes intenzitású mozgást végeznek – például gyors sétát, úszást, kerékpározást vagy táncot –, a telomerek hosszabbak, az epigenetikai órák pedig „fiatalabb értéket” mutatnak.
A mozgás csökkenti a gyulladást, javítja az anyagcserét, fokozza az oxigénellátást és aktiválja a sejtek öntisztító mechanizmusait (autofágiát), ami lényegében a szervezet természetes „fiatalító” folyamata.
A mozgás mellett egyre több kutatás hangsúlyozza az alvás minőségének szerepét is. A mélyalvás fázisában zajlanak a sejtek regenerációs folyamatai, és az epigenetikai mintázatok ekkor képesek visszaállni a normális állapotra. A tartós alvásmegvonás viszont felgyorsítja az öregedést, gyengíti az immunrendszert, és akár években mérhető különbséget okozhat a biológiai életkorban.
Az epigenetika üzenete: a változás lehetséges
Az epigenetikai kutatások egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem vagyunk a génjeink rabjai. Bár a DNS-ünk alapvetően adott, a környezetünk és életmódunk hatással van arra, hogy ezek a gének miként fejeződnek ki.
Ha egy gént a környezeti hatások „kikapcsolnak” – például a mozgáshiány, a dohányzás vagy a tartós stressz hatására –, az epigenetikai mintázatok megváltoznak. A jó hír az, hogy ez a folyamat visszafordítható: a pozitív változtatások hatására a gének újra aktiválódhatnak, és a sejtek működése javulhat.
Az úgynevezett „epigenetikai újraprogramozás” területe ma az öregedéskutatás egyik legizgalmasabb iránya. Kísérletek folynak például olyan vegyületekkel, amelyek képesek visszaállítani a sejtek fiatalabb működését anélkül, hogy azok elveszítenék stabilitásukat. Bár ezek a beavatkozások még laboratóriumi fázisban vannak, az eredmények biztatóak.
A jövő: személyre szabott öregedéslassítás
A tudósok szerint a jövő orvoslása nem az életkor, hanem a biológiai kor alapján fog döntéseket hozni. Néhány évtized múlva az éves egészségügyi szűrések része lehet a biológiai életkor mérése, ami alapján személyre szabott táplálkozási és mozgásprogramot lehet majd összeállítani.
A mesterséges intelligencia és a genomikai kutatások fejlődése azt is lehetővé teszi, hogy az orvosok időben felismerjék, kinél indul el gyorsabban az öregedés, és hol érdemes beavatkozni.
Ez a szemléletváltás nemcsak a hosszú élet, hanem az egészséges öregedés felé visz bennünket – egy olyan jövő felé, ahol a 70 éves ember nem beteg, hanem aktív, szellemileg friss és teljes életet él.
6 jele annak, hogy gyorsabban öregszik, mint kellene
Felhasznált irodalom:
- Passarino G, De Rango F, Montesanto A. The Human Longevity: Genetics or Lifestyle? Immun Ageing. 2016;13(1):12. doi:10.1186/s12979-016-0066-z
- Centers for Disease Control and Prevention – Promoting Health for Older Adults
- National Human Genome Research Institute – Telomere
- Margiotti K, Monaco F, Fabiani M, Mesoraca A, Giorlandino C. Epigenetic clocks and aging-related diseases. Cytogenet Genome Res. 2023. doi:10.1159/000534561
- Fitzgerald KN et al. Aging, 2023;15(6):1833–1839. doi:10.18632/aging.204602
- McCartney DL et al. EBioMedicine, 2018;37:214–220. doi:10.1016/j.ebiom.2018.10.051
- Hoang TT et al. eBioMedicine, 2024;100:104956. doi:10.1016/j.ebiom.2023.104956
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
