Mit jelent a PSA érték a laborleleten?

Vizsgálat
2025. április 13. 16:18

A prosztata specifikus antigén (PSA) a prosztatamirigy által termelt fehérje. Az emelkedett PSA-szint a prosztatarák jele lehet.

Mi a PSA?

A PSA (prosztata-specifikus antigén) egy fehérje, amelyet a prosztata mirigyei termelnek. A PSA vérvizsgálattal mérhető, és elsősorban a prosztatarák, valamint más prosztata betegségek – például jóindulatú prosztata-megnagyobbodás (BPH) és prosztatagyulladás – kimutatására használják.

PSA jelentősége a diagnosztikában

A PSA-szint mérése segíthet a prosztata egészségének felmérésében, de nem kizárólagos diagnosztikai eszköz. Fontos, hogy a PSA-szint változásait orvos értelmezze, mert számos tényező befolyásolhatja az eredményt, például:

  • Életkor: az idő előrehaladtával a PSA-szint természetesen emelkedhet.
  • Prosztata-megbetegedések: nemcsak a prosztatarák, hanem a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és gyulladásai is növelhetik a szintet.
  • Orvosi beavatkozások: például prosztata biopszia vagy katéter behelyezése átmenetileg megemelheti a PSA-t.
  • Fizikai aktivitás: például a kerékpározás vagy a szexuális aktivitás szintén befolyásolhatja a PSA-értéket.

Mikor javasolt a PSA-vizsgálat?

  • 50 éves kor felett rendszeres szűrésként, különösen, ha nincs családi előzmény prosztatarákra.
  • 40-45 éves kortól azoknál a férfiaknál, akiknek közeli családtagjuknál (apa, testvér) prosztatarák fordult elő.
  • Prosztata tünetek esetén, mint a gyakori vizelés, vizeletürítési nehézségek vagy deréktáji fájdalom.
  • A prosztatarák kezelése utáni követésként, hogy ellenőrizzék a terápia sikerességét és az esetleges kiújulást.

Normál és kóros PSA-szintek

A PSA normál értékei általában:

  • 0–4 ng/ml: általában normál tartományba esik.
  • 4–10 ng/ml: szürke zóna, amely lehet normális is, de utalhat prosztata betegségekre.
  • 10 ng/ml felett: nagyobb a valószínűsége a prosztataráknak, ezért további vizsgálatokra lehet szükség.

PSA és prosztatarák szűrése

A PSA-vizsgálat önmagában nem elég a prosztatarák diagnosztizálására, mert nem minden magas PSA-szint jelent rákot, és nem minden prosztatarák esetén emelkedik meg jelentősen a PSA. Ezért a PSA mellett az orvos más vizsgálatokat is elrendelhet, például:

  • Rektális digitális vizsgálat (RDV), amely során az orvos kitapintja a prosztatát.
  • Prosztata biopszia, ha a PSA-szint és az egyéb vizsgálatok alapján gyanú merül fel rosszindulatú elváltozásra.
  • MRI vagy más képalkotó vizsgálatok.

Gyakori kérdések a PSA értékről

A laborvizsgálatok során a PSA két fajtáját elemzik: a szabad (free) PSA-t és a teljes (total) PSA-t. A total PSA az összes fehérje mennyiséget jelenti (tehát a kötött formában levőket is), míg a free PSA a vérben szabadon keringőeket.

Ha magas a PSA-szintem, az biztosan prosztatarákot jelent?

Nem, a PSA-szintet sok tényező befolyásolhatja, például fertőzés, jóindulatú prosztata-megnagyobbodás vagy akár fizikai aktivitás. A pontos diagnózishoz további vizsgálatok szükségesek.

Hogyan csökkenthetem a PSA-szintemet?

A PSA-szint csökkentéséhez az egészséges életmód segíthet, például a dohányzás elhagyása, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres testmozgás és a prosztata egészségének megőrzése. Ha kórosan magas a szint, orvosi kezelésre lehet szükség.

Mennyi időnként kell PSA-vizsgálatot végezni?

Ez az egyéni kockázati tényezőktől függ. Alacsony kockázat esetén az 50 év feletti férfiaknak 1-2 évente ajánlott. Ha a családban előfordult prosztatarák, akkor akár 40-45 éves kortól javasolt az ellenőrzés.

Befolyásolhatja-e a PSA-t egy előző napi szexuális együttlét vagy kerékpározás?

Igen, a PSA-szint átmenetileg megemelkedhet ezek után. Érdemes a vizsgálat előtt 48 órával kerülni az ejakulációt és az intenzív fizikai aktivitást.

Van-e más alternatíva a PSA-vizsgálat helyett?

Jelenleg a PSA-teszt a legelterjedtebb szűrőmódszer, de kiegészítő vizsgálatok, például MRI vagy speciális vérvizsgálatok (pl. szabad PSA, PHI – prosztata egészség index) is elérhetők a pontosabb diagnózishoz.

Befolyásolhatja-e a PSA-t a potenciazavar?

Általában a potenciazavar nem befolyásolja közvetlenül a PSA (prosztataspecifikus antigén) szintjét a vérben. A PSA értéke főként a prosztata méretétől, gyulladásától, fertőzésétől vagy daganatos elváltozásától függ. Ugyanakkor bizonyos, potenciazavarra alkalmazott kezelések, például hormonpótlás vagy tesztoszteron-kezelés átmenetileg hatással lehetnek a PSA-szintre, ezért ezeknél a pácienseknél a laborlelet értékelésekor figyelembe veszik a gyógyszeres terápiát. Maga az erekciós zavar azonban önmagában nem emeli vagy csökkenti a PSA-értéket.

Felhasznált források:

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás: EgészségKalauz
# PSA# PSA érték# laborlelet# laborvizsgálat# laboreredmény# lelet# leleteredmény

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához

Címlapról ajánljuk

(function () {function callGoogleTag(doNotPersonalise) {var nonPersonalisedAds = typeof doNotPersonalise === 'boolean' ? Number(doNotPersonalise) : 1; var adPreview = ((document.location.search.match(/adPreview=[^&]+/g) || [])[0] || '').split('=').pop(); var pageUrl = ''; var pagePath = document.location.pathname.slice(0, 40); var pathArr = (document.location.pathname.match(/([^/]+)/gm) || []).reverse(); for (var i = 0; i < pathArr.length; i++) {if (pathArr[i].match(/^[0-9]+$/g) === null) {pageUrl = pathArr[i].slice(0, 40); break; }} if (window.googletag && window.googletag.cmd) {googletag.cmd.push(function () { googletag.pubads().setRequestNonPersonalizedAds(nonPersonalisedAds); googletag.pubads().collapseEmptyDivs(); googletag.pubads().setTargeting('pageUrl', pageUrl); googletag.pubads().setTargeting('pagePath', pagePath); googletag.pubads().setTargeting('adPreview', adPreview); googletag.enableServices(); }); }} if (typeof window['__tcfapi'] === 'function') {window.__tcfapi('addEventListener', 2, function (tcData, success) {if (success && (tcData.eventStatus === 'tcloaded' || tcData.eventStatus === 'useractioncomplete')) { callGoogleTag(false); window.__tcfapi('removeEventListener', 2, function (success) { }, tcData.listenerId); }}); } else { callGoogleTag(true); } })();