Mit jelent a PSA érték a laborleleten?

Vizsgálat

2025. április 13. 16:18

proszataszűrés prosztatarák rákszűrés PSA eredménye

Papp Tímea

főszerkesztő

A prosztata specifikus antigén (PSA) a prosztatamirigy által termelt fehérje. Az emelkedett PSA-szint a prosztatarák jele lehet.

Mi a PSA?

A PSA (prosztata-specifikus antigén) egy fehérje, amelyet a prosztata mirigyei termelnek. A PSA vérvizsgálattal mérhető, és elsősorban a prosztatarák, valamint más prosztata betegségek – például jóindulatú prosztata-megnagyobbodás (BPH) és prosztatagyulladás – kimutatására használják.

PSA jelentősége a diagnosztikában

A PSA-szint mérése segíthet a prosztata egészségének felmérésében, de nem kizárólagos diagnosztikai eszköz. Fontos, hogy a PSA-szint változásait orvos értelmezze, mert számos tényező befolyásolhatja az eredményt, például:

Életkor: az idő előrehaladtával a PSA-szint természetesen emelkedhet.
Prosztata-megbetegedések: nemcsak a prosztatarák, hanem a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és gyulladásai is növelhetik a szintet.
Orvosi beavatkozások: például prosztata biopszia vagy katéter behelyezése átmenetileg megemelheti a PSA-t.
Fizikai aktivitás: például a kerékpározás vagy a szexuális aktivitás szintén befolyásolhatja a PSA-értéket.

Mikor javasolt a PSA-vizsgálat?

50 éves kor felett rendszeres szűrésként, különösen, ha nincs családi előzmény prosztatarákra.
40-45 éves kortól azoknál a férfiaknál, akiknek közeli családtagjuknál (apa, testvér) prosztatarák fordult elő.
Prosztata tünetek esetén, mint a gyakori vizelés, vizeletürítési nehézségek vagy deréktáji fájdalom.
A prosztatarák kezelése utáni követésként, hogy ellenőrizzék a terápia sikerességét és az esetleges kiújulást.

Normál és kóros PSA-szintek

A PSA normál értékei általában:

0–4 ng/ml: általában normál tartományba esik.
4–10 ng/ml: szürke zóna, amely lehet normális is, de utalhat prosztata betegségekre.
10 ng/ml felett: nagyobb a valószínűsége a prosztataráknak, ezért további vizsgálatokra lehet szükség.

PSA és prosztatarák szűrése

A PSA-vizsgálat önmagában nem elég a prosztatarák diagnosztizálására, mert nem minden magas PSA-szint jelent rákot, és nem minden prosztatarák esetén emelkedik meg jelentősen a PSA. Ezért a PSA mellett az orvos más vizsgálatokat is elrendelhet, például:

Rektális digitális vizsgálat (RDV), amely során az orvos kitapintja a prosztatát.
Prosztata biopszia, ha a PSA-szint és az egyéb vizsgálatok alapján gyanú merül fel rosszindulatú elváltozásra.
MRI vagy más képalkotó vizsgálatok.

Gyakori kérdések a PSA értékről

A laborvizsgálatok során a PSA két fajtáját elemzik: a szabad (free) PSA-t és a teljes (total) PSA-t. A total PSA az összes fehérje mennyiséget jelenti (tehát a kötött formában levőket is), míg a free PSA a vérben szabadon keringőeket.

Ha magas a PSA-szintem, az biztosan prosztatarákot jelent?

Nem, a PSA-szintet sok tényező befolyásolhatja, például fertőzés, jóindulatú prosztata-megnagyobbodás vagy akár fizikai aktivitás. A pontos diagnózishoz további vizsgálatok szükségesek.

Hogyan csökkenthetem a PSA-szintemet?

A PSA-szint csökkentéséhez az egészséges életmód segíthet, például a dohányzás elhagyása, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres testmozgás és a prosztata egészségének megőrzése. Ha kórosan magas a szint, orvosi kezelésre lehet szükség.

Mennyi időnként kell PSA-vizsgálatot végezni?

Ez az egyéni kockázati tényezőktől függ. Alacsony kockázat esetén az 50 év feletti férfiaknak 1-2 évente ajánlott. Ha a családban előfordult prosztatarák, akkor akár 40-45 éves kortól javasolt az ellenőrzés.

Befolyásolhatja-e a PSA-t egy előző napi szexuális együttlét vagy kerékpározás?

Igen, a PSA-szint átmenetileg megemelkedhet ezek után. Érdemes a vizsgálat előtt 48 órával kerülni az ejakulációt és az intenzív fizikai aktivitást.

Van-e más alternatíva a PSA-vizsgálat helyett?

Jelenleg a PSA-teszt a legelterjedtebb szűrőmódszer, de kiegészítő vizsgálatok, például MRI vagy speciális vérvizsgálatok (pl. szabad PSA, PHI – prosztata egészség index) is elérhetők a pontosabb diagnózishoz.

Felhasznált források: