Így formálja át a demencia a gondolkodást és a személyiséget

A demencia nem egyetlen betegség, hanem különböző kórképek gyűjtőneve, amelyek az agy eltérő területeit támadják meg. Ezért olyan sokféle az első tünet: lehet feledékenység, viselkedésváltozás vagy akár tájékozódási zavar.

Lassan, szinte észrevétlenül indul: először csak egy elfelejtett név, egy rossz helyre tett tárgy, majd eltéved ismerős helyeken. Aztán egyre több részlet esik ki. A demencia azonban nem csupán feledékenység: az agy különböző területeinek fokozatos károsodása áll mögötte, amely mélyen átalakítja azt, ahogyan Ön gondolkodik, érez és kapcsolódik a világhoz.

Zsugorodik az agy demenciában?

A válasz röviden: igen, és nem is kicsit! A modern képalkotó vizsgálatok egyértelműen mutatják, hogy a demencia – különösen az Alzheimer-kór – során az agy térfogata csökken. A legkifejezettebb sorvadás a hippocampusban és a halántéklebenyben figyelhető meg, ahol akár jelentős, több tíz százalékos térfogatvesztés is kialakulhat az egészséges agyhoz képest.

A háttérben az idegsejtek pusztulása áll. Az agy több tízmilliárd neuronból felépülő hálózat, amely minden gondolatot, mozdulatot és érzelmet összehangol. Amikor ezek a sejtek elhalnak, az agy szerkezete szó szerint összeesik: a barázdák közötti terek kitágulnak, az agykamrák megnagyobbodnak.

Nem ritka, hogy egy előrehaladott demenciában szenvedő idős ember agya érezhetően kisebb tömegű – akár 10–20 százalékkal könnyebb –, mint egy azonos korú, egészséges személyé - írja a Daily Mail.

A demencia leggyakoribb formája: Alzheimer-kór

Az összes demenciás eset körülbelül kétharmadáért az Alzheimer-kór felelős. Ez egy lassan kibontakozó, évtizedek alatt fejlődő folyamat, amely már jóval a tünetek megjelenése előtt elkezdődik.

A betegség lényege két fehérje rendellenes viselkedése:

• amiloid-béta
• tau

Az amiloid-béta normálisan is jelen van az agyban, sőt védő szerepet tölthet be. Probléma akkor keletkezik, amikor a lebontása zavart szenved. Ilyenkor összetapad, és egyre nagyobb csomókat – úgynevezett plakkokat – képez az idegsejtek közötti térben. Ezek akadályozzák a sejtek közötti kommunikációt és gyulladást váltanak ki.

Ezzel párhuzamosan a tau fehérje is károsodik. Normálisan a neuronok „belső vázát” stabilizálja, de betegség esetén összecsomósodik és gubancokat hoz létre. Ezek elzárják a sejten belüli tápanyag- és információáramlást, végül az idegsejt pusztulásához vezetve.

Ez a kettős folyamat – plakkok kívül, gubancok belül – fokozatosan rombolja az agyszövetet, különösen:

Érdemes mindezeken kívül a genetikai háttért sem elhanyagolni: például az ApoE4 génvariáns növeli a kockázatot az amiloid felhalmozódás és gyulladás fokozásán keresztül.

Az agy bizonyos részén lévő problémák milyen változásokat okozhatnak?

Homloklebeny (frontális lebeny): a személyiség és döntések központja

Ha a demencia a homloklebenyt érinti – ahogy például frontotemporális demenciában –, a tünetek sokszor meglepőek lehetnek.

Ön ilyenkor azt tapasztalhatja, hogy:

• megváltozik a viselkedése, gátlástalanabbá válik
• csökken a döntéshozatali képessége
• nehezebbé válik a tervezés, szervezés
• eltűnhet az empátia vagy a szociális érzékenység

Ez az a terület, amely az adott embert azzá teszi, aki – így károsodása gyakran a személyiség átalakulásával jár.

Halántéklebeny (temporális lebeny): emlékek és nyelv

A halántéklebeny és a benne található hippocampus az emlékezésért felelős.

Károsodásakor:

• romlik a rövid távú memória
• nehézzé válik új információk megjegyzése
• előfordulhat szókeresési nehézség
• súlyosabb esetben az ismerős arcok felismerése is zavart szenved

Ezért van az, hogy Alzheimer-kórban gyakran az első tünet a feledékenység.

Fali lebeny (parietális lebeny): tájékozódás és térérzékelés

Ez a terület segít eligazodni a térben és értelmezni a környezetet.

Ha sérül:

• könnyebben eltévedhet ismerős helyeken is
• nehézzé válhat az egyszerű tárgyhasználat
• romlik a számolási és logikai képesség

Ez az oka annak, hogy a betegek egy idő után már nem tudnak önállóan közlekedni.

Érrendszeri (vaszkuláris) demencia

A második leggyakoribb demencia típus az esetek 15–20 százalékában fordul elő. Itt nem fehérjelerakódás, hanem a vérellátás zavara a fő probléma. Az agy pedig rendkívül érzékeny az oxigénhiányra. Ha a véráramlás csökken, akkor idegsejtek pusztulnak el és a a fehérállomány károsodik.

Leggyakoribb okai:

• magas vérnyomás
• cukorbetegség
• magas koleszterinszint

Stroke után különösen gyakori: az érintettek mintegy ötöde később demenciát is kialakít.

Lewy-testes demencia: amikor a kommunikáció zavarodik meg

Ez a forma az esetek körülbelül 10 százalékát teszi ki. Ilyenkor az idegsejtekben alfa-szinuklein nevű fehérje rendellenes csomói – úgynevezett Lewy-testek – jelennek meg. Ezek megzavarják a sejtek közötti jelátvitelt és idővel sejtpusztuláshoz vezetnek. A folyamat gyakran az agytörzsből indul, majd eléri a memóriáért felelős területeket és a frontális régiókat.

Tünetei közé tartozhat:

• ingadozó figyelem
• hallucinációk
• Parkinson-szerű mozgászavarok

Frontotemporális demencia: amikor a viselkedés változik meg először

Ez a típus fiatalabb korban, akár 50–60 évesen is jelentkezhet.

Elsősorban a homloklebenyt és a halántéklebenyt érinti, és gyakran nem a memóriazavar az első jel, hanem:

• személyiségváltozás
• nyelvi zavarok
• impulzív viselkedés

A háttérben itt is fehérjék – például TDP-43 vagy tau – kóros felhalmozódása áll, amelyek mérgező hatású csomókat képeznek az idegsejtekben.

Hosszú folyamat

A demencia tehát nem egyik napról a másikra lép fel, hanem lassan, sokszor évtizedek alatt alakítja át az agy szerkezetét és működését. Bár a folyamat jelenleg nem visszafordítható, egyre világosabban látszik, hogy nem vagyunk teljesen eszköztelenek. A korai tünetek felismerése, a kockázati tényezők – például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség – kezelése, valamint az aktív szellemi és társas élet mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az agy minél tovább megőrizze működőképességét.

Figyelmébe ajánljuk

A demencia 7 szakasza - ezekre számítson a különböző stádiumokban

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!