Nagyon akarják a magyarok az életmódváltást, de nehezen kezdik el
A magyarok többsége aggódik az egészségéért, ezért 30 százalékuk jár rendszeresen szűrővizsgálatokra, és minden második válaszadó tervez változtatni az életvitelén, legyen szó mozgásról, táplálkozásról vagy épp regenerálódásról.
Az NN Biztosító 2025-ös egészségkutatása rámutat, hogy bár az egészségtudatosság javul, az életmódváltással kapcsolatos tervek gyakran megmaradnak a tervezés szintjén. A szűrések további népszerűsítésében nagy szerepet játszhatnak a munkáltatók által a munkavállalókra kötött egészségbiztosítások is.
Eddig csak minden tizediknek sikerült
Az NN Biztosító „Egészség 2025” kutatásának* adatai szerint a 18-69 éves magyar lakosság 69 százaléka aggódik egészsége miatt, ennek ellenére 65 százalék csak súlyos problémák esetén keresi fel az orvosát. Az aggodalom azért dolgozik bennünk: a válaszadók kétharmada állítja, hogy nem sajnálja a pénzt, ha az egészségéről van szó.
Az életmódváltással kapcsolatos adatok árnyalt képet festenek az egészségtudatosságról. A 18-69 évesek közül mindössze minden tizedik megkérdezett (11 százalék) állította, hogy életmódváltási terveit már sikeresen végre is hajtotta, míg a válaszadók több mint fele (52 százalék) még a megvalósítás előtt áll, de konkrét terve már van. Minden negyedik válaszadó tisztában van azzal, hogy szükséges lenne a változtatás, de még nem döntötte el, hogyan és mikor vág bele. A kutatásban résztvevők mindössze 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tervez semmilyen életmódbeli változtatást.
A leggyakoribb tervezett életmódváltások között szerepel a több testmozgás (59 százalék), az egészségesebb táplálkozás (58 százalék), valamint a több pihenés és regenerálódás (54 százalék). Ezek az eredmények azt mutatják, hogy bár pozitív irányba mozdul a társadalom egészségtudatossága, a megvalósítás még sokaknál várat magára.
Ezek a legnépszerűbb szűrővizsgálatok
A szűrővizsgálatok fontosságát továbbra sem becsüljük meg eléggé, bár pozitív trendek is körvonalazódnak. Saját bevallása szerint az emberek 30 százaléka jár rendszeresen szűrésre az orvosok ajánlásait betartva, míg további 30 százalék akkor vesz részt vizsgálatokon, ha éppen eszükbe jut, vagy ha emlékeztetik rá őket. Csak panaszok és tünetek megjelenése után vesz részt szűréseken a válaszadók 29 százaléka, és minden tizedik válaszadó utasítja el teljes mértékben ezt a prevenciós lehetőséget.
A felmérés rámutatott arra is, hogy jelentős különbségek vannak a szűrővizsgálatokhoz való hozzáállásban nemek, életkor és iskolai végzettség szerint. A férfiakat jobban motiválják az egyéni kockázati tényezők (például dohányzás) és a család, barátok ösztönzése, ugyanakkor rájuk jellemzőbb, hogy tünetek megjelenése előtt hajlamosak elhanyagolni a szűréseket. A 30-39 évesek körében a munkahelyi előírások és a gyermekvállalás motiválják leginkább a részvételt, míg a felsőfokú végzettségűek körében a tudatos betegségmegelőzés dominál.
Az alábbiak közül mely szűrővizsgálaton vett részt az elmúlt 2 évben? (18-69 éves internethasználók)
Szűrővizsgálatok az elmúlt 2 évben
Forrás: NN Biztosító
"Jelenleg a magánegészségügyi ellátások – beleértve a magánszolgátatónál elvégzett szűrővizsgálatok - költségeit 81 százalékban maguk a válaszadók, 6 százalékban a munkáltatók, 5 százalékban pedig a felek megosztva finanszírozzák. Szükséges, hogy a vállalatok is felismerjék ebben a saját felelősségüket és jólfelfogott érdeküket. Mindez ugyanis nagyban hozzájárulhat a prevenció sikeréhez, másrészt erősítheti a munkavállalói lojalitást, segítheti a toborzást, és csökkentheti a táppénzes napok számát. Az NN vállalati csoportos egészségbiztosítása keretében, csomagtól függően, a biztosítottak egy előre meghatározott listából választhatnak akár olyan komplex szakorvosi vizsgálatokat is, mint a kardiológiai vizsgálat EKG-val és szív UH-val, vagy komplex emlődiagnosztika."
– emelte ki Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy aki egyáltalán nem, vagy csak ritkán jár szűrésre, azt mi tartja vissza. Legtöbben (44 százalék) az állami rendszerben tapasztalható hosszadalmas várakozást, a magánrendelések magas költségét (32 százalék) és az időhiányt (29 százalék) okolták, de minden hetedik válaszadó például fél elmenni szűrésre, nehogy kiderüljön valami rossz, és majdnem minden tizedik szűréskerülő pedig a természetes gyógymódokban hisz, ezért nem fordul szakemberhez.
Összegzés
- Minden második válaszadó tervez életmódváltást, például mozgás, táplálkozás vagy regenerálódás terén.
- A válaszadók 30 százaléka jár rendszeresen szűrővizsgálatokra, de sokan csak tünetek esetén fordulnak orvoshoz.
- A vállalati egészségbiztosítások népszerűsége növelheti a szűrővizsgálatok igénybevételét és preventív megközelítést.
- A kutatás rávilágít az életmódváltás akadályaira, mint például időhiány vagy anyagi korlátok.
Mi az ultrahangvizsgálat és mit mutat ki?
* Az „Egészség 2025” kutatás az NN Biztosító megbízásából készült. A felmérés reprezentatív a 18-69 éves magyar internetező felnőtt lakosságra nézve, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. Az adatgyűjtés 2025 májusában zajlott, 1200 fő részvételével online (CAWI). A 2023-as és 2025-ös felmérés összehasonlító adatai esetében a 20-64 éves korosztályra vetített adatokat használtuk.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
