A vérvétellel meghatározható TSH-érték a pajzsmirigy hírvivőjeként működő pajzsmirigy-serkentő hormonról (TSH) ad alapvető információt. Kizárólag a szabályozó rendszer többi hormonjaival és a klinikai tünetekkel együtt értelmezhető.
A TSH (thyreoidea-stimuláló hormon, vagy pajzsmirigyserkentő hormon) egy olyan hormon, amelyet az agyalapi mirigy (hipofízis) termel, és amely a pajzsmirigy működésének szabályozásában játszik kulcsszerepet. A TSH serkenti a pajzsmirigy hormonjainak, a tiroxin (T4) és a trijód-tironin (T3) termelését, amelyek fontosak az anyagcsere, az energiaháztartás és számos egyéb testi funkció szabályozásában.
A pajzsmirigy és az agyalapi mirigy között egy visszacsatolási mechanizmus működik:
Ez a szabályozás segít fenntartani a hormonháztartás egyensúlyát a szervezetben.
A TSH szintjének mérése fontos diagnosztikai eszköz a pajzsmirigybetegségek kimutatásában. Ezt egy vérvizsgálattal végzik, amely segíthet az alábbi állapotok diagnosztizálásában:
A laboratóriumi referenciaértékek változhatnak, de általában a normál TSH-szint:
0,4–4,2 mIU/L között mozog.
Terhesség, kórelőzményben szereplő pajzsmirigyrák, az agyalapi mirigy betegsége vagy idősebb életkor esetén a TSH optimális szintje más tartományba eshet, az endokrinológus irányítása szerint.
A pajzsmirigyhormonok állapotának felmérésére gyakran használt tesztek közé tartozik a TSH- és az FT4-, valamint az FT3-teszt. A normálértékének (referenciatartomány) meghatározásához az egészséges egyének nagy populációjában mért hormonszintet kell alapul venni. A pajzsmirigy tesztek normál tartományai a különböző laboratóriumokban kissé eltérhetnek.
A TSH vérvizsgálatához általában nem szükséges éhgyomorra lenni, de egyes esetekben az orvos kérheti ezt. Érdemes a reggeli órákban végeztetni a vizsgálatot, mert a TSH szintje napszaki ingadozást mutathat.
A TSH szintjének ellenőrzése segít a pajzsmirigy működésének felmérésében, valamint különböző betegségek, például a pajzsmirigy alulműködés vagy túlműködés diagnosztizálásában. Emellett fontos szerepet játszik a pajzsmirigybetegségek kezelésének nyomon követésében is.
Igen, a stressz és bizonyos étrendi tényezők (például a jódhiány vagy túlzott jódbevitel) hatással lehetnek a pajzsmirigy működésére, és ezáltal a TSH szintjére is.
Ha a TSH szintje eltér a normálistól, az orvos további pajzsmirigy-hormonokat (T3, T4) vizsgálhat, és szükség esetén ultrahangot vagy egyéb vizsgálatokat is elrendelhet a pontos diagnózis érdekében.
Igen, bizonyos esetekben a TSH normál tartományban van, de a szabad T3 és T4 hormonok eltérése miatt mégis fennállhat pajzsmirigybetegség. Ezért komplex vizsgálatra lehet szükség.
Hipofízis elégtelenség esetén a TSH szint megváltozhat. Másodlagos hypothyreosisban a TSH szintje gyakran alacsony vagy normál tartományban lévő, de biológiailag inaktív. Emiatt a TSH önmagában félrevezető lehet a diagnózisban. A perifériás pajzsmirigyhormonok, különösen az fT4, csökkentek. Ez különbözteti meg a primer hypothyreosistól, ahol a TSH emelkedett.
Felhasznált források:
A Vakcinainfós orvosokhoz az alábbi kérdés érkezett:
Szeptemberben sokan érezzük magunkat fáradtabbnak, levertebbnek, amit hajlamosak vagyunk az iskolakezdés vagy a munkahelyi visszatérés számlájára írni, azonban a tartós fáradékonyság, a fogyási nehézségek vagy a hangulatingadozások mögött akár komolyabb okok is állhatnak, például inzulinrezisztencia vagy pajzsmirigy betegségek.
Akár már ránézésre is felmerülhet a pajzsmirigyzavar gyanúja.
A pajzsmirigy alulműködés hatással van a szívére, az idegrendszerére, a hormonháztartására – vagyis az egész életminőségére. A korai felismerés és személyre szabott kezelés a kulcs a teljes élethez.