Menopauza (változókor, klimax)

A női változókor a nők életének 10-15 éves periódusa a nemi teljességtől az idős korig (szénium). Lényegében élettani folyamat, melynek nagyon sok szervi szövődménye lehet. Ezek könnyen megelőzhetők, ám nehezen gyógyíthatók (ha gyógyulásukról beszélhetünk egyáltalán).

A női változókort szokás (helytelenül) menopauzának is nevezni. A menopauza azonosítása a női változókorral főként az Egyesült Államokban és Kanadában terjedt el, a hibásan használt szó onnan került Európába a tudományos és ismeretterjesztő irodalom segítségével.

A menopauza ui. egy dátum, az utolsó rendes havivérzés első napja, mely a női változókort prémenopauzára és posztmenopauzára osztja. A változókor jellemzően 45 éves korban kezdődik és tart kb. 60 éves korig. Az 50 év ± 2 év (négyéves periódust) perimenopauzának nevezzük. Elkülönítése a sajátos tünetek és hormonális jellemzők miatt indokolt.

A 19-20. század fordulóján nőknél a születéskor várható átlagos életkor 48 év volt. A női változókor tehát csak azután vált népegészségügyi problémává, amióta a nők megélik a nemi hormonok termelődésének leállását. Ma a nők életük kb. 1/3-át kénytelenek a nemi hormonok hiányának állapotában leélni.

A menopauza (változókor) okai

A változókor oka a petefészek hormonreceptorainak megfogyatkozása, ami által a petefészkek érzéketlenné válnak az agyalapi mirigyben termelődő, petefészkek működését serkentő ún. gonadotróp hormonokkal szemben. Az agyalapi mirigy állandóan fokozza a gonadotróp hormonjainak (FSH, LH) termelését, hogy az ivarszervek érzéketlenségét ideig-óráig ellensúlyozza. A sárgatest érését serkentő hormonnal =LH) szembeni érzéketlenség azonban 45 éves kor környékén mégis bekövetkezik, kezdetét veszi a változókor első szakasza, a prémenopauza.

A menopauza (változókor) tünetei

A női változókor tünetei a stádiumtól függenek.

Prémenopauzában a tüszőrepedés elmaradása következik be elsőként. A meg nem repedt tüsző helyén sárgatest sem képződhet. A ciklus alatt így csak sejtosztódást serkentő ösztrogének termelődnek, de sejtosztódást gátló progeszteron nem. Emiatt a méhnyálkahártya burjánzik (hyperplasia endometrii), lelökődni nem képes. Ha a tüsző mégis elpusztul, a kórosan megvastagodott méhnyálkahártya csak erős, élénk színű, elhúzódó, fájdalmas, alvadékos, nyákos vérzés kíséretében képes lelökődni, ami sok esetben emlőfájdalom vezet be. A prémenopauza vezető tünete tehát a vérzészavar.

A szervezet egyoldalú ösztrogénterhelésének számos szövődménye van, ez jelentkezhet a prémenopauza alatt, de jóval későbbi életkorban is. A prémenopauza szövődményei: kismedencei gyulladás (PID = pelvic inflammatory disease), endometriózis, méhnyálkahártya hiperplázia és polip, méhtestrák, méhizom-daganat (myoma), cisztás emlőbetegség ("masztopátia’), emlőrák.

Perimenopauzában a tüszőérést serkentő hormonnal (FSH) szembeni érzékenység is csökken, a szervezet ösztrogénterhelése mérséklődik – ezzel a vérzészavarok is. Perimenopauzában az ösztrogének egyre fokozódó hiánya dominál. Legfontosabb tünetei: labilis érfalműködés miatt (=vazomotoros tünetek) hőhullámok, éjszakai izzadás. Megváltozik a lelkiállapot (= pszichés tünetek), gyakori a depresszió, szorongás, álmatlanság.

A perimenopauza szövődményei: húgy-ivarszervek sorvadása, vizelettartási képtelenség, száraz hüvely, fájdalmas közösülés, idült hüvelygyulladás. Megkezdődik a csontritkulás, felgyorsul az érelmeszesedés, egyre gyakoribbá válnak a szív- és érrendszeri betegségek (angina, szívinfarktus, stroke, stb.).

Posztmenopauzában már a teljes nemi hormonhiány szövődményei dominálnak. A tünetek a kialakult szövődmények függvényei.

A posztmenopauza szövődményei: csontritkulás, érelmeszesedés, koszorúér-betegségek (angina, szívinfarktus, szívelégtelenség, ritmuszavarok, stb., agyér-betegségek (érelzáródásos vagy vérzéses stroke, értelmi hanyatlás), 2-es típusú cukorbetegség. Egyre gyakoribb az Alzheimer-kór. Bár ezt nem az agyi erek betegségei okozzák, hanem az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszisok) pusztulása, melyet a szervezet szöveteinek oxidációja ("oxidatív stressz") okoz. Az ösztrogének a szervezet legerősebb antioxidáns vegyületei közé tartoznak, hiányukban az oxidatív stresszre visszavezethető betegségek, mint pl. az érelmeszesedés, daganatos betegségek, Alzheimer-kór, stb. is egyre gyakoribbá válnak. A posztmenopauza talán leggyötrelmesebb szövődménye a csontritkulás.

A menopauza (változókor) diagnózisa

A tünetek és a beteg életkora alapján a változókort diagnosztizálni nem nehéz. Specifikus laborlelete a nagyon magas LH és FSH vérszint.

A menopauza (változókor) lefolyása

A változókor lefolyását a szövődmények határozzák meg.

A menopauza (változókor) terápiája

Az emberi hormonhiány csak emberi hormonok adásával korrigálható. A hormonpótló kezelést minél előbb el kell kezdeni, még a szövődmények jelentkezése előtt. Általában kombinált, ösztrogént és progesztint is tartalmazó készítménnyel kezdjük. Ösztrogént, progesztin nélkül csak akkor adhatunk, ha a nő méhe előzetesen eltávolításra került. Önmagában alkalmazott ösztrogén ui. nagymértékben növeli a méhtestrák kockázatát. Előzetes méheltávolítás után viszont kombinált készítményt nem adunk, mert a progesztinek, ösztrogénekkel együtt kissé fokozzák az emlőrák kockázatát.

Léteznek olyan gyógyszerek, melyek csak a változókor egyik-másik tünetének kezelésére alkalmas. Ilyen pl. a raloxifen, mely csupán a kóros csigolyatöréstől véd, miközben súlyosbítja a változókor tüneteit.

Vannak "természetes" hatóanyag-tartalmú készítmények is, ezek hatóanyaga leggyakrabban az orbáncfű (Hypericum perforatum). Ezek valóban hatásosak lehetnek a változókorral járó pszichés zavarok kezelésében, de fokozzák a nemi hormonok lebomlását, végső soron a hormonhiányt. Az ember számára az emberi és nem a növényi hormon a természetes. A hormonpótló kezelést mindig ki kell egészíteni az aktuális szövődmény célzott kezelésével. Idejekorán elkezdett hormonpótlás esetén erre sokkal ritkábban van szükség.

Életvitel a menopauza (változókor) mellett

A változókor során különösen fontos a csontok állományának épen tartása. Erre legjobb a kalcium (naponta legalább 1,5 g), a D-vitamin és a rendszeres testmozgás. A diabétesz megelőzésben is a testmozgás és az egészséges testsúly fenntartása a legfontosabb. Megfelelően gondozott változókor mellett a nemi aktivitás is sokáig fenntartható.

Egyéb hasznos tanácsok

A nemi hormonok szedésének két lényeges ellenjavallata van

1. Hormonfüggő daganatok, melyek közül leggyakoribb az emlőrák. A változókori hormonpótló készítmények csekély mértékben fokozzák az emlőrák kialakulásának kockázatát, miközben a változókor helyes gondozása csökkenti az emlőrákos halálozást. Az ellentmondás látszólagos. A gondozásban lévő asszony rendszeresen keresi fel az orvosát, így az esetleges daganat nagyon korai stádiumban kerül felismerésre. Másrészt a hormonpótló gyógyszerekkel provokált emlőrákok általában jobb indulatúak. Mindazonáltal hormonpótló kezelés mellett évente mammográfiás emlőszűrés és nőgyógyászati szakvizsgálat javasolt, mert az egyéb okból kialakult emlőrák progresszióját a hormonpótló gyógyszerek felgyorsítják.

2. Trombózis. A hormonpótló készítmények sohasem okoznak trombózist, az életkor előrehaladtával viszont egyre gyakoribb a trombózist okozó érbetegség. A már kialakult trombózis megnagyobbodását a hormonpótló készítmények elősegítik. A trombózis fokozott kockázatának kiszűrése az éves szakorvosi vizsgálat szerves része. Trombózis miatt megfelelően beállított véralvadásgátló kezelés mellett természetesen a hormonpótló kezelés tovább folytatható.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!