Folyton kiesnek a dolgok a kezéből? Sokan csak legyintenek rá, pedig egy súlyos betegség jele is lehet

Ha túl gyakran fordul elő, az nem biztos, hogy puszta ügyetlenség.

Elejt egy poharat. Kicsúszik a kezéből a telefon. Lever egy tárgyat az asztalról. Az ilyen helyzetekre szinte automatikusan találunk magyarázatot: figyelmetlenség, fáradtság, kapkodás. És legtöbbször valóban erről van szó. Csakhogy amikor ezek az apró ügyetlenkedések rendszeressé válnak, amikor az ember már előre számít rájuk, vagy azt érzi, mintha a keze nem úgy működne, mint korábban, érdemes megállni egy pillanatra.

Ha gyakran fordul elő, az már könnyen lehet egy (banális vagy komoly) betegség tünete. Sőt, az is elfordulhat, hogy a hátterében egy súlyos neurológiai eltérés, szklerózis multiplex áll.

Mi kell ahhoz, hogy ne ejtsünk el egy tárgyat?

A tárgyak biztos megtartása olyan összetett folyamat, amelybe a legtöbben bele sem gondolunk. Az agynak pontos információt kell kapnia arról, hol van a kezünk a térben, milyen alakú és súlyú a tárgy, milyen erővel kell megszorítani. Ezek az információk az idegpályákon keresztül jutnak el az izmokhoz, amelyek a megfelelő pillanatban, a megfelelő mértékben húzódnak össze.

Ha ebben a finoman hangolt rendszerben bárhol zavar keletkezik, a mozdulat széteshet. Előfordulhat, hogy az érintett nem érzi pontosan az ujjai helyzetét, nem tudja jól adagolni az erőt, vagy a mozdulat kissé késik. A kívülálló számára ez ügyetlenségnek tűnik, az érintett viszont gyakran úgy írja le: „mintha nem lenne teljesen az enyém a kezem”.

Mitől csúszhat ki a tárgy a kézből?

A gyakori elejtés hátterében számos, egymástól nagyon különböző ok állhat. Lehet szó átmeneti idegnyomásról, például nyaki gerincproblémák esetén, izomfáradásról, alváshiányról vagy akár stresszről is. Bizonyos vitaminhiányok, például a B12-vitamin hiánya, szintén okozhatnak érzészavart és ügyetlenséget.

Ugyanakkor léteznek olyan állapotok is, amelyeknél a kéz funkcióinak romlása az idegrendszer központi érintettségére utal. Ilyenkor nem az izom a hibás, hanem az idegi vezérlés válik pontatlanná.

Hol kapcsolódik mindehhez a szklerózis multiplex?

A szklerózis multiplex (SM) egy krónikus, autoimmun eredetű betegség, amely az agyat és a gerincvelőt érinti. A kórkép lényege, hogy az immunrendszer megtámadja az idegrostok védőburkát, az úgynevezett mielinhüvelyt. Ennek következtében az idegi ingerületvezetés lelassul, torzul vagy időszakosan megszakad.

Ha ezek a károsodások olyan idegpályákat érintenek, amelyek a kéz mozgását, finom koordinációját vagy érzékelését szabályozzák, megjelenhet a kézgyengeség, a pontatlan mozdulatok és a gyakori elejtés. A National Multiple Sclerosis Society szerint az izomgyengeség, a koordináció zavara és az érzészavar az SM gyakori tünetei közé tartoznak, különösen a betegség korai szakaszában

Miért ilyen megtévesztő ez a tünet?

A szklerózis multiplex egyik legnagyobb kihívása éppen az, hogy kezdetben nem hangosan jelentkezik. Nincs egyetlen, mindent eldöntő tünet. A jelek sokszor enyhék, átmenetiek, és nem feltétlenül kapcsolódnak össze a beteg fejében.

A kéz ügyetlensége ráadásul könnyen magyarázható a hétköznapi életben. Az érintett gyakran saját magát is megnyugtatja: túl sok a munka, keveset aludt, stresszes időszakot él át. A tünetek pedig sok esetben hullámzóak: egy ideig fennállnak, majd részben vagy teljesen enyhülnek.

Az egyoldaliság különösen gyanús jel lehet

Fontos hangsúlyozni, hogy neurológiai eredet esetén a kéz ügyetlensége gyakran nem szimmetrikus. Ha valaki azt veszi észre, hogy főként az egyik kezéből ejti ki a tárgyakat, miközben a másik oldalon minden rendben van, az erősebben utalhat idegrendszeri érintettségre, mint a kétoldali ügyetlenség. Ez az SM esetében különösen gyakori, mivel a betegség az idegrendszer bizonyos területeit foltokban érinti.

A finommozgások romlása sokszor megelőzi az erőcsökkenést

Sokan azt várják, hogy előbb elgyengül a kéz. Valójában szklerózis multiplexben gyakran éppen a finom, precíz mozdulatok válnak pontatlanná elsőként: gombolás, írás, evőeszköz használata, apró tárgyak megfogása. Ezek a változások sokáig alig feltűnőek, mégis fontos jelzések lehetnek.

A hő és a fáradás rontja a tüneteket

Ez egy nagyon jellegzetes, de kevéssé ismert összefüggés. SM esetén a meleg – például forró fürdő, nyári hőség, lázas állapot – átmenetileg felerősítheti a kéz ügyetlenségét és az elejtést. Ugyanez igaz a kimerültségre. Ez az úgynevezett Uhthoff-jelenség, amely nem új károsodást jelez, hanem az idegi vezetés átmeneti romlását.

Az érintettek gyakran „belső idegenségként” írják le az érzést

Ritkán van róla szó, pedig az érintettek beszámolóiban gyakori: nem egyszerűen ügyetlennek érzik magukat, hanem idegennek a saját kezüket. Mintha nem lenne pontos visszajelzés arról, mit csinál a kéz, vagy mintha késne az agy és az izom közötti kapcsolat. Ez a szubjektív élmény sokszor hamarabb megjelenik, mint bármilyen látványos tünet.

Amikor a kéz már nem egyedül jelez

A gyakori elejtés ritkán marad teljesen magányos tünet. Idővel társulhat hozzá zsibbadás vagy bizsergés az ujjakban, az egyik végtag gyengébbnek érzése, szokatlan, mély fáradtság, látászavar vagy egyensúlyprobléma. Ezek együtt már olyan mintázatot alkothatnak, amely neurológiai kivizsgálást tesz indokolttá.

Fontos kiemelni, hogy a szklerózis multiplex lefolyása rendkívül egyéni. Van, akinél enyhe tünetekkel indul, másoknál gyorsabban válik egyértelművé a probléma. A közös pont azonban az, hogy a korai felismerés ma már valódi jelentőséggel bír.

Ezért fontos az idejében megkezdett terápia

Az elmúlt évtizedekben jelentősen bővült a szklerózis multiplex kezelési lehetőségeinek köre. A korán megkezdett terápia lassíthatja a betegség előrehaladását, csökkentheti a fellángolások gyakoriságát, és hosszú távon javíthatja az életminőséget. Ehhez azonban az első, sokszor jelentéktelennek tűnő jeleket is komolyan kell venni.

Figyelmébe ajánljuk

A szklerózis multiplex korai tünetei – amikor a test előbb jelez, mint hinnénk

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!