„Azt hittem, csak megfáztam” – a parlagfű-allergia mindent megváltoztatott a magyar kutató életében

Ésszel eddig is tudta, de a saját példája okán már át is érzi a világ egyik vezető légszennyezési szakértője, hogy mit jelen pollenallergiásnak lennei.

A pollenszezon egyre hosszabb ideig tart, és egyre erősebb, kimerítőbb, veszélyesebb is. Az allergia már nemcsak néhány tüsszentést jelent, hanem komplex testi és mentális terhelést - és az a rossz hír, hogy a klímaválzozással ez csak rosszabb lesz.

A parlagfű-allergia egyre súlyosabb, egyre többeket érintő jelenség

A nyári–kora őszi hónapokban sokan tapasztalnak napközbeni tüsszögést, szemviszketést, orrfolyást és állandó fáradtságot. Ezeket a tüneteket gyakran egy „makacs megfázásnak” tudják be – pedig könnyen lehet, hogy a parlagfű-allergia áll a háttérben. A jelenség nemcsak egyre gyakoribb, egyre intenzívebb is, és ma már komplex testi és mentális terhelést jelent az érintettek számára.

Egy kutató személyes tapasztalata

Dr. Keresztes László, a Szegedi Tudományegyetem klímakutatója éveken át tünetmentesen élte meg a nyári pollenszezont. Aztán egy augusztusi reggelen váratlanul jelentkeztek nála is a náthaszerű panaszok: tüsszögés, orrdugulás, szemviszketés, nappali fáradtság, éjszakai alvászavar. „Azt hittem, csak megfáztam. Később kiderült, ez bizony parlagfű-allergia – mesélte el a The Guardian 2025. áprilisi riportjában.

Egyre több a későn jelentkező allergia

Dr. Keresztes esete egyáltalán nem egyedi. Ma már felnőtt korban is gyakran diagnosztizálnak először szénanáthát, különösen parlagfű-allergiát. A Magyar Allergia Szövetség szerint hazánkban minden negyedik ember érintett valamilyen pollenallergiában, a parlagfű pedig messze a legagresszívebb kiváltó tényező.

Az első tünetek gyakran megtévesztők: vizes orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés, könnyezés. Mivel nem jár lázzal vagy torokfájással, sokan megfázásra gyanakszanak. Pedig ezek a panaszok szezonálisan visszatérnek, hosszan elhúzódnak, és fokozatosan mentális és testi kimerültséghez vezethetnek.

A klímaváltozás felerősíti az allergiát

A jelenség mögött nem csak genetikai hajlam áll. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a klímaváltozás jelentősen meghosszabbítja a pollenszezont és növeli a pollenallergiások számát. A hőmérséklet-emelkedés és a széndioxid-szint növekedése hatására a parlagfű több allergént termel, hosszabb ideig virágzó képességgel.

A European Journal of Allergy and Clinical Immunology szerint 2040-re duplájára is nőhet azok száma, akik érzékenyek a parlagfű pollenjére. Különösen városi környezetben, ahol a szmog felerősíti a pollenek gyulladáskeltő hatását.

Miért több ez, mint egy egyszerű orrfolyás?

Az allergiás reakciók nem korlátozódnak a nyálkahártyára. A hisztaminfelszabadulás és a gyulladás miatt az érintettek gyakran kimerültek, ingerlékenyek, és nehezebben tudnak koncentrálni. A tartós alvászavar, a nappali fáradtság és a csökkent munkateljesítmény komoly életminőség-romlást okozhat.

Dr. Keresztes a Guardian cikkében épp ezt hangsúlyozta: mivel kutatói munkája nagy koncentrációt igényel, az allergiás időszakban feltűnő volt, hogy a munkájában a hatékonysága, teljesítőképessége mennyit romlott.

Miért érdemes komolyan venni már az első panaszt?

Mit tehet, ha Ön is hasonlót tapasztal?

• Figyelje a tüneteit – Ha augusztus közepétől szeptember végéig rendszeresen jelentkeznek, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni.
• Kezdje időben a kezelést – A megelőző antihisztamin-terápia hatékonyabb, ha már a szezon előtt elkezdődik.
• Csökkentse a pollenexpozíciót – Használjon pollenfiltert, orröblítőt, és csukja be az ablakot a reggeli és esti pollencsúcs idején.
• Gondolkodjon hosszú távon – A szublingvális immunterápia évek alatt csökkentheti a túlérzékenységet

Az utóbbi években a parlagfű-allergia nem csupán egészségügyi, hanem társadalmi–gazdasági problémává is vált. Magyarországon évente több százezer ember szenved tőle, és a munkahelyi teljesítménycsökkenés, valamint a gyógyszerköltségek is jelentősen növelik a terhet.

Új kutatások a klímaváltozás és az allergia kapcsolatáról

2024-ben a Nature Climate Change publikált egy átfogó elemzést, amely kimutatta: Európa-szerte átlagosan 10–20 nappal hosszabb lett a pollenszezon az elmúlt három évtizedben. A parlagfű esetében ez még nagyobb arányban érvényesül, különösen a Kárpát-medencében, ahol a növény ideális környezetet talál a szaporodáshoz.

A széndioxid-szint emelkedése nemcsak a növekedést gyorsítja, hanem növeli a pollen allergéntartalmát is. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi pollen nagyobb mértékben vált ki immunreakciót, így a tünetek erőteljesebbek lehetnek, mint korábban.

A városi élet súlyosbító hatása

A levegőszennyezés – különösen a nitrogén-oxidok és a szállópor – irritálja a nyálkahártyát, ami felerősíti a pollen hatását. Ezt a European Respiratory Journal 2023-as tanulmánya is megerősítette: városi környezetben az allergiás tünetek gyakrabban súlyosabbak, mint vidéken, még azonos pollen-koncentráció mellett is.

Mentális és idegrendszeri következmények

A parlagfű-allergia hosszú távon nemcsak testi, hanem mentális megterhelést is jelent. A krónikus alvászavar és fáradtság rontja a kognitív teljesítményt, növeli a szorongás és a depresszió kockázatát. A Journal of Psychosomatic Research szerint a kezeletlen allergiások körében a koncentrációs zavarok akár 40%-kal gyakoribbak.

Megelőzés és kezelés – a legfrissebb ajánlások

• Szezon előtti gyógyszeres megelőzés – Az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia (EAACI) 2024-es irányelve szerint a szezon előtti antihisztamin- és orrspray-használat jelentősen csökkenti a tünetek súlyosságát.
• Környezeti védelem – A beltéri levegő szűrése HEPA filterrel, az ágynemű gyakori mosása, valamint a ruhák szárításának beltérre helyezése a pollencsúcs idején csökkentheti a terhelést.
• Immunterápia – A szublingvális (nyelv alatti) immunterápia több éven át tartó kúrája tartós javulást eredményezhet, és akár a gyógyszerigényt is csökkentheti.

Miért fontos az időben történő diagnózis?

A késlekedés nemcsak a tüneteket hosszabbítja meg, hanem növeli a szövődmények – például asztma – kialakulásának kockázatát. Az allergiás nátha ugyanis gyakran előszobája a légúti túlérzékenységnek, amely súlyosabb formában már életminőséget drasztikusan rontó állapot.

Összegezve

A parlagfű-allergia ma már nem pusztán kellemetlen nyári betegség, hanem egyre súlyosbodó egészségügyi kihívás. A klímaváltozás, a városi légszennyezés és a későn kialakuló érzékenység miatt fontos, hogy időben felismerjük és kezeljük a tüneteket. Megfelelő stratégiával – megelőző kezeléssel, környezeti védelemmel, immunterápiával – jelentősen javítható az életminőség, még a legkritikusabb szezonban is.

Kapcsolódó cikk

Hiába szedi, nem hat az allergiagyógyszer? Ez lehet a háttérben

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok

• Kérdés: Miért lesz egyre hosszabb a parlagfű-szezon?
• Válasz: A klímaváltozás miatt magasabb hőmérséklet és több széndioxid áll rendelkezésre, ami fokozza a parlagfű növekedését és allergéntermelését.
• Kérdés: Felnőttkorban is kialakulhat a parlagfű-allergia?
• Válasz: Igen. Ma már egyre gyakoribb, hogy valaki 30–40 évesen találkozik először a tünetekkel.
• Kérdés: Mik a leggyakoribb tünetek?
• Válasz: Vizes orrfolyás, sorozatos tüsszögés, szemviszketés, könnyezés, orrdugulás, fáradtság, alvászavar.
• Kérdés: Hogyan különbözik a megfázástól?
• Válasz: Az allergia nem jár lázzal vagy torokfájással, viszont szezonálisan visszatér és hetekig–hónapokig tart.
• Kérdés: Mit tehetek a tüneteim enyhítésére?
• Válasz: Megelőző antihisztamin-kezelés, pollenfilter, orröblítés, pollencsúcs idején zárt ablak, hosszú távon immunterápia.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!