Ezekre a betegségekre lehet nagyobb az esélye, ha túl keveset alszik
Alvászavar még a legjobban alvó emberekkel is előfordulhat.
Alvászavarról, illetve álmatlanságról akkor beszélhetünk, ha az alvás folyamata valami miatt megzavart, az alvás időtartama lerövidül, így az alvás nem felel meg alapvető feladatának, vagyis nem vezet sem a szellemi, sem pedig a fizikai megújuláshoz.
Akut és krónikus alvászavar
Akut alvászavar még a legjobban alvó emberekkel is előfordulhat időnként, hiszen mindenki életében lehetnek olyan periódusok, amikor valami – például egy közelgő vizsga, esküvő, munkahelyi konfliktusok, stressz – miatt nehezebben alszik el, vagy éppen többször riad fel éjszaka.
Szintén ideiglenes alvászavart okozhatnak bizonyos betegségek, felsőlégúti fertőzések, amikor a bedugult orrtól nem tudunk aludni. Az életmód is befolyásolhatja, hogy mennyire nehezen alszik el valaki, vagy gyakrabban felébred-e éjszaka: egy-egy nagy lakoma is befolyásolhatja az alvásunk mennyiségét és minőségét. Szerencsére, ezek az alvászavarok általában rövid időn belül elmúlnak.
Ezzel szemben a krónikus alvászavar jóval hosszabb ideig, legalább 1 hónapig fennáll, és a napközbeni teljesítményünk csökkenésén is jól észrevehető, hogy nem tudjuk kipihenni magunkat.
Primer és szekunder alvászavarok
Szintén különbséget tehetünk az elsődleges (primer), illetve a másodlagos (szekunder) alvási problémák között.
Az elsődleges alvászavarok "önmagukban" vannak, nem függnek össze más betegségekkel, és például a nem megfelelő alváshigiéniás szokások miatt alakulhatnak ki.
Ezek közé az alvászavarok közé tartozik például a jet lag, az éjszakai vagy váltott műszakkal kapcsolatos alvási nehézségek, de az is, ha valaki szokatlanul (a társadalmi normáktól jelentős mértékben eltérően) későn fekszik le és szokatlanul későn ébred fel.
Paraszomniák
Az úgynevezett paraszomniák olyan alvászavarok, melyekre belső órájának működésé, érzések, mozgások jellemzőek. Ezek közé tartozik például az alvajárás, a fogcsikorgatás (bruxizmus), a robbanó fej szindróma, a pavor nocturnis (éjszakai rettegés), de az is, ha valaki álmában beszél. A paraszomniák igen gyakoriak lehetnek a gyermekek körében, egy felmérés szerint például a kicsik 50 százaléka beszél álmában.
Az alvászavar következményei
A világon több millióan alszanak rosszul, ennek pedig igen súlyos következményei is lehetnek, a nappali hangulatzavaroktól és koncentrációs nehézségektől egészen a krónikus betegségek megnövekedett rizikójáig. Emellett az érintettek nehezebben tudnak a munkájukra vagy a tanulásra koncentrálni, rosszkedvűek, türelmetlenek, ingerlékenyek lesznek, rosszabb döntéseket hoznak.
Hosszabb távon pedig az immunrendszer gyengüléséhez, elhízáshoz, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a magas vérnyomás rizikójának emelkedéséhez is vezethet a krónikus alváshiány. Végül érdemes megemlíteni az úgynevezett cirkadián ritmussal, azaz a természetes biológiai órával összefüggő alvászavarokat. Ezekre az jellemző, hogy az elalvás és az ébredés ideje "eltolódik", vagy a szervezet cirkadián ritmus felborulása.
Olvasta már?
- Ezért nem mindegy, hogy melyik oldalunkon alszunk
- Kevés alvás: így befolyásolhatja a testsúlyt
- Már ébredéskor fáradt? Nem tud regenerálódni, ha ilyen az alvása
- Ezért lehet veszélyes, ha éjszaka, alvás közben kihagy a légzése
- Igaz vagy sem, hogy sok felnőttnek elég napi 5 óra alvás?
- Délutáni alvás: itt a bizonyíték, hogy javíthatja az egészséget
Későn alszik el? Nagyobb lehet az esélye a szívbetegségekre
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
